Az újraszámlálás után sem változott az eredmény: 293 szavazattal Karácsony Gergely nyerte a főpolgármester-választást

• A főpolgármester-jelöltekre leadott összes érvényes szavazat újraszámlálása után is Karácsony Gergely nyerte a választást.
• Karácsony 293 szavazattal kapott többet, mint Vitézy Dávid.
• Vitézy már a Nemzeti Választási Bizottság bejelentése előtt elismerte vereségét, és jó munkát kívánt Karácsony Gergelynek.
• Az újraszámlálásnál 507 érvénytelen szavazatot találtak az érvényesek között.

A Nemzeti Választási Bizottság hivatalosan is megállapította a főpolgármester-választás újraszámlálás utáni végeredményét: harmadszorra is Karácsony Gergely nyert. Bő egy hónappal a június 9-i választás után ezzel vélhetően végleg eldőlt, ki lesz október 1-től Budapest főpolgármestere.

Az NVB megállapította, hogy a választáson érvényes szavazatból 781 767 darab volt, érvénytelenből 24 548 darab.

Az érvényesen leadott szavazatok száma így alakult az újraszámlálás után:

• Karácsony Gergely: 371 538 szavazat,
• Vitézy Dávid: 371 245 szavazat.
• Grundtner András: 38 984 szavazat.

Ez azt jelenti, hogy 293 szavazat különbség van a két fő jelölt, Karácsony és Vitézy között.

Az újraszámlálás után egyébként ugyan a két jelölt között nőtt a különbség, a Karácsonyra és Vitézyre leadott, eddig hivatalosnak számító összes szavazat száma azonban csökkent: Karácsony esetében 40-nel, Vitézynél 292-vel. Ez két dolognak tudható be: találtak rájuk leadott érvénytelen szavazatokat, illetve igaznak bizonyultak azok a hírek, hogy korábban az egyes jelöltekre leadott szavazatokat véletlenül a másik jelölthöz sorolták. Emellett az újraszámlálásnál 507 érvénytelen szavazatot találtak, amiket korábban érvényesnek fogadtak el

Vitézy Dávid egyébként már az eredmény kihirdetése előtt gratulált Karácsony Gergelynek.

Az eredmény kihirdetése után a Nemzeti Választási Bizottság tagjai szólaltak fel. „Mindenképp egy jó főpróba volt a 2026-os választásokra” ez a mostani választás, mert látni, hogy technikailag is át kell gondolni a választásokat, mondta Csonka Krisztián NVB-tag. Szerinte egyébként alapvetően jól dolgoztak azok az emberek, akik számláltak a választás estéjén, még akkor is, ha több mint ezer szavazat minősítése változott.

Fazekas Tamás „megnyugtatónak” látja, hogy háromszor is ugyanaz az eredmény jött ki, ez szerinte azt jelenti, hogy a számlálók tisztességesen dolgoztak, és reméli, hogy „semminek sem volt ez a főpróbája. Nagyon remélem, hogy ez még egyszer nem fog előfordulni”. Bár szerinte kétségtelen, hogy a rendszer javításra szorul.

Cservák Csaba is úgy gondolja, hogy „elodázhatatlanok bizonyos szakmai reformok”. Lehel Zoltán Zsolt azt mondta, ő azt emelné ki, hogy a választási rendszer ilyen szintű ellenőrzésére még nem került sor, erre alkalmas volt az újraszámlálás.

Keddtől csütörtökig mind a 23 kerületben újra átnézték az 1367 budapesti szavazókörben a főpolgármester-jelöltekre leadott összesen 782 110 szavazatot. A három napig tartó újraszámlálás részeredményeiből az volt látható, hogy körülbelül 1500 szavazat minősítése változott. Ezt azt jelenti, hogy ennyi voks került át egyik jelölttől a másikhoz, vagy ennyit nyilvánítottak érvénytelenné.

Karácsony Gergely az újraszámlálás közben szinte végig meg tudta őrizni az előnyét Vitézy Dáviddal szemben: kedden minimálisan nőhetett az előnye szerdán száznál is több szavazattal vezethetett, és a csütörtök sem alakult másképp, ekkor már 200 fölötti volt az előnye.

Elvileg még ez az eredmény sem jogerős, mert azt is meg lehet támadni a Kúrián, majd az Alkotmánybírósághoz is lehet fordulni jogorvoslatért. Vitézy Dávid néhány napja azt írta: „az újraszámlálás nyomán előálló jogerős eredményt természetesen elfogadom”, így ő vélhetően nem fordul ismét a Kúriához. Karácsony már a Kúria korábbi határozata ellen sem tett alkotmányjogi panaszt, így valószínűleg ő sem támadja meg a mostani eredményt.

Nemrég azonban a Hvg.hu írt arról, hogy egy civil már az újraszámlálás közben az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte a szavazatok újraszámolását nem a Nemzeti Választási Bizottságnak, hanem magának a Kúriának kellene elvégeznie és megállapítani a végeredményt.

