Több százezer forintos kár, pillanatokon belül: akár egy mélyebb pocsolya is tönkreteheti az autónkat

Az elmúlt öt évben nyolcszorosára emelkedett az esős, árvizes időszakokat követő biztosítási kártérítések teljes összege, amely mára elérte a 10 milliárd forintot. A károk húsz százaléka gépjárművekkel kapcsolatos, ami ebben a kategóriában is hatalmas emelkedést jelent, nyilatkozta a Telexnek Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója, aki szerint az autós árvíz- és időjárási károk jelentős része közlekedési balesetek, illetve a viharos időben az autókra zuhanó faágak miatt keletkezik. Több résztvevős közlekedési balesetek esetében a károkozó kötelező biztosítása fedezheti a vétlen fél kártérítését, amikor viszont valaki egyedül szenved balesetet, saját cascobiztosításában bízhat, amennyiben kötött ilyet.

Német szerint a magyar autók több mint nyolcvan százalékán nincs casco, ezért a bajba került tulajdonosok általában kénytelenek zsebből fizetni a javítást, ha ez egyáltalán lehetséges. Azok sem mindig érezhetik könnyebb helyzetben magukat, akik kötöttek cascót, mert ezeknek a biztosításoknak egy része nem teljes körű, csupán töréskár esetén nyújt fedezetet, vízkár- és időjárási kár esetén nem. A természeti károkat mindig említik a szerződésekben, ezért érdemes azt ellenőrizni a kárbejelentés előtt. A cascók éves, átlagos díja jelenleg 80-100 ezer forint, de akár ennek két-háromszorosa is lehet az autó típusától, korától és értékétől függően, ugyanakkor a társaságok 10-15 évnél idősebb járművekre nem kötnek szerződést.

A társaságok elvárják ügyfeleiktől, hogy tegyenek meg mindent a kár megelőzéséért és a kárenyhítésért. Ez a szabály az árvizes és extrém esőzéssel járó időszakokban azt jelenti, hogy a cégek a kártérítés kifizetése előtt megvizsgálják, nem parkolt vagy közlekedett-e olyan helyen a jármű, amelyet előzőleg lezártak. További kizáró ok lehet, ha valaki eleve ártérben autózik, mert ezekre a területekre más szabályok vonatkoznak.

Az özönvízszerű esőben és a vízzel elöntött útszakaszon közlekedni nemcsak azért jelenthet kockázatot, mert a nem megfelelően megválasztott sebesség mellett hirtelen felúszhat az úttesten lévő vízréteg felszínére a négy gumiabroncs, majd az úgynevezett aquaplaning miatt menthetetlenül lesodródhat az útról, de azért is, mert az autók többségében elektronikai és motorkárok keletkezhetnek a nagy mennyiségű víztől.

A benzines és dízelmotorral szerelt típusokra leselkedő legnagyobb műszaki kockázat az, amikor a víz bejut a szívórendszerbe, majd az égéstérbe. Mivel a folyadék nem összenyomható, ilyenkor azonnal elgörbülhetnek a hajtókarok és megáll a motor. A vízütésnek is nevezett meghibásodás több százezer forintos, vagy akár milliós kárt jelent az egyszerűbb konstrukciók esetében is, máskor viszont az egész motort cserélni kell.

Ezt érdemes megelőzni azzal, hogy elkerüljük a 20-25 centiméternél magasabb, jellemzően az autó keréktengelye fölé érő vízzel elöntött szakaszokat. Amennyiben áll a víz az úton, érdemes lépésben áthajtani rajta, mert az is végzetes lehet, ha az első lökhárító által felvert víz kerül a motorba. Az autó tartós elmerülése miatt károsodhatnak a kerékcsapágyak, a féltengelycsuklók és akár a fékrendszer is, mert ezek szintén legfeljebb a felfröccsenő víznek képesek ellenállni, ahogy a motor generátora szintén. A villanyautókra vonatkozó szigorú érintésvédelmi előírások miatt még alámerítéskor sem kell áramütéstől tartanunk, ennek ellenére még a Tesla sem ajánlja vásárlóinak, hogy búvárkodjanak autóikkal.

