2024. június 3. – 14:19
Az önkormányzati választás egyik szürke foltja, hogy június 9-én vármegyei listás választást is tartanak: a 19 vármegyének saját közgyűlése van, ide választunk képviselőket. Aggodalomra semmi ok, amennyiben sosem látott még (vár)megyei szavazólapot: a fővárosi és a 25 megyei jogú városban élő szavazók ahogy eddig, most sem kapnak majd ilyet. De mi a lényege a rendszernek? Kikre szavazhatunk, és miért épp ez a választás mutatja legjobban a pártok vidéki bázisát? Választási kisokosunk harmadik részében ezt mutatjuk be.
Hogy épül fel a megyei rendszer? Ezen a választáson minden megye egyetlen nagy választókerületet alkot. De hiába sugallja azt az elnevezés, hogy a megye egészéről van szó, ez valójában nincs így. Nem szavazhatnak ezeknek a közgyűlésnek az összetételéről a megyei jogú városokban és a fővárosban élők, ők nem kapnak ilyen szavazólapot. Konkrét példa: Csongrád-Csanád megye 60 településéből 58 dönthet, a két megyei jogú városban élők, azaz a szegediek és a hódmezővásárhelyiek nem. Azt, hogy hány ember ülhet be a létrejövő testületbe megyénként eltér, a közgyűlés tagjainak számát a megyei lakosságszáma alapján határozzák meg.
Mit csinálnak ezekben a közgyűlésekben? A megyei közgyűlések munkájáról viszonylag keveset hallani, az emberek mindennapjait közvetlenül érintő ügyekről inkább az önkormányzatokban hoznak döntést. A testület alapvetően adott megye lakosságát egyben igyekszik képviselni, munkájukat az önkormányzatokkal együttműködésben végzik. Emellett saját pályázataik, programjaik és terveik is vannak. Külön, megyei szintű koncepciókat alkotnak, de egyes kérdésekben saját stratégiájuk is lehet.
Kiket választunk ezekbe a közgyűlésekbe? Kire szavazhatunk?
Hasonlóan az EP-választáshoz a pártok itt is úgynevezett listákat állítanak össze, így gyakorlatilag itt is pártok között választunk, de azért a szavazólapokon szerepel azoknak a jelölteknek a neve, akiket a testületbe küldenének. Azonban itt megyénként eltér, hogy hol és kinek sikerült ehhez összegyűjtenie a szükséges ajánlásokat. Az idei választásra összeállt listákat, illetve azt, hogy melyik megyében, melyik párt tudott önálló listát állítani a Választási Iroda oldalán lehet böngészni (a felugró keresőbe el kell kezdeni beírni a megye nevét, a rendszer két-három karakter után automatikusan felajánlja a megyét, a lehetőségre kattintva azonnal a vármegyei listát állító pártok jelennek meg).
A legtöbb aláírást Pest megyében kellett összeszedni a listaállításhoz (5035 ajánlás), míg a legkevesebbre Nógrád megyében (629 ajánlás) volt szükség. Előfordulhat, hogy míg például egy Csongrád-Csanád megyei választó megtalálja szavazólapján az MSZP-t, addig egy Pest megyei nem. A megyei közgyűlésbe jutás a kisebb pártoknak erőpróba is lehet; az országgyűlési választáshoz hasonlóan itt is bejutási küszöb van, el kell érni a leadott szavazatok öt százalékát (ha két párt a jelölő, akkor 10 százalék, ha három vagy több, 15). Idén összesen három olyan párt van, amelyiknek mindenhol sikerült a listaállítás: a Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk.
Miért nem tud minden párt, minden megyében listát állítani? Mik a feltételek? Megyei listát azok a pártok, illetve szervezetek állíthatnak, akik a megyében élő választók 0,5 százalékának érvényes ajánlását összegyűjtötték. Más a szabály, ha az adott szervezet egy másikkal közös listát szeretne állítani, ebben az esetben 1 százaléknyi ajánlás kell, ami nem lehet kevesebb kétezernél.
A megyei listák esetében sem most, sem korábban nem volt jellemző, hogy a pártok közösen indulnának, idén egyetlen ilyen szervezet van, a Fidesz-KNDP, illetve Somogyban egy civil szervezet mögé több párt is beállt.
Oké, de miért érdekes ez? Mi olvasható ki ezekből az eredményekből?
A pártok szempontjából nagy jelentősége van, hogy kinek sikerül megyei listát is állítani. Ez majdnem tökéletesen megmutatja, hogy adott megyében kinek mekkora bázisa van. Az eredmény csak azért „majdnem tökéletes”, mert ugye ezekből az eredményekből kimarad a 25 megyei jogú város, azaz közel 1,5 millió szavazó. Viszont épp emiatt olvasható ki az, hogy a kisebb településeken mekkora a pártok ereje, hol van meg a szükséges infrastruktúra és szervezet.
Ilyen szempontból a Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk áll a legjobban, ők mind a 19 megyében összeszedték a szükség ajánlást, de alig maradt le a Momentum: csak Szabolcs-Szatmár megyében nem jött nekik össze a szükséges ajánlás. A Jobbikra például csak négy megyében lehet majd szavazni. Azt korábban ebben a cikkünkben tettük térképre, hogy ezen adatok alapján hogy áll a pártok bázisa vidéken. Fidesz 2010 óta egyébként tarol a megyei választásokon, legutóbb is nagy többséget szereztek minden megyei közgyűlésben.
