Az előző európai parlamenti választás óta majdnem megkétszereződött azok száma Magyarországon, akik támogatják az euró bevezetését – derül ki a Závecz Research kutatásából, amit a 24.hu megbízásából készítettek.
Az elmúlt öt évben a kormány Brüsszel ellen vívott plakátos és médiahadjárata ellenére a társadalom egyre EU-barátabb. Míg 2019-ben a megkérdezettek 38 százaléka vezette volna be a közös fizetőeszközt, ma már 68 százalék támogatja a lépést, és az ellenzők száma is szinte a felére, 49-ről 25 százalékra csökkent.
A különböző demográfiai mutatók ezt csak minimálisan befolyásolták, így nem találtak olyan csoportot ahol többségben lennének az ellenzők. Mindhárom vizsgált korcsoportban 68-70 százalék támogatta az euró bevezetését, míg a községekben élők 64 százaléka és a megyeszékhelyeken élők 75 százaléka szintén így válaszolt.
A legkevésbé a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói válnának meg a forinttól, de így is 53 és 49 százalékos köztük a váltás támogatottsága, szóval minimum relatív többségben vannak az eurót várók. A DK–MSZP–Párbeszéd szavazók 93 százaléka támogatja a valutaváltást, a tiszások közül 10 százalékkal kevesebben gondolják így.
Az előző választás óta az EU támogatottsága is emelkedett. A megkérdezettek 60 százaléka szeretne a mostaninál több területen közös döntéshozatalt és szorosabb együttműködést a tagállamok között, ami 9 százalékkal több, mint 2019-ben. 33 százalék azonban lazább együttműködést szeretne, és több tagállami szuverenitást. Ezt leginkább a Fidesz- és Mi Hazánk szavazók várják, a csoportjaikon belül 61 és 56 százalékkal.
A 2019-es eredményhez képest 16 százalékkal többen, 59 százalék hallott már az Európai Egyesült Államok elképzeléséről, és bár ez a legalacsonyabb a községekben volt, így is 52 százalék azt válaszolta, hogy igen, ismeri a fogalmat. Öt éve azok közül, akik már hallottak róla, 40 százalék pártolta, 49 viszont elutasította az elképzelést, most a megkérdezettek 48 százaléka támogatja, míg 44 százalék elutasítja.
A Závecz Reseach egy 1000 fős, az ország felnőtt népességét reprezentáló mintával dolgozott, telefon keresve meg a megkérdezetteket. A kapott adatok legfeljebb plusz/mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el azoktól, amiket akkor kaptak volna, ha minden magyar felnőttet egyesével megkérdeztek volna. Az idei adatfelvétel május 8-a és 14-e között történt.