Amennyiben az autónk álló helyzetben került víz alá, és a vízszint a küszöbökig ér, biztonságosabb megoldás lehet, ha egy másik jármű vontatja ki az elöntött területről, és csak akkor indítjuk be, ha megbizonyosodtunk arról, hogy nem áll a víz a motortérben. Németh Péter szerint az utóbbi években számtalan olyan esettel találkoztak a biztosítok, amelyekben egy lakóparki mélygarázsban tárolt autó került víz alá, mert az épület tervezésekor nem gondoskodtak a nagy mennyiségű esővíz megfelelő elvezetéséről, esetleg nem takarítják a csatornarendszert vagy le is betonozták azt, hogy még több autó állhasson a közös teremgarázsban.

A német autóklub (ADAC) 2023-as cikkében hármas felosztással magyarázták el, hogy milyen vízszint esetén mekkora károkra számíthat bármely autó gazdája. E szerint ha a vízszint az autó küszöbéig ért, akkor is érdemes átvizsgáltatni azt egy szakműhelyben akár a fékek, akár a féltengelycsuklók esetleges károsodásai miatt. Amennyiben a víz betört az utastérbe, mindenképpen ellenőriztetni kell a biztonsági övek csévélőrendszerét és az övfeszítőket, amelyek baleset esetén pirotechnikai patronjaikat aktiválva és az öveket megfeszítve óvják meg a bent ülőket. Ugyanekkor az összes üreg, tehát a küszöbök, az ajtók belső borítása mögötti részek és a karosszéria minden nem látható mélyedésének átvizsgálását is javasolják, de az ADAC szakértői szerint elképzelhető a nagyobb kár. A harmadik esetben, tehát amikor egy autó az oldalablakok alsó vonaláig vízben állt, szinte biztos a gazdasági totálkár.

A saját parkolóhelyünkön elázott autónkban keletkezett kárt szintén elsősorban a casco fedezheti, a lakásbiztosítás ilyenkor nem megoldás, de még az előbbi esetekben is vizsgálatot folytatnak a cégek. A szakértő ezért azt javasolja, hogy akinek az otthoni garázsában veszélyben van az autója, inkább álljon át vele egy biztonságos helyre, mielőtt megtörténik a baj.

Az elázott autók túlélési esélyeit számos tényező befolyásolja. Ezekről korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk, egy vízkárelhárítással foglalkozó budapesti autókozmetika tapasztalatai alapján. Ezek alapján nem túlzás, hogy amikor az utasteret és a motorteret is elöntötte a víz, szerencsés esetben csupán százezer forintos, a teljes utastéri kárpitozás és az összes ülés ki- és beszerelésével járó takarítás a megoldás. Erre azért is van szükség, mert a kárpitok hosszú ideig képesek magukban tartani a nedvességet, így berohadhatnak, bebüdösödhetnek, a bőr megkeményedik és szétreped. Máskor a teljes kipakolás, tisztítás és szárítás sem elég, mert bár az autók elektronikai rendszerét, tehát a mindent behálózó kábelköteget és a vezérlő elektronikákat vízzáró megoldásokkal védik a gyártók, a szigetelések ellenére a teljes kiszárítás után is újra felbukkanhatnak az elektromos problémák.

Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy nem érdemes vízkáros autót vásárolni, mert az akár hónapokkal vagy évekkel később is különös hibajelenségeket produkálhat, miután az elektromos rendszerben előzőleg fel nem fedezett pangó víz és sár miatt eloxidálódtak a csatlakozók és az egyéb elektronikai egységek. Ilyenkor olyan helyekre is eljut a nedvesség, ahová máskor nem, ezért a karosszéria nem korrózióvédett területei szintén rozsdásodni kezdenek.

Nem az összes vízkáros autó válik előbb-utóbb használhatatlanná, de a kockázat valós Jávor Gábor, a Hyundai és Kia márkákra szakosodott Ceedvadász szerviz vezetője szerint is. Azt javasolja, hogy akinek alaposan elázott, majd meghibásodott az autója, az jelezze ezt az eladáskor a vevőnek, illetve tüntesse fel előzményként az adásvételi szerződésben is attól függetlenül, hogy a vízkár nyomait sikerült-e teljesen felszámolni, vagy sem. Ezzel a lépéssel bárki elejét veheti az utólagos reklamációnak, ha pedig volt casco az autón, és a biztosító megtérítette az elázás miatt bekövetkezett kárt, akár gyorsabban is megkötheti az üzletet az autó gazdája, ha az előzmények figyelembe vételével, csökkentett áron hirdeti meg.