Most akkor a tizedik magyar kutyafajta a sinka, vagy sem?

2024. augusztus 15. – 16:21

Most akkor a tizedik magyar kutyafajta a sinka, vagy sem?
Fotó: Hukosz – Magyar Ebfajták Szövetsége / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

A HUKOSZ – Magyar Ebfajták Szövetsége nemrég bejelentette, hogy tizedik magyar kutyafajtaként bejegyezték a sinkát. A Magyar Pumi Klub ezután jelezte: a sinkát sem a kilenc magyar fajtát fenntartó Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESz), sem pedig a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) nem jegyezte be és nem fogadja el önálló fajtaként.

„A sinka hivatalosan nem különálló kutyafajta” – mondta a Telexnek Árkossy Beatrix, a MEOESz irodavezetője. „Ahhoz, hogy az legyen, az első és legfontosabb feladat az, hogy az Agrárminisztérium felé egy fajtaelismerési eljárást nyújtsanak be. Nem tudom, hogy ez megtörtént-e, de mivel az állattenyésztési törvényben ennek nagyon szigorú szabályai vannak, ez egyik napról a másikra semmiképpen sem működik. Más fajták tekintetében is vélelmezhetően egy minimum öt éves tudományos programot kell végrehajtani.”

Ahhoz tehát, hogy egy kutyafajtát hivatalosan is be lehessen jegyezni, először az Agrárminisztériumhoz kell benyújtani a fajtaelismerési eljárást, ehhez pedig egy többéves programot kell bemutatni. Az elismeréshez kell még az, hogy egy nemzetközi kinológiai (a kutyákkal foglalkozó önálló szaktudomány) szövetség is hivatalosan rábólintson. A MEOESz a Nemzetközi Kinológiai Szövetséggel (FCI) dolgozik együtt, amely szintén nem ismeri el a sinkát. „A kérelmet az ön országában működő tagunknak, a MEOESz-nek kell benyújtania, ami még nem történt meg. Ezért nem ismerjük el a sinkát” – írta Yves de Clercq, a szövetség ügyvezető igazgatója a Telexnek.

Ahhoz, hogy az FCI egy önálló kutyafajtát elismerjen,szigorú szabályoknak kell megfelelnie. „Az új fajta lehet regionálisan vagy országosan elismert kutyapopuláció vagy egyedi kutyafajták új populációja. Nem lehet két FCI által elismert fajta közvetlen keresztezésének eredménye. Egy új fajta akkor ismerhető el, ha megfelel a fajta definíciójának: olyan kutyapopuláció, amely meghatározható és örökölhető fenotípusos tulajdonságokkal rendelkezik, egy adott időtartamon át ember által végzett tenyésztést követően, ami lehetővé teszi ennek a populációnak a megkülönböztetését más meghatározott fajtáktól”, írja a szövetség. A populációnak legalább nyolc családcsoportból kell állnia, amelyek mindegyikében legalább két hímnek és hat nősténynek kell lennie, minden családcsoportban két különböző alomból, öt év alatt. Nem lehetnek közös őseik három generáción keresztül. Ezen kívül szükség van egy jó tenyésztési programra és tizenöt éves nemzeti kennelklub-regisztrációra. Az FCI-nél csak FCI-tag egyesület nyújthat be kezdeményezést.

Ez eddig egyértelműnek tűnik, fontos megjegyezni azonban azt, hogy nem az FCI az egyetlen kinológiai szervezet, amely kutyafajtát ismerhet el: ilyenből több is létezik, többek között a World Cynologic Hunting and Sports Alliance (WCHSA), amivel a HUKOSZ is együttműködik, és amelynek hazai képviselője a Magyar Kutyások Szövetsége. Ugyanakkor Árkosi József, a Magyar Pumi Klub elnökeazt mondta az Én Kutyámnak: a világon az FCI a vezető szervezet, amelyik összefogja a kutyákkal kapcsolatos munkálatokat.

A sinkát egyébként magyar pásztorok tenyésztették ki munkakutyának az elmúlt ötven évben, és ők nem akartak külön fajtát csinálni belőle. Ezek a pásztorkutyák közé tartozó állatok intelligensek és nagy a munkabírásuk, a fajta boxerekből, németjuhászokból és a bika néven ismert kutyákból alakult ki. A Hortobágyon ritkásan létesített itatókhoz szokva a sinka egyetlen ivással egész nap tud dolgozni, a neve pedig a „sima szőrű” magyar kifejezésből ered, ami leírja a kutya külsejét is. Kecses, mozgékony, izmos és arányos testfelépítésű jószág, ami alkalmassá teszi a pásztorkutya feladatokra. Szürkemarhák és juhok terelésére nevelik, és már öt hónapos korában kiküldhetik a mezőre.

