Bejáráson mutatták meg az újságíróknak az új, városligeti Néprajzi Múzeum épületét, aminek „a kivitelezése célegyenesbe fordult”. A látványos formájú, íves, középen a földbe süllyesztett épület legérdekesebb eleme az üveghomlokzatot borító, közel félmillió pixelből álló fémrács háló, ami „20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazása”.
Valami elkezdett kinőni a földből – kommentálta újságíróknak Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a történteket a bejárás előtt.
Világszínvonalú minőség jött létre, az aggodalmak pedig nem igazak: nem zöldfelületre építkeztek, hanem a betonparkoló helyére – tette hozzá Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.
A miniszteri biztos szólt arról is, hogyan született meg a kortárs motívumos pixelhomlokzat: először is kiválasztottak a műkincsgyűjteményből 150 műtárgyat, hogy segítsen megfogalmazni az értéket, amit képvisel az épület. Aztán ezt leszűkítették 20-ra, majd azok mintáit kettős átírással karakterizálták, és jegyeiket egymás mellé állították, így alakult ki a pixeles fémrács háló.
A pixeleket egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsokba, amikből több mint 2000 darabot rögzítenek fel az épületre. A mintázatok fele hazai, kárpát-medencei minta, a többi külföldi (többek között venezuelai, kongói, kameruni, mongol, kínai és melanéz). Baán szerint bárhonnan érkeznek majd látogatók a múzeumba, felismernek majd mintákat a homlokzatról.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója cáfolta azokat a korábban elterjedt pletykákat, hogy az épület megnyitásakor még nem lesz kiállítás. Ellenkezőleg, több is lesz, tette hozzá. Kiemelte például a fogadótérből majd jól látható lebegő bödönhajót (egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres hajó, Herman Ottó gyűjtése 1898-ból a Balatonról), a világ legöregebb székelykapujának rekonstrukcióját, és a több ezer darabos kerámiagyűjteményt.
A beszédek közben érdekes volt hallgatni az újságírók félhangos, egymás közötti beszélgetését is, kit mire emlékeztet az új múzeum épületének formája. Volt, aki egy gigantikus deszkás félcsőre asszociált a múzeum kétoldalt ívesen kiemelkedő domboldalairól, mások szánkópályát vizionáltak a lejtőkre. Érdekes elem a lejtők szélére applikált kis „gyilokjáró ösvény”, amin egészen az ív tetejéig fel lehet hatolni, és fent mint egy kilátóból lehet majd nézelődni.
A lejtők egyébként a múzeum tetőívének részei. Az ív középen lemegy a föld alá, így egy parkosított átjáró képződik a térszinten, ami egyenes folytatása a Városliget fasornak. (Az épület mintegy 60 százaléka térszint alatt kap helyet.) A széles átjárót a középen álló 56-os emlékmű fémesen csillogó ékje hasítja ketté.
A tetőkert kialakítása is a végéhez közeledik: több mint 3000 köbméter, speciális tápanyagokkal dúsított termőtalajt terítettek el az épület domboldalain, amibe növényeket és fákat ültettek. Virágos és hagymás évelőkből mintegy 1500, lombos cserjékből 7 darab, örökzöldből közel 100 darab, díszfűből majd 700 példányt ültettek el.
A Napur Architect által tervezett épület belsejében hamarosan befejeződnek a szakipari munkálatok, így a kiállítóterek építése és gépészeti terek kialakítása is. A bejáráson három nagyobb, de egyelőre még üres kiállítóteret mutattak be.
A 2018-as International Property Awardson a világ legjobb középületének választott és egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntetett új Néprajzi Múzeum 2022 tavaszán nyitja meg a kapuit.
A Városliget Zrt. 2019 februárjában bízta meg Mészáros Lőrinc érdekeltségét, a ZÁÉV Építőipari Zrt.-t és a Magyar Építő Zrt.-t, hogy építsék fel az új Néprajzi Múzeumot a Városligetben. Az Átlátszó korábbi cikke szerint az eredeti, 26 milliárd forintos költség 2020 közepére 32 milliárd forintra ugrott.
