Viccnek is durva: a volt III/III-as titkosszolga útja a szuverenitás védelméig

Legfontosabb

2024. szeptember 23. – 21:30

Viccnek is durva: a volt III/III-as titkosszolga útja a szuverenitás védelméig
Horváth József – Forrás: Szuverenitásvédelmi Hivatal

Másolás

Vágólapra másolva

Horijózsi – a titkosszolgálatnál egykori kollégái így nevezték Horváth József nyugállományú vezérőrnagyot, akit újabban a Szuverenitásvédelmi Hivatal afféle magyar James Bondként próbál eladni, miután rábízták a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetését. Ez az intézet nem titkosszolgálat, de revolverezésre és arra jó lehet, hogy megpróbálja hitelteleníteni a kormánykritikus vagy független sajtót, illetve a civil szervezeteket.

Azok, akik még a polgári titkosszolgálatnál vele együtt dolgoztak, a Telexnek azt mondták: Horváthot erős túlzás lenne James Bondhoz hasonlítani, a róla szóló imázsfilmet is a vicc kategóriájába sorolták, mondván: valódi titkosszolgálati szakember ehhez nem adná a nevét. Azon viszont senki nem csodálkozott, hogy a pályafutása során mindig is a Fideszhez kötődő Horváth Józsefnek helyet találtak a NER-ben.

Az alulról jött ember

Szakmai pályafutását Horváth József még a késő kádári érában a Belügyminisztérium III/III-4-b. alosztályán kezdte. Ennek az alosztálynak volt a feladata, hogy a „szektásnak” minősített, egykori és aktív párttagokkal, trockistákkal, álbaloldaliakkal szembeni elhárítást végezze.

Presztízsét tekintve az állambiztonsági szerven belül a III/III állt a hierarchia legalján. Nagyon leegyszerűsítve és némi túlzással élve a piramis felülről lefelé úgy nézett ki, hogy a III/I-nél dolgoztak a nyelveket beszélő, intellektuálisan kimagasló titkosszolgák, akik lenézték a III/II-nél dolgozó kémelhárítókat, ők viszont a III/III-nál dolgozó titkosszolgáknál tartották különbnek magukat. (Ez a szemlélet egyébként a mai napig él a hírszerzői és kémelhárítói körökben.)

A III/III állományának fiatalabb tagjai közül sokan túlélték a rendszerváltást, Horváth a kilencvenes években már a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) dolgozott. Részben a III/III-as múltja miatt házon belül nem tartozott az elitbe, ezért is lepett meg sokakat, amikor az első Orbán-kormány idején hirtelen nagyot ugrott a ranglétrán: műveleti igazgatóhelyettessé nevezték ki.

Az NBH-n belül a műveleti igazgatóhelyettes fontos pozíciónak számít. Mert amíg a főigazgatónak mindenféle egyéb, például protokolláris feladatokkal is foglalkoznia kell, addig az operatív ügyek nagy része a műveleti igazgatóhelyettesre hárul.

Az első Orbán-kormány idején az NBH főigazgatói székében Dobokay Gábor ült. Azok, akik annak idején az NBH-nál dolgoztak, azt mesélték, hogy intellektuálisan és szakmailag elég nagy szakadék tátongott Dobokay és Horváth között. Míg előbbit a szervezeten belül sokan tisztelték, utóbbira inkább amolyan arrogáns, kioktató stílusú vezetőként emlékeznek. Sokan azért sem tartották sokra, mert úgy gondolták, nem járta végig a szamárlétrát, és úgy lett műveleti igazgatóhelyettes, hogy előtte még csak százados volt.

Horváth mindenesetre akkor került vezető pozícióba, amikor az NBH szervezeti kultúrája éppen átalakulóban volt. Az akkor tapasztalható kultúraváltást a Telexnek egy egykori titkosszolga – kissé sarkosan – úgy jellemezte, hogy az idősebbeket, köztük az „öreg alkoholistákat” kezdte kiszorítani egy fiatalabb generáció és némi túlzással maga a szervezet is kezdett inkább egy multicég működéséhez hasonlítani.

