Kipróbáltuk, milyen a hóágyúzott Normafán szánkózni

Idén eddig kétszer szánkóztunk a Normafán, pontosabban az egyik alkalommal – leírni sokkal rosszabb, mint használni – popsitepsiztünk a párcentis természetes havon, most hétvégén pedig szánkóztunk. Vasárnap reggel azzal biztatott az Időkép hójelentése és a pénteken megjelent cikkünk is, hogy 30 centis hó vár majd minket. Várt is, csak nem a késő őszies, dérfedte dombokon, hanem az Anna-réti játszótér mellett, amit hóágyúkkal alakítottak szánkózhatóvá. A hó körülbelül három szánkópályányi, 150-200 méter hosszú részre lett elég, a szomszédos Szaniszló-réten pedig sífutópályát alakítottak ki, amely egyelőre még ingyenes, később válik majd díjkötelessé.

A hivatalosan közölt adatok szerint egyébként a szánkópálya jelenleg mintegy 4000 négyzetméter, a sífutópálya 10 000 négyzetméter, ez a tervezett terület körülbelül háromnegyede. Összesen 8 „lándzsás” és 7 ventilátoros hószóró berendezés adja a havat, a pályák pedig egész télen üzemelnek majd, mert „néhány napos felmelegedés érdemben nem rontja a pályák állapotát”, írta nekünk a Normafa Park.

„Ezek a mostani gyerekek nem tudnak szánkózni” – berzenkedett jó hangosan egy apuka, szerintem nemcