Tordai csalást sejt, a Máltai Szeretetszolgálat szerint csak adminisztratív okból jelentettek be több száz venezuelait egy I. kerületi címre

„Nagyon próbálnak beilleszkedni és magyarok lenni, még a gyerekeiknek is magyar neveket adnak”

– mondta a Telexnek Nagy Domokos, aki mexikói felesége révén jól ismeri a Budapesten élő venezuelai közösséget, és mivel a magyar szociális szféra jelentős erőforráshiánnyal küszködik, ezért ahol tud, segít is a messziről érkezett venezuelaiaknak.

Nagyot azután kerestük meg telefonon, hogy megjelent a hír, miszerint 800 venezuelai menekült van bejelentve egy I. kerületi idősek otthonában, amit a Máltai Szeretetszolgálat működtet. Erre a Párbeszéd hívta fel a figyelmet, frakcióvezetőjük, Tordai Bence szerint „tömeges betelepítésről van szó”, és annak a lehetőséget sem zárja ki, hogy „le is tudnák szavaztatni őket egy önkormányzati választáson.” Tordai kijelentésére reagálva a kerület fideszes polgármesterjelöltje, Böröcz László menekültek elleni uszítással vádolta meg a Párbeszédet.

Nagy szerint teljesen más a helyzet. „Az is előfordult, hogy egy bölcsődében ismerkedtünk össze családokkal, akiknek most a családi adókedvezmény elintézésében segítek. Van, hogy nekik van konkrét kérdésük, kérésük, például, hogy segítsek nekik önéletrajzot írni” – mesélte, ezzel is szemléltetve, hogy valós menekültekről van szó, akiknek valós nehézségei vannak.

Az ügyben a Máltai Szeretetszolgálat is megszólalt. “A bejelentés ukrán és venezuelai menekülteknek, hajléktalanoknak lakcímbiztosításként szolgál, amire az ügyintézés miatt van szükségük”, mondták. A menekültek valójában nem ott laknak, egyéves integrációs programban vesznek részt, és rövid időn belül ki is jelentik őket a címről. „2018 óta tart az integrációs programunk, aminek keretében külföldről érkező menekülteket, például ukrán vagy venezuelai családokat is támogatunk. Az állandó lakcímre azért van szükségük, mert anélkül, csak tartózkodási helyet igazoló dokumentumokkal nem tudnak ügyeket intézni, emiatt pedig elesnek például a társadalombiztosítástól is” – nyilatkozta Parák Eszter, a Szeretetszolgálat kommunikációs referense. Elmondása szerint

az elmúlt öt évben mindig 800 körül volt a bejelentett venezuelai menekültek száma a Fő utcai idősek otthona címén.

A kommunikációs referens azt mondta, az intézménybe bejelentett lakókat akkor jelentik ki a Fő utcai címről, amikor önálló lakhatásuk, saját lakcímük lesz. Parák szerint ez olykor már az integrációs program idején bekövetkezik, de az is előfordul, hogy még fél-egy évig segítenek az ukrán, vagy venezuelai családoknak önálló otthont találni. A Szeretetszolgálat munkatársa szerint az elmúlt hónapokban nem jelentettek be új embert az I. kerületi otthonba.

Aligha foglalkoznak a magyar közélettel, hisz csak angolul és spanyolul beszélnek

Nagy több Venezuelából érkezett családot is ismer, mégsem tud egyről sem, akik valójában az I. kerületben laknának – tehát ott, ahol a máltai intézménye is van. „Inkább a XIII., VIII. és VII. kerületben laknak, ahol van munkalehetőség is. Ők is küzdenek az albérleti díjak emelkedésével, ezért az sem kizárt, hogy két család lakik együtt 70 négyzetméteren, mert így tudják kigazdálkodni.”

Venezuelából még a koronavírus-járvány előtti években, az ország súlyos gazdasági válsága miatt indult menekülthullám Európába, így Magyarországra is. „Azóta a helyi szervezetek a magyar egyesületekkel összefogva menekítenek ki az országból embereket, akiknek van magyar rokonuk, felmenőjük” – magyarázta. A 20. században sok magyar emigrált Venezuelába, például 1956-ban, de Nagy olyanról is hallott, akinek a hozzátartozói a holokauszt miatt költöztek ki Latin-Amerikába.

Az érintettek elmondásai alapján Nagy úgy látja, hogy az egyéves integrációs program alatt a Máltai Szeretetszolgálat minden területen próbálja támogatni az ide érkező, Magyarországon letelepedni kívánó menekülteket. Lakhatási támogatásokat kapnak, segítik őket a munkakeresésben, a szükséges okmányok – állampolgársági papírok, letelepedési engedély, stb. – beszerzésében.

Még nyelvtanfolyamot is szerveznek nekik, bár Nagy szerint a magyar nyelv elsajátításával sokan megszenvednek. „Én is szoktam tolmácsolni nekik bölcsődében, kormányhivatalban” – mondja. A szülők általában csak spanyolul és angolul tudnak.

„A gyerekek, akik bekerülnek az óvodákba és iskolákba, könnyen meg tudnak tanulni magyarul, a szülők viszont nem. Így abszolút nem is követik a magyar közéletet, emiatt kizártnak tartom, hogy ők involválva lennének a választásban”

– mondta Nagy.

„Venezuela az egyik legnagyobb olajtartalékkal rendelkező ország, diplomás emberek érkeznek az olajiparból, akik ha tudnak angolul, akkor nincs gondjuk azzal, hogy munkát találjanak Budapesten. Viszont ha nem, akkor marad a takarítói állás, vagy a vendéglátásban és az építőiparban szereznek munkát” – mondta Nagy, aki szerint többen tovább mennek szomszédos országokba, vagy akár messzebbre, Németországba és Spanyolországba dolgozni.

Miután beszéltünk Naggyal és Parákkal, Tordai Bencét is szembesítettük az elhangzottakkal. A Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetője válaszában azt írta, hogy a menekültek megsegítése szép és fontos gesztus, ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy „a Fidesz korábban bizonyítottan foglalkozott célzott betelepítésekkel annak érdekében, hogy befolyásolják a választási eredményt”, ezért is hívták fel erre a kirívó anomáliára a figyelmet.

Tordai ezután arra hivatkozott, hogy a valasztas.hu oldalon is ellenőrizhető tény, hogy az I. kerület 2. számú egyéni önkormányzati választókerületében jelenleg 215 ”huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, menekült„ státuszú személy van bejelentve. Ebből ő arra következtet, hogy a Máltai Szeretetszolgálat idősotthonának címére bejelentett 763 fő maradéka “biztosan nem menekült”. Ezután hivatkozott a választókerület népességszámának növekedésére, miszerint 2018-ban még csak 946, 2024-ben már 1473, az önkormányzati választáson részvételre jogosult lakója volt a körzetnek. Tordai ezzel szemben azt hozta fel, hogy a kerület többi részén csökkent a népesség, de ha a 2024-es adatból levonjuk az idősotthonba bejelentett menekültek számát, akkor ez erre a körzetre is igaz.

Tordai még egy anomáliát vél felfedezni: ebben a választókerületben 2018-ban, 2019-ben és 2022-ben is jobban szerepelt a Fidesz, mint a kerület többi részén. Az ”extra„ fideszes szavazatarány rendre 5, 8 és 14 százalékpont volt”, mondja. Tordai abban sem értett egyet Naggyal, hogy a magyarul nem is beszélő menekülteket aligha izgathatja a magyar belpolitika. „Én tudok olyan venezuelai menekültről, aki bár inkább csak spanyolul és angolul beszél, követi a magyar közügyeket, I. kerületi lakcíme van, és nem a 2015 óta folyamatosan a menekültek ellen uszító állampárt korrupt jelöltjére, hanem Váradiné Naszályi Mártára fog szavazni” – írta a frakcióvezető. Tordai levelében azt is megjegyezte, hogy „a magyar felmenőkkel rendelkező venezuelaiak repatriálása szép és helyes dolog volt, de 2018–2019-ben történt, és az integrációs program állítólag egy évig tart.”

Tordai szerint nehezen megcáfolható az a kijelentés, hogy akár egy szavazó vagy akár egy szavazat ne lenne hatással a választás kimenetelére. A 2019-es választás az I. kerületben nagyon szoros volt, mindössze 121 szavazaton múlt, írta. "Most pedig több száz új szavazó jelent meg egy szavazókörben. Ne legyünk naivak. A Fidesznek komoly gyakorlata van a törvényesített választási csalásban és kiszolgáltatott csoportok felhasználásában, és nem ismernek erkölcsi gátlást sem” – állította.