Ezt az 1998 és 2002 közötti időszakot azért is szerették sokan a szervezeten belül, mert ebben a periódusban egy miniszteri pozícióban lévő politikus, Kövér László felügyelte a szolgálatokat, és a titkosszolgák úgy érezték, végre nem hanyagolja őket el a kormányzat. Ez nem csak azt jelentette, hogy a rendszerváltás utáni két kormányzati ciklussal ellentétben a titkosszolgálatnál ekkor úgy érezték, végre komolyan veszik őket. A törődés a fizetésekben is visszaköszönt, az NBH-nál például ebben az időszakban emelték duplájára a béreket. Kétségtelen, hogy ebből az időszakból Kövérre még a Fidesszel amúgy egyáltalán nem szimpatizáló egykori titkosszolgák is jó szívvel gondoltak vissza később.

Horváthot 1998-tól a Fideszhez kötődő titkosszolgának tartották, nem véletlen, hogy Orbánék 2002-es bukása után ki is szorult a szervezetből: mindössze 42 évesen, a Medgyessy-kormány idején nyugdíjazták.

Nem maradt azonban munka nélkül. Egy volt kollégájával, Tóth Jánossal közösen 2003 márciusában megalapították az adatfeldolgozást és adatszolgáltatást végző North Atlantic Protector Kft.-t, ami az UD Zrt. cégcsoporthoz tartozott. Az UD Zrt., amelynek Horváth a vezetője lett, élőerős őrzéstől kezdve az elektronikus biztonságtechnikai berendezések és rendszerek telepítésén át az informatikai biztonságig sok mindennel foglalkozott. De igazán széles körben akkor ismerték meg a cég nevét, amikor kiderült, hogy Horváth egykori munkahelyével, az NBH-val is konfliktusba kerültek.

A magánzók

2008 őszén több hónapos titkosszolgálati felderítő munka után az NBH akkori vezetője, Laborc Sándor feljelentést tett lőfegyverrel visszaélés, magántitok jogosulatlan megismerése és államtitok megsértése gyanújával az UD Zrt. két tulajdonosa, Horváth József és Tóth János, valamint a cégnek dolgozó két egykori titkosszolgálati munkatárs ellen.

A nemzetbiztonságiak szerint a Fidesszel jó kapcsolatot ápoló cég afféle árnyék-titkosszolgálatként működött, és az NBH-s informatikai rendszert akarták megcsapolni. Horváth akkor úgy nyilatkozott, hogy semmi ilyenről nem volt szó, szerinte az UD Zrt.-t csak démonizálták, miközben a háttérben egy gazdasági érdekek mozgatta dezinformációs játszma zajlott.

Bakondi György ügyvéd, Horváth József, az UD Vagyonvédelmi Zrt. elnöke és Futó Barnabás ügyvéd sajtótájékoztatót tart a cég székházában 2010. február 23-án, ezen bejelentették, hogy az UD Zrt. másfél milliárd forintos kártérítési pert indít a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a magyar állam ellen – Fotó: Kovács Attila / MTI
Bakondi György ügyvéd, Horváth József, az UD Vagyonvédelmi Zrt. elnöke és Futó Barnabás ügyvéd sajtótájékoztatót tart a cég székházában 2010. február 23-án, ezen bejelentették, hogy az UD Zrt. másfél milliárd forintos kártérítési pert indít a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a magyar állam ellen – Fotó: Kovács Attila / MTI

A nyomozás mindenesetre nem vezetett eredményre, de vannak, akik szerint ez nem az ügyön, hanem a hatóság töketlenségén múlt. A nyomozók például soha nem vizsgálták meg, hogy például az UD Zrt. miért készített közel nyolcvan emberről – köztük Bajnai Gordonról – környezettanulmányt, miért tett előkészületeket egy belvárosi ügyvédi iroda lehallgatására (és végül lehallgatta-e). De azt sem vizsgálták, mire használták a cégnél lefoglalt poloskákat, vagy miért és hogyan szerezte meg a cég a MÁV ABE biztosítottainak az adatait. Az viszont kiderült, hogy Horváth nagyon jó kapcsolatban állt Kövér László és Demeter Ervin fideszes politikusokkal.

Az, hogy az UD Zrt. a politikában is kavar, akkor derült ki, amikor az NBH lehallgatta a céget. Az MDF akkori elnökének, Dávid Ibolyának egy ismeretlen eljuttatott egy CD-t, amelyen – mint utóbb kiderült – az NBH által lehallgatott telefonbeszélgetések voltak. Az egyik felvételen Horváth üzlettársa és az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor közötti beszélgetés hallható. Ebben Tóth Csányi állásfoglalását kérte abban, hogy a cég teljesítse-e azt a felkérést, hogy próbáljon kompromittáló anyagokat szerezni Dávid Ibolyáról. A beszélgetésből az is kiderült, hogy a munkát Orbán Viktor egykori külpolitikai tanácsadójától, Tombor Andrástól kapta. A cél az volt – legalábbis a beszélgetésből ez derül ki –, hogy Dávidot a párt esedékes tisztújításán az MDF korábbi alelnöke, Almássy Kornél váltsa. Dávid Ibolya a Fideszt sejtette a puccskísérlet mögött, ezért 2008 őszén nyilvánosság elé tárta az ügyet és feljelentést is tett, de nem indult eljárás.

Amíg az UD Zrt. aktív volt, az NBH-nál a Fidesz vakondjait keresték. Általában osztályvezetői, főosztályvezetői szinten azonosítottak be néhány embert, akikről úgy gondolták, hogy a Fidesznek súgnak, őket jellemzően alacsonyabb beosztásba is helyezték. A Fidesz 2010-es győzelmekor azonban ezek a figurák újra magasabb pozícióba kerültek.

Az UD Zrt.-nek is jól jött a kormányváltás. 2010-ben másfél milliárd forintos kártérítési pert indított a magyar állam ellen arra hivatkozva, hogy „folyamatos lejárató kampány” zajlott ellenük. A per 2012-ben megállapodással zárult: az állam négy egyenlő részletben 265 millió 740 ezer forintot fizetett a bűncselekmények gyanújával hírbe hozott cégnek.

Horváth kezét sem engedte el a Fidesz, sőt, 2010 után, ha csak rövid időre is, de újra a csúcsra tört: a katonai elhárítás, azaz a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-helyettesévé nevezték ki. Akárcsak korábban az NBH-nál, a KBH-nál is műveleti igazgatóhelyettes lett. Még ott volt a szervezetnél, amikor a KBH-t összevonták a Katonai Felderítő Hivatallal, tehát a katonai elhárítás és a katonai hírszerzés egy szervezetbe, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatba olvadt össze.

Horváth azonban mindössze három évet maradt a katonáknál, 2013 nyarán felmentették. Egykori kollégái nem árulták el, mi állt a felmentése hátterében, de szerintük árulkodó, hogy csak alig három évig maradt a katonai titkosszolgálat kötelékében.

A Fidesz propagandagyárának jó munkásembere

Az elmúlt nyolc-tíz évben Horváth már a Fideszhez közel álló sajtóban bukkant fel mint nemzetbiztonsági szakértő. Az, hogy a független sajtó munkáiban a külföldi titkosszolgálatok ármánykodását sejti, már évekkel ezelőtt kitűnt a Horváth által adott nyilatkozatokból.

2017-ben például azt fejtegette a Magyar Időkben, hogy botorságnak tartja azt a teóriát, miszerint az oroszok gerjesztenék az illegális migrációt. Horváth megszólalt a volt kémelhárító, Katrein Ferenc régi Indexnek adott interjúja apropóján is, szándékos dezinformációval vádolva a volt kollégáját. Katrein az Indexnek arról beszélt, hogy a kormány nem engedi, hogy a titkosszolgálat megvédje az országot az oroszoktól. Horváth erről a Demokratának ezt mondta: „Ha a mondandó 80 százaléka mindenki számára ismert, tényszerű kijelentésekből áll, senkinek nem tűnik fel a 20 százalék dezinformáció, de miután ez utóbbi az új elem, mindenki arra emlékszik majd. Esetünkben ez a következőképpen fest: Katrein kedélyesen elpolitizálgatott, szakmázgatott nyolcvan százalékban, majd húsz százalékban dezinformált az oroszokról. Mindezt annak reményében, hogy amit valójában bele akar verni az emberek fejébe, biztosan célhoz is érjen.”

