„Azért ez még nem Oroszország – bár lehet, hogy az lesz”

Az évfordulót ünneplő szakmai tanácskozáson – amely az oldott hangulata miatt inkább baráti találkozóra emlékeztetett – a Szent-Györgyi Albert AGÓRA nevű kulturális központban Fejes József Balázs elnök mutatta be a szegedi Motiváció Oktatási Egyesületet, amelyet Motiváció Műhelynek is neveznek. Fő tevékenysége a társadalmi esélyegyenlőséget javító programok működtetése, amivel hátrányos helyzetű tanulókat támogatnak.

Ez nemcsak a gyerekek tanulmányi munkájának javítását célozza, hanem az iskolán kívül szükséges képességekben való fejlődésüket is segíti. Az egyik legfontosabb az olvasás-szövegértés, hiszen arra nemcsak az iskolában, hanem a mindennapi életben is nagy szüksége van mindenkinek. A Motivációnál úgy látják, a négy év órái, amit az általános iskolák alsó tagozatában olvasással töltenek a gyerekek, keveset adnak ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű diákok később önállóan is fejlődhessenek e téren, hiszen sokan közülük otthon ritkán találkozhatnak könyvekkel és más olvasnivalókkal.

A Motiváció Oktatási Egyesület újfajta eszközöket próbál ki és vezet be a tanodáiban, amelyek egyike Szegeden, a másik egy, a városhoz közeli faluban, Balástyán működik. A gyerekek önként vesznek részt a programokon, ami azt is jelenti, hogy le kell kötni az érdeklődésüket, vonzó kínálattal és könnyen megszerethető körülményekkel kell várni őket. Az iskolában kevésbé sikeres gyerekek nem akarnak máshol is tanulni. Ezért a diákok a mentorokkal közösen sokat játszanak, sportolnak, néha sütnek-főznek, és sok más érdekes tevékenységben vesznek részt. Nagy kedvenc a társasjáték, ami azért is jó, mert együttműködésre, szabálykövetésre és tervezésre szoktatja a résztvevőket, emellett olvasni, számolni is kell hozzá, és a feladatokat önállóan lehet megoldani.

Ebben a tanévben Szegeden és Balástyán is 40-40 mentorált diák járt a Motiváció Tanoda foglalkozásaira, a létszámuk rugalmasan változik, hiszen a programok önkéntesek. A Motiváció Oktatási Egyesületnek tizenöt állandó tagja van, és húsz önkéntes segíti a programok megvalósítását. Felnőtteknek is tartanak társasjátékklubot hetente egyszer, továbbá más civil szervezetek tevékenységét is segítik.

Az egyesület éves kiadása 60-70 millió forint volt az utóbbi években, ennek nagy része a tanodák működésére megy el. Az állami támogatás azonban nem elég erre, az önkéntesek adományai révén tudnak a gyerekeknek uzsonnát adni, vagy éppen kirándulásokra, kulturális programokra vinni őket. Az oktatási szegregációról a Motiváció Műhely munkatársai Én vétkem címmel könyvet állítottak össze és adtak ki.

Az Árral Szemben – Mentsétek meg Szegedet! címmel különleges társasjátékot is készítettek, amely a várost 1879-ben elpusztító nagy árvíznek állít emléket.

A játékosoknak együtt kell működniük a különféle döntésekben és feladványok megoldásában, hogy megmentsék a várost a Tisza áradásától.

Javult a tanodák szakmai színvonala

A születésnapi találkozón Szűcs Norbert, az egyesület alelnöke a tanodák helyzetéről tartott tájékoztatót. E szerint az utóbbi években egyfajta tisztulás zajlott ebben a körben. 2016-ban volt egy úgynevezett „tanodamutyi”-botrány, aminek az volt az oka, hogy az EU-pályázati források nem a szakmai alapokon működő tanodákhoz jutottak el, hanem olyan szervezetekhez, amelyek nem megfelelően használták fel a támogatásokat.

Ez ellen fellépett a szakmai közösségeket összefogó Tanoda Platform nevű hálózat, így sikerült másik pályázati forráshoz jutni, amely akkor majdnem száz tanoda további működését segítette. A hátrányos helyzetből előnyt kovácsoltak azzal, hogy fenntartották az együttműködést, aminek révén sikerült megállapodniuk a kormányzati szereplőkkel abban, hogy a tanodák állami forrásból kapjanak támogatást. Ez a rendszer 2019 óta működik.

