Nézőpont: A németek majdnem fele szerint nem érvényesülnek az állampolgári jogok Magyarországon

A magyarok és a németek kölcsönösen jó véleménnyel vannak egymás országáról, és mindkét nemzet szerint nagyon fontos a két ország jó kapcsolata az Európai Unió jövőjének szempontjából – írja az MTI a kormányközeli Nézőpont Intézet által elkészített hatodik magyar-német barométer felmérése alapján. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont igazgatója elmondta, hogy a felmérés elkészítéséhez több ezer magyar és német állampolgárt kerestek fel telefonon.

A Nézőpont Intézet felméréséből többek között az is kiderül, hogy a magyarok 56 és a németek 59 százaléka volt inkább jó véleménnyel a másik országról, a kétoldalú kapcsolatok terén azonban még lenne hova fejlődni. Ezeken azért is kellene javítani, mert a felmérésben részt vevők többsége – a magyarok 88, a németek 70 százaléka – szerint az unió jövője szempontjából fontosak a kétoldalú kapcsolatok – tette hozzá az igazgató.

A kutatásból kiderül az is, hogy a németek problémásnak látják Magyarországon az állampolgári jogok érvényesülését, 48 százalékuk szerint nem érvényesülnek ezek a jogok, és csupán 29 százalékuk szerint van minden rendben ezen a téren. Szintén 48 százalék gondolja azt, hogy Magyarországon a médiumok nem kritizálhatják a kormányt. Ezzel szemben Németországban a magyarok szerint nincs gond az állampolgári jogok érvényesülésével, és csupán a magyar válaszolók 23 százalék véli úgy, hogy a német médiumok nem kritizálhatják a kormányt.

Arra a kérdésre, hogy megéri-e befektetni a másik országban a németek 31 százaléka válaszolt igennel, de ez növekvő tendencia az elmúlt évekhez képest, míg a magyarok részéről némi elbizonytalanodás látható. 2020-hoz képest 57 százalékról 41 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint megéri befektetni Németországban – mondta a Nézőpont Intézet igazgatója.

Társadalmi szinten nincs probléma a németek és a magyarok között, a megkérdezettek több mint 80 százaléka mindkét országban elfogadná a másik nemzet képviselőjét szomszédjának, munkatársának, 76 százalék pedig még a közvetlen főnökének is. Véleménykülönbség van azonban a németek és a magyarok között abban, hogy mely területeken kellene a két országnak szorosabban együttműködnie: míg a németek az EU politikai reformjában és a migráció kérdésében szeretnének szorosabb munkakapcsolatot, addig a magyarok az államadósság elleni küzdelmet, valamint az unión belüli gazdasági fejlesztéseket jelölték meg legfontosabbként – fejtette ki Mráz Ágoston Sámuel.