Sőt, már a Hír Tv műsorában „okleveles James Bond” jelzővel illetett Horváth ekkor a Demokratában azt állította, hogy a Katrein-interjú minden bizonnyal befolyásolási kísérlet, külföldi titkosszolgálati munka, „sajnálatos módon az ebben ártatlanul vagy tudatosan közreműködő Index támogatásával”. Sőt, egy híres indexes Rogán-cikk kapcsán pedig azt nyilatkozta ugyanekkor, hogy Rogán Antalék megfigyelése után ez – mármint a Katrein-interjú – a második olyan vállalkozása a régi Indexnek, amelyben nyilvánvalóan titkosszolgálati hátteret kaptak a munkájukhoz. „Nem szakmai bravúrról, hanem a hazaárulás határát súroló eljárásról van szó. Szomorú, de végül is logikus” – összegzett Horváth.

Később az Elhárító szemével címmel indított tárcát a kormányközeli Magyar Időkben. 2018 őszén például arról értekezett, hogy Oroszország megkerülhetetlen tényezővé vált a világpolitikában. „Amíg az Európai Unió az orosz embargó miatt komoly veszteségeket szenved el, a világ nagyobbik fele gyorsan betölti a keletkezett űrt. Putyin számára a gazdasági, politikai stabilitás biztosításában sok területen természetes partner lehet Európa. Amikor a francia elnök vagy a német kancellár tárgyal az orosz vezetéssel, akkor azt reálpolitikának nevezik. Ám ha az általuk erőltetett irányvonallal szemben fellépőket meg akarják bélyegezni, akkor elvtelen oroszbarátsággal is megvádolják őket, figyelmen kívül hagyva a gazdasági és geopolitikai realitásokat” – írta.

Idővel Horváth nemzetbiztonsági szakértőből egyre inkább kormányzati propagandistává vedlett, később a kormány ideológiagyárának, az Alapjogokért Központnak a biztonságpolitikai szakértőjeként adta elő magát.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter (balról), Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője, Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, Bohár Dániel, a Megafon véleményvezére, Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója és Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Nemzetbiztonság, energiabiztonság és rezsibiztonság című pódiumbeszélgetésén, az erdélyi Tusnádfürdőn, 2023. július 20-án – Fotó: Veres Nándor / MTI
Lantos Csaba energiaügyi miniszter (balról), Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője, Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, Bohár Dániel, a Megafon véleményvezére, Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója és Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Nemzetbiztonság, energiabiztonság és rezsibiztonság című pódiumbeszélgetésén, az erdélyi Tusnádfürdőn, 2023. július 20-án – Fotó: Veres Nándor / MTI

Horváth az elmúlt években hozta a kötelezőt: 2020 őszén például már azt fejtegette a közrádióban, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem blokádja mögött is valamiféle külföldi befolyásolási művelet áll. (Nagyjából ebben az időszakban és vele tandemben nyilatkozott többször Földi László egykori hírszerző is különféle témákban hasonlóan paranoid gondolatokat kifejtve.)

De Horváth igazán 2022 áprilisában talált önmagára, amikor már arról írt, hogy szerinte frissíteni kellene a nemzetbiztonsági kockázat definícióját. Az okok között pedig a szokásos kormányzati mantrákat említette: „a politikai célokat szolgáló, külföldről finanszírozott civil szervezetek”, amik „bizonytalan eredetű pénzből kifejezetten külföldön mutatnak negatív képet hazánkról”, és szükség lenne, „hogy átvilágítsák az országgyűlési képviselőket még az előtt, hogy felvennék a mandátumukat”.