Országszerte 180 tanoda működésére ad pénzt az állam, ami kiszámítható körülményeket teremt a szakmai műhelyeknek. Az állami pénz mellé – amely az alapszintű működést fedezi – adományozói forrásokat is igyekeznek szerezni, a minél jobb színvonalú szakmai munka megvalósítása érdekben. Az önkéntes támogatók egy része néhány ezer forintot ad, ám ez a többi adománnyal együtt nagyon sokat jelent a tanodáknak, emellett mutatja a tevékenységük elismerését is, ami ösztönzően hat a munkára. Vannak céges támogatók is, ezek néha nagyobb összeggel segítenek, így járulva hozzá a tanodák pénzügyi stabilitásához.

Különféle pályázatokon is indulnak a tanodák, a szegedi Motiváció közvetlen EU-s pályázatokon, és donorszervezetekhez is fordulnak, amit azért is tartanak kedvezőnek, mert a tervezetüknek nem kell keresztülmennie a hazai bürokrácián.
Azzal, hogy 2019-ben állami forrásokhoz jutottak, egy-egy tanoda működéséhez már kormányhivatali engedély kell, és a teljesítményüket tekintve is vannak előírt követelmények. Ez – a kiszámítható pénzügyi támogatással együtt – a működésük általános minőségét is javította, ám korábban is voltak már olyan tanodák, amelyek alapból megfeleltek meg az erősebb kívánalmaknak.

A tanodáknak kevés állami támogatás jut

Az egyik nagy gondjuk jelenleg az – fejtette ki Szűcs Norbert –, hogy a korábbi állapothoz képest manapság egyre alulfinanszírozottabbak, mert csökkent a működésre fordítható állami támogatás értéke. Az általuk igénybe vett sokféle termék és szolgáltatás ára nőtt. A pedagógusok bére pedig, ha kisebb mértékben is, de emelkedett az utóbbi években, így az ő munkatársaiknak is magasabb fizetést kellene adniuk, hiszen az alacsony bérszínvonal miatt az iskolán kívüli tanári munka is egyre kevésbé vonzó.

A másik hiányosság, hogy a tanodáknak szükségük lenne a jelenleginél erősebb módszertani támogatásra, háttérbázisra, ennek a kialakítása azonban szintén pénzbe kerül. A tanodák szakmai együttműködésének folyamatos erősítése, az „egymástól tanulás” az államilag támogatott alaptevékenységen felül további munkaidőt és szakembereket, azaz pénzt köt le, ezért erre a célra is kellene forrást biztosítani. A tanodáknál azonban nem várnak az állami sült galambra, hanem saját használatra állítanak össze és adnak ki a foglalkozásokhoz használható füzeteket, módszertani anyagokat, de a további fejlődéshez kívánatos volna az oktatási innováció állami elismerése is.

Utánpótlás: a leszakadó országrészekben nehéz

Szegeden a Motiváció Egyesület szerencsés helyzetben van, mert együttműködnek az egyetemmel, és az egyesület tagjai közül többen is tanítanak a pedagógusképzésben, ami segít abban, hogy megtalálják a tehetséges és lelkes fiatalokat, akiket igyekeznek önkéntesként bevonni a tanoda munkájába. Sok más településen ennél rosszabb a helyzet: a tanodákra is jellemző a pedagógushiány, főként a leszakadó térségekben, ahol az iskolákban sincsen elég oktató. Ugyanakkor a tanodákban szakmai menekülő útvonalat talál az állami iskolákból távozó tanárok egy része, akik csak a körülményeknek fordítanának hátat, nem pedig a diákoknak és az oktatásnak, de a tanodákban szívesen folytatják a munkájukat. Az elhivatott, tapasztalt szakembereknek nagyon örülnek a tanodákban, de azt is tudják, hogy a közoktatásban is nagy szükség volna rájuk.

Civilek: kevesebben, de jobbat és többet

A hazai civil szervezetek helyzetéről Gerencsér Balázs, a NIOK igazgatója elmondta, a rendszerváltozás utáni első tíz évben sok új civil szervezet alakult, majd 2000 után lassult a növekedés üteme, most országszerte mintegy 50 ezer van. A jelenlegi helyzetükről sokat elmond, hogy e szervezetek mintegy 40 százaléka kénytelen évi 500 ezer forintnál kevesebb összegből működni, ami jól jellemzi a szűkös lehetőségeiket. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi években a települési önkormányzatok pénzügyi lehetőségeinek szűkülése együtt járt a civileknek nyújtott helyi támogatások csökkenésével. Mindeközben gyengült a kisközösségek érdekérvényesítő képessége is. A civilek közül csak a legnagyobbak tudnak elegendő pénzhez jutni, így a saját céljaiknak megfelelően működni.

Az utóbbi tíz évben a kormányzat egyre nagyobb nyomást gyakorolt a civilekre, és nyilvánosan megjelölte, melyik a számára elfogadott, és melyik az elutasított szervezet. Ennek jele például a NAV által indított pénzügyi vizsgálatok gyakoribbá válása a szektorban, az idén pedig az Állami Számvevőszék kezdte meg az általa kiválasztott szervezetek ellenőrzését.