Budapest leghosszabb főpolgármester-választása

Az EP- és önkormányzati választás napján, június 9-én nagyon szoros eredménnyel zárult a főpolgármester-választás. A verseny Karácsony Gergely és Vitézy Dávid között dőlt el, mivel a Mi Hazánk jelöltje, Grundtner András valamivel kevesebb, mint 5 százalékot ért el, a Fidesz jelöltje, Szentkirályi Alexandra pedig két nappal a választás előtt visszalépett, szavazóitól pedig Vitézy Dávid támogatását kérte.

Június 9., a választás napja - Az éjszakába nyúló számlálás eredménye, hogy Karácsony Gergely a DK–MSZP–Párbeszéd és a Momentum főpolgármester-jelöltje 324 szavazattal nyert. Az érvényes szavazatok mellett hivatalosan 24 589 (valójában csupán 23 926) érvénytelen szavazat volt. Pont emiatt, illetve a rendkívül szoros eredmény miatt Vitézy Dávid már a végső eredmény előtt azt mondta: mindenképp újraszámlálást fog kezdeményezni.

Június 12. – Vitézy a választás másnapján a Fővárosi Választási Bizottságnál fellebbezett, amiben új választást kértek a IV. és a VII. kerületben, de ezt a bizottság elutasította. A főpolgármester-jelölt nem hagyta annyiban. Június 12-én újabb, részletesebb fellebbezését nyújtott be, ezelőtt ismertette jogi aggályait. Azt mondta, hogy 20 kerületből, 202 szavazókörből van bizonyítékuk arra, hogy tévesen nyilvánítottak érvénytelenné szavazatokat a számlálók. Emellett „rendszerszintű szabálytalanságot” feltételeztek, mert szerintük szándékosság is lehetett abban, hogy vékony vonallal húzták ki Szentkirályi Alexandra nevét a szavazólapokon a IV. és a VII. kerületben.

A Nemzeti Választási Bizottság nem húzta sokáig a döntést: már a fellebbezés beadásának estéjén elrendelték az érvénytelen szavazatok újraszámlálását. Karácsony Gergely erre úgy reagált, hogy Vitézy azoknak a szavazatában bízik, akik a szavazólapon áthúzott Szentkirályi Alexandrára és rá is szavaztak. A főpolgármester ekkor kifogásolta az újraszámlálás elrendelésének gyorsaságát, illetve azt is, ahogy az érvénytelen szavazatokat beszállították a Nemzeti Választási Iroda épületébe. Szerinte több helyen nem volt biztosított az újraszámlálás tisztasága. Karácsony bejelentette, hogy bármi is lesz az újraszámlálás eredménye, mindenképp megtámadja azt, és kérni fogja a főpolgármester-választás megismétlését.

Június 15. – Az NVB a Nemzeti Választási Iroda segítéségével újraszámolta a hivatalosan 24 589 (valójában csupán 23 926) érvénytelen szavazatot. Aznap este Karácsony Gergely még tüntetést is hirdetett, amin szintén az új választás kiírását követelte. Este az NVB jóvá is hagyta az újraszámlálás utáni eredményeket: Grundtner Andrásnak 53, Karácsony Gergelynek 112, Vitézy Dávidnak pedig 395 érvényes szavazatot találtak. A végeredmény viszont maradt: 41 szavazatos előnnyel, de továbbra is Karácsony nyerte a főpolgármester-választást.

Június 17. – Az új eredményt mindkét jelölt megtámadta a Kúriánál. Vitézy a vékony kihúzások miatt a IV. és a VII. kerületben akart új szavazást, Karácsony pedig eleget tett ígéretének: a neki kedvező eredmények ellenére a teljes főpolgármester-választás megismétlését kérte.

Június 26. – A Kúria bő egy hét múlva döntött: mindkét fellebbezést elutasították, és helybenhagyták a választás végeredményét. A Kúria a kérelmekről azt írta, hogy azok nem elég alaposak. Karácsony ezután közölte, hogy elfogadja a bíróságok ítéletét. Vitézy viszont már ekkor közölte, hogy megvizsgálják a Kúria döntését, nem zárta ki, hogy alkotmányjogi panaszt nyújt be.

Június 30. – Ezt a törvényes határidőn belül meg is tették: az utolsó jogorvoslati lehetőséget is benyújtotta Vitézy Dávid. A 17 oldalas panaszban a Kúria döntésének Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Vitézy Dávid azt akarta elérni, hogy a Kúria változtassa meg a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, és rendelje el az összes fővárosi szavazókörben az érvényes szavazatok újraszámlálását. A vékony kihúzások miatt a IV. és a VII. kerületben a választás megismétlését kérte. A Kúria végzésében az első kérelmet alaptalannak találta, a második kérelem esetében pedig nem találta igazoltnak a jogsértést. Ez ellen nyújtott be alkotmányjogi panaszt Vitézy.

Július 5-7. – Az Alkotmánybíróság végül megsemmisítette a Karácsony Gergely győzelmét helybenhagyó kúriai döntést. Ezt lényegében azzal indokolták, hogy a Kúria megszegte a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó kötelezettségét, amely szerint köteles döntését okszerű indokolással alátámasztani. A Kúria nem sokat ült a visszadobott ítéleten, két nappal később, vasárnap délutánra döntöttek is: elrendelték az összes érvényes szavazat újraszámlálását.