Kamu-James Bond egy kamuintézmény élén

A Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása alapvetően politikai kommunikációs célokat szolgál. Eleve nonszensz, hogy a Lánczi Tamás vezette hivatal valóban az ország szuverenitására veszélyes szereplőket szűrné ki és leplezné le, erre a feladatra ugyanis ott van Horváth József egykori munkahelye, az NBH (most Alkotmányvédelmi Hivatal; AH), aminek ez a törvényi kötelessége. Titkosszolgálati berkekben eleve úgy ítélik meg, hogy a Lánczi-féle szervezet azért kellett, mert ahhoz, amihez a Szuverenitásvédelmi Hivatal és kutatóintézete a nevét adja, nem adná a nevét egyik nemzetbiztonsági szerv sem.

Persze a kommunikáció mellett a politikai elrettentés eszközéül is szolgálhat. A hivatal idén februárban kezdte meg működését a kormánytöbbség által elég tágra szabott hatáskörrel, az állami szerv gyakorlatilag bárkit és bármit ellenőrizhet, ha „külföldi beavatkozásra utaló folyamatokat” sejt. Az elmúlt fél évben vizsgálatot indított az ellenzéki összefogás pártjai ellen, a Transparency International Magyarország és az Átlátszó ellen is, de a hivatal vezetője, Lánczi Tamás szerint a Telex is idegen érdekeket képvisel. Szeptember elején újabb két civil szervezet, a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület és az Átlátszónet Alapítvány ellen is vizsgálatot indítottak, előbbi főként a gödi Samsung necces ügyeivel foglalkozik.

De érdemes egy pillantást venni a Szuverenitásvédelmi Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal honlapjaira. A Szuverenitásvédelmi Hivatal honlapján szereplő indoklás szerint a Horváth József által vezetett Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet azzal a céllal jött létre, hogy a jövőben „tudományos elemzésekkel, hazai és nemzetközi kutatásokkal támogassa a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkáját, annak érdekében, hogy a Hivatal beazonosítsa és feltérképezze a Magyarország önazonosságát veszélyeztető cselekedeteket, befolyásolási kísérleteket”. (Egyébként pedig titkosszolgálati szempontból értelmezhetetlen az a kifejezés, hogy „Magyarország önazonosságát veszélyeztető cselekedetek, befolyásolási kísérletek”.)

„A polgári elhárítás alapvető célja a megelőzés. Megelőzni azoknak a kockázatoknak a bekövetkezését, amelyek hazánk szuverenitását, biztonságát és belső rendjét fenyegetik. Ennek keretében megismerni, észlelni, azonosítani és megszüntetni a rejtett, leplezett veszélyeket, valamint a megszerzett információk átadása révén támogatni a kormányzati döntéshozatalt. Mindennek elengedhetetlen feltétele a hazai és külföldi társszolgálatokkal és rendvédelmi szervekkel való kölcsönös együttműködés” – ez a szöveg pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal honlapján szerepel.

Ha a két szöveget összehasonlítjuk, nem lehet nem észrevenni két fontos különbséget. Az egyik különbség, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal a „Magyarország önazonosságát veszélyeztető cselekedeteket, befolyásolási kísérleteket” akarja beazonosítani és feltérképezni, míg az Alkotmányvédelmi Hivatal az ország „szuverenitását, biztonságát és belső rendjét” fenyegető kockázatoknak a bekövetkezését akarja megelőzni. A másik különbség, hogy amíg a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal munkáját akarja támogatni, addig az AH a kormányzati döntéshozatalt.

De talán a leglényegesebb különbség az, hogy amíg a titkosszolgálat a hazai és külföldi társszolgálatokkal és rendvédelmi szervekkel kölcsönösen együttműködve végzi a munkáját – legalábbis a honlapjukon szereplő tájékoztatás szerint –, addig a Horváth József vezette kutatóintézet ugyanezt nem mondhatja el magáról.

Ezért is mondták azt a Telexnek titkosszolgálati szakemberek, hogy amihez Horváth most ismét vezetőként adja a nevét, ahhoz a magukat valóban szakembernek tartó egykori titkosszolgálati vezetők egyike sem adná a sajátját, mert a szakmában csak még jobban lejáratná magát.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!