A civilek elleni, sokak számára emlékezetes hatósági akciót, amikor 2014-ben Móra Veronikát, a Norvég Civil Alapot akkoriban kezelő Ökotárs Alapítvány vezetőjét a bűnözőkhöz hasonló külsőségek között vitték el a rendőrök a lakásán tartott házkutatás után – mint később kiderült, jogellenesen –, Gerencsér egyedi esetnek tartja, ilyen atrocitások ritkán fordulnak elő.

„Azért ez még nem Oroszország – bár lehet, hogy az lesz.”

Az állami pénzforrásokhoz jórészt azok a szervezetek juthatnak hozzá, amelyek szorosan kapcsolódnak a kormányzati politikához. A többiek EU-s pályázatokon, külföldi alapítványoktól, cégektől és magánemberektől kaphatnak pénzt a működésükre és a céljaikra. A civilek egy része értékesíthető szolgáltatásokkal is próbál bevételt szerezni, ám ennek akadálya, hogy a nonprofit szervezetek alapvetően nem üzleti tevékenységre szakosodnak, azaz ritkán versenyképesek piaci területen, e téren kivétel, amelyik hosszabb távon is jól működik.

A norvég támogatás megszűnése óta főként adományokból tartják fenn magukat a civil szervezetek

A szakértő a Telex kérdésre elmondta, hogy civilek számára nagy gondot okozott a norvég pályázatok megszűnése. A nagyobb összegű pályázható alap majdnem 70, a kisebb pedig 6-7 milliárd forint támogatást oszthatott volna szét. Így többek között környezetvédelmi, szociális és egészségügyi programok, továbbá a társadalmi esélyegyenlőséget javító tervezetek estek el a támogatástól, amit máshonnan nagyon nehezen, esetleg részben, gyakrabban egyáltalán nem tudtak pótolni. Norvégiából érkező pénzre, úgy látszik, továbbra sem számíthatnak, hogy miért, erről itt írtunk.

Az viszont örömteli folyamat, hogy a kormányzati szorongatások ellenére egyre több és többféle hazai szervezet tud magánemberektől támogatásokat szerezni. Gerencsér Balázs úgy látja, hogy az utóbbi években a felelősen gondolkodó polgárok felismerték: az adóbevételek felhasználása olykor kétes és vitatható célokat is szolgál, miközben a civil szervezetek nagy része hiába vár az állami szerepvállalásra. Ezért egyre többen vélik, hogy ha ők mint magánemberek nem adnak támogatást, akkor nem lesz állampolgári és emberi jogokat védő szervezet, nem maradnak fenn a helyi közösségek-egyesületek, nem működhetnek tovább a sokaknak hasznos civil szervezetek, és független sajtó sem lesz.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy hazánkban igen sokan – még a környező országokéhoz képest is kiemelkedő arányban – vannak, akik mindenféle közcélú cselekvést az államtól várnak el, azaz nem igazán hisznek a polgárok önálló kezdeményezéseiben. A szakértő szerint mégis biztató folyamatnak vagyunk tanúi – avagy részesei – a hasznos társadalmi célok közösségi támogatásának bővülése terén. Ennek egyik jele az adjukossze.hu oldal adatai szerint, hogy a koronavírus-járvány idején a korábbi évekhez képest a sokszorosára nőtt az adományozási kedv. Így látják az adománygyűjtők is elmúlt az elmúlt 3 évet: általánosan fokozódott az emberek adományozási hajlandósága a NIOK Alapítvány friss kutatása szerint. Ez azt mutatja, hogy a nehéz helyzetben erősödött a társadalmi összefogás, ami kedvező lehet a civileknek.

Kormányzati gyanakvás

Az ötödik Orbán-kormány irányából szinte annak megalakulásával egy időben kaptak újabb fenyegetéseket a hazai civil szervezetek. Az Állami Számvevőszék vizsgálatokat indított – utóbb ezt tanácsadásnak nevezték –, a Rogán Antal-féle minisztériumot pedig, amely a titkosszolgálatok irányítója lett, a civil szervezetek ellenőrzésére biztatta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.

Látható, hogy a kormányzat egy évtizede folyamatosan és többféle módon is igyekszik gátolni – többek szerint Putyin orosz államának mintájára – a számára nem rokonszenves civilek pénzhez jutását és akadálytalan működését, míg a kedvelteket segíti – erről már 2015-ben írt egy részletes elemzést az Átlátszó.

Azt már sok civil szervezetnél felismerték, hogy a legjobb, amit tehetnek, ha együttműködnek, és a tevékenységeikbe még több magánembert, különféle szervezetet, intézményt, önkormányzatot igyekeznek bevonni – ezt folytatja tovább ősztől Szegeden a Motiváció Egyesület is.