Egy mudi és egy fehér sinka pásztorkutya segíti a bivalycsorda áthajtását a szabadszállási Zab-székről a fülöpszállási Kígyós-háti állattartó telepre a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Fülöpszállás közelében 2017. január 25-én – Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Egy mudi és egy fehér sinka pásztorkutya segíti a bivalycsorda áthajtását a szabadszállási Zab-székről a fülöpszállási Kígyós-háti állattartó telepre a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Fülöpszállás közelében 2017. január 25-én – Fotó: Ujvári Sándor / MTI

„Magyarországon a magyar ebfajtáktól eltekintve semmilyen jogszabály (törvény vagy rendelet) nem szabályozza a kutya tenyésztést” – mondta Árkossy Beatrix. „A magyar kutyafajtákon kívül más fajtákról bárki vezethet törzskönyvet, ezeknél viszont nagyon szigorú szabályozás van érvényben. Csak akkor lehet hivatalosan magyar kutyafajtát bejegyeztetni, ha a magyar állam azt elismeri. A kinológiai szervezet a következő lépés, ha azt szeretnénk, hogy nemzetközileg is elismerjék a fajtát. Ezt nekünk az FCI-nél kell kezdeményeznünk, így először ideiglenes elismerést kaphat a fajta. Évekkel később kaphatja meg a végleges elismerést. Az FCI ugyanis megkövetel egy viszonylag nagy létszámot, ennek a homogenitását, a különböző, teljesen elkülöníthető vérvonalakat és a tudományos alaposággal megírt standar-jét a fajtának. Az FCI tudományos bizottsága, tenyésztési bizottsága és standard bizottsága véleményezi és vizsgálja a benyújtott kérelmet. Ezek a bizottsági vizsgálatok mind fontos lépcsői ennek az elismerésnek, és hosszú éveket vesz igénybe. Végül az FCI elnökségének van joga a végső szót kimondani és az új fajtát elismerni.”

A HUKOSZ kérdésünkre azt írta: a Facebookon történt hivatalos bejelentést hetekkel megelőzően írásban értesítették az Agrárminisztériumot a munkájuk eredményéről, a fajta azonosításáról, a szakmai leírás tárgyában, a nemzetközi elfogadásról. Az szervezet azt írta: „a sinka azonosításra, leírásra, törzskönyvezésre és nemzetközi elismerésre került”.

„A kutyatenyésztés a civil tevékenységek keretébe tartozik. Nem hatósági jogkör. Nincsenek felsőbbrendűségek. Kutyafajta meghatározására a területen aktív és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező civil szervezet vállalkozhat. A HUKOSZ-Magyar Ebfajták Szövetsége 2022 óta szerepeltet rendezvényein sinka kutyákat. (…) Először csak típusként jelent meg nálunk a sinka. Ami annyit jelent, hogy sejtelem van arra vonatkozóan, hogy fajtaként leírható populációt találtunk. Majd amikor elegendő szakmai megfigyelés, bírálati anyag, történeti emlékanyag gyűjtése, tudományos feltérképező munka, terepbejárási jegyzőkönyvek gyűltek össze ahhoz, hogy konkrétumokat lehessen megfogalmazni, akkor szakmai szervezetként elkészítettük a fajta leírását, amelyhez a fajtát tartó és tenyésztő pásztorokkal együtt közösen dolgoztunk. 2022-t megelőzően nem készült a fajtát leíró szakmai anyag, így ezt elsőként teremtettük meg, nem volt támaszkodható anyag korábbról. Mostanra ért el oda a folyamat, hogy megvitassuk a tapasztalatokat az érdeklődő partner kinológiai szervezetekkel, így a Magyar Kutyások Szövetségével is és ezen túl nemzetközi partnerekkel is, amilyen például a WCHSA” – írta a Telexnek Hajnal Gyöngyi, a HUKOSZ alelnöke.

„Magyar kutyafajtáinkat a magyar állam gondozza, illetve gondoztatja az úgynevezett ETSZ-szervezetekkel, ez az államilag elismert tenyésztőszervezetek rövidítése” – írta Hajnal Gyöngyi. „A mi partnerünk az egyik alapító szervezetünk, a HUNNIA Kuvasz Egyesület ETSZ, amely a magyar állam egyik ETSZ-megbízással rendelkező szervezete. ETSZ szervezet végzi az Agrárminisztérium felhatalmazásával adott magyar ebfajta törzskönyvezését, a szakmai anyagok ellenőrzését, az adminisztrációt a fajtához és biztosítja az államilag jóváhagyott dokumentumformulákhoz való hozzáférést. A HUNNIA Kuvasz Egyesület az egyetlen ETSZ-szervezet hazánkban, amely a törvényi elvárásoknak mindenben saját maga tesz eleget, tehát az egyetlen olyan szervezet, amely megfelelő gyakorlattal rendelkezik az önálló fajtagondozás területén. Ez a szakmai gyakorlat a sinka fajtásításánál alapvető segítség volt, így tudtuk úgy tematizálni a fajtát, hogy a szakmai anyag minősége összhangban legyen a már államilag elismert és hungarikum státuszba beemelt fajtákéval. Ezért, ha a sinka a továbbiakban ugyanerre az útra tudna lépni, zökkenőmentes lenne a beillesztése.”

A sinka kutyafajtát A HUKOSZ-Magyar Ebfajták Szövetsége fajtásította és kezdte meg a törzskönyvezését, írta a szakértő. „A Magyar Kutyások Szövetsége volt az opponens szakmai szervezet és ugyanez a szervezet terjesztette fel a fajta dokumentációját az World Cynologic Hunting and Sports Alliance, nemzetközi kutyás szervezethez minősítésre, amelynek egyedüli hazai képviselője. Ahogyan a Facebook-posztunkban is szerepelt, a WCHSA szervezet a nemzetköziségbe bevezette a sinka kutyafajtát és a saját rendszerében az F1, azaz az első fajtacsoportba, a pásztor- és juhászkutyák csoportjába sorolta be az elfogadást igénylő szervezet országa, Magyarország után Hungarian National Dog Breed státuszba, amely magyarul a nemzeti kutyafajtát jelenti. Ez a szervezet több kontinens 36 országában aktív. Bármely országában a kutyás bírálatok a leadott standard alapján zajlanak ezentúl”.

Szabó Lajos és Doki nevű sinka kutyája versenyez a Magyar pásztorkutyák 2016. évi országos terelőbajnokságának 5. minősítő fordulóján az Ős-Dráva Látogatóközpontban, Szaporcán 2016. augusztus 6-án – Fotó: Sóki Tamás / MTI
Szabó Lajos és Doki nevű sinka kutyája versenyez a Magyar pásztorkutyák 2016. évi országos terelőbajnokságának 5. minősítő fordulóján az Ős-Dráva Látogatóközpontban, Szaporcán 2016. augusztus 6-án – Fotó: Sóki Tamás / MTI

Hajnal Gyöngyi azt írta, hogy miután hazai és nemzetközi szakmai elfogadás és konszenzus a fajtalétesítés mögött létrejött, a sinkát mondhatjuk hivatalosan fajtának. „A jelenleg hungarikum státuszba is került kilenc kutyafajta is hasonló módon vált hivatalos bejegyzésűvé. A szakmai elfogadást és nemzetközi elismerést követően a fajta fajtának mondható minden értelemben, ezt követően tudja az Agrárminisztérium elbírálni azt, hogy a szakmai anyag szerint az immár létező kutyafajta a nemzeti kincsek közé az Értéktárba, illetve a magyar kutyafajták közé beléphet-e, amelyet siker esetében az Agrárminisztérium elismer és törvényileg garantál. Utóbbi folyamat zajlik most. A fajta azonban már fajta hivatalosan és a nemzetközi minősítésben nemzeti kutyafajta, amely minősítést tekintve a hazánkból származó kutyafajták között ez a 10., amely ilyen minősítést szerzett.”

Hajnal Gyöngyi azt is leírta, hogy „a MEOESz, azaz az FCI hazai képviselőjének mindenkori véleménye nincs összefüggésben egyetlen magyar kutyafajta létezésével, vagy hivatalos elismerésével sem. Az említett szervezeteknek nincs felhatalmazása, sem jogköre magyar ebfajtáinkkal kapcsolatban. A sinka a HUKOSZ-Magyar Ebfajták Szövetsége szakmai munkacsoportja által leírt kutyafajta, törzskönyvezett egyedekkel, magyar-angol nyelven megfogalmazott fajtastandarddal, tenyésztési programmal, bírálati módszertannal. Előttünk más nem írta le ezt a fajtát”. Megjegyezte, hogy nem tud róla: a MEOESz és az FCI „tevékenységi köre kiterjedne a magyarországi kutyapopuláció megismerésére, feltérképezésére, a terület tudományos kutatási projektjeire az érintett kérdésekben. Az említett szervezetek profilja más, így nem merült fel az együttműködés”.

„Az elkészült szakmai anyagot nem ismeri, mert nem foglalkozott a sinka kérdésével érdemben. Ellenben elzárkózik évek óta más szervezetekkel történő együttműködéstől, függetlenül a témakörtől. A sinka kutyafajtával nem dolgozik, nem készített szakmai anyagot sem. Évek óta rendezünk szakmai bírálatokat a sinkának és egy alkalommal sem jelezte, hogy kívánja partnerelni a munkát” – tette hozzá.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!