Az Országgyűlés gazdasági bizottsága kedden Szijjártó Péter külügyminiszter éves beszámolóját hallgatta meg, aki Gulyáshoz és Palkovicshoz hasonlóan előbb különféle eredményekről, fejlesztésekről beszélt, majd válaszolt a bizottság tagjainak kérdéseire.
A világjárvány nem csak egészségügyi, hanem gazdasági kérdéssé is vált, a gazdaság a világban megtorpant, sőt, visszafordult, teljesen új világgazdasági korszak kezdődött meg, aminek két fő jellemzője van, kezdte Szijjártó a beszámolóját. A két fő jellemző:
- „nincsenek automatizmusok” – a korábban bezárt vagy leépített kapacitások visszaépítése nem automatikus, a bezárt gyárakat nem fordított időrendben nyitják újra;
- elindult egy éles verseny a kapacitások globális elosztásában.
„Magyarország ebbe az új és éles versenybe benevezett, és a nyertesei közé tartozik” – mondta teátrálisan Szijjártó, ezután a különféle magyarországi beruházásokról beszélt.
A cinikus ukránok
Szijjártó az LMP-s Ungár Péter kérdésére a kárpátaljai magyarok helyzetéről beszélt. Szerinte az világos, hogy Ukrajnában a politika központi eleme a magyarok elleni uszítás. Ezért Szijjártó kérni fogja a NATO-t a keddi megbeszélésükön, hogy szolidarítson a magyar kormánnyal ebben a kérdésben. A miniszter szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfői razziája a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökéhez köthető intézményekben cinikus és komolytalan, és „ami különösen cinikus, hogy ha nagy baj volt, akkor mindig hozzánk fordultak: lélegeztetőgépekért, ivóvízért”. Arról a miniszter nem beszélt, de Magyarország és Ukrajna kapcsolata egyébként az utóbbi időben sem volt teljesen felhőtlen, miután Ukrajna több magyar politikust is kitiltott az országából.
A jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita arról kérdezte a minisztert, miközben a magyarok is nehéz helyzetben vannak a koronavírus alatt, akkor miért megy „sok-sok milliárd külföldre”? Szijjártó szerint nem kérdés, hogy a kormány helyben segíti a határon túli magyarokat, és vannak olyan kérdések, amikkel ugyanúgy kell foglalkozni nehéz gazdasági helyzetben, mint a jóban.
Vakcina = gazdasági kilábalás
A fideszes Witzmann Mihály arról kérdezte Szijjártót, mi várható a járvány után a gazdaságban? A miniszter szerint a gazdasági kilábalás összefüggésben van az oltóanyag megjelenésével, mert az fogja azt jelenteni, hogy a gazdaságnak nem kell számolnia a lezárásokkal, korlátozásokkal.
Ezután többedszer elismételte, hogy nyugaton is keleten is rajta tartják a kezüket, és a magyar orvosok kedden mentek ki Oroszországba, hogy az orosz laborokban nézzék és vizsgálják a vakcina előállítását.
Ha tetszik, ha nem, jönni fog az orosz gáz
Az LMP-s Ungár Péter az Északi áramlat 2. gázvezetékről kérdezte Szijjártót, aminek építését egy év után épp a napokban kezdték el folytatni, és aminek ügyében a lengyel versenyfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hivatal több mint 6,45 milliárd eurónak megfelelő bírságot szabott ki a Gazprom orosz gázipari óriásvállalatra, és megbírságolna öt más, az Északi Áramlat-2 létesítésében részt vevő külföldi céget is.
Szijjártó szerint azoknak kell elszámolniuk arról, hogy ez megfelel-e az uniós előírásoknak, akik építik. A miniszter szerint nekünk az a érdekünk, hogy több irányból jöjjön be a gáz, erről korábban is beszélt. „Ha tetszik, ha nem”, jönni fog az oroszoktól a gáz, mondta.
Az uniós pénzek szimplán járnak nekünk
Székely Sándor, a Szolidaritás képviselője a magyar-uniós kapcsolatokról kérdezte Szijjártót, mit lehet várni ettől, meddig megy el a magyar kormány? Szijjártó az uniós pénzekről azt mondta, szerinte fontos, hogy „leszámoljunk végre azzal a hazug hozáállással, hogy az uniós források a nyugati barátaink jófejségéből jönnek, vagy humanitárius ajándékok lennének. (…) Ezek nekünk szimplán járnak”.
