Már 2009. augusztus 20-án tudták, kik a romagyilkosságok elkövetői, de nem akarták megzavarni a jeles napot, ezért csak másnap tartóztatták le őket

„2009. augusztus 20-án megvoltak már a romagyilkosságok elkövetői, csak nem akartuk az államalapítás ünnepének napjára időzíteni az elfogásukat, mondván, ne erről szóljon ez a jeles alkalom. Ezért megvártuk, hogy az éjfél elmúljon, és akkor csaptunk le a tettesekre. Figyeltük őket addig is, de benne volt az ember gondolatában, nehogy a várakozás ideje alatt újabb bűncselekményt kövessenek el”

– mondta a Blikknek Bencze József, aki a 2008-2009-es, hat halálos áldozatot követelő romagyilkosságok idején volt országos rendőrfőkapitány.

Bencze azt mondta a lapnak, hogy az ügyön 100 fős nyomozócsoport dolgozott, a felderítés végéig kábé 8 millió telefonhívást és több mint 800 közterületi kamerafelvételt elemeztek a rendőrök, és elrendeltek egy Háló nevű akciót is, aminek a résztvevői 24 órában járőröztek az érintett településeken.

„A nyomozás során sokáig teljesen vakon voltunk, mert – mint később kiderült – egy olyan elvakultan romaellenes, szűk magról, pár emberről volt szó, akik nagyon zártan tevékenykedtek” – mondta Bencze József, aki szerint végül az ügy megoldását a telefonhívások elemzése hozta meg.

„Ezek az úgynevezett munkatelefonok voltak, amelyeket a bűnözők szívesen használnak. Megvetetnek egy mobilt egy hajléktalannal pár ezer forintért, és hiába találtuk meg a fedél nélkül élőt, fogalma sem volt róla, kinek tett szívességet. Az egyik tettes elakadt az autójával, majd a munkatelefonjáról kért segítséget. Ezen a vonalon már el tudtunk indulni a tettesek után, és gyorsan felgöngyölítettük az ügyet” – mondta Bencze József.

2008-ban és 2009-ben öt megye kilenc településén támadtak rá roma családokra lőfegyverrel vagy Molotov-koktélokkal, összesen hatan haltak meg, köztük egy gyerek is. A gyilkossági ügy elsőrendű elítéltje, Kiss Árpád 13 évnyi tagadás után egy interjúban ismerte el két éve, hogy ő és társai követték el a romagyilkosságokat. A rendőrök a nyomozás során arra jutottak, hogy az elkövetők indítéka a romákhoz kapcsolódó bűnesetek miatti megtorlás, illetve a romaellenesség erősítése volt.

Kiss társaival, Kiss Istvánnal és Pető Zsolttal tényleges életfogytiglani büntetést kaptak 2013-ban, a bíróság előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen bűnszervezetben elkövetett emberölés bűntette miatt, kétrendbeli fegyveres, csoportos rablás, lőfegyverrel és haditechnikai eszközökkel való visszaélés miatt ítélte őket tényleges életfogytiglanra. A támadásokban közreműködő Csontos István 2 éve augusztusban szabadult, ő volt az egyetlen eddig, aki terhelő vallomást tett, a többi vádlott nem ismert el olyan bűncselekményt, amiben meghalt valaki.

A romagyilkosságokat számtalan újságcikk, színdarab, irodalmi mű és film dolgozta fel, majd közel tizenöt évvel az első támadás után egy dokumentumfilm is megjelent a Magyarország történetében példátlan gyilkosságsorozatról. Fuchs Máté filmjéről, A Feldolgozatlanulról itt írtunk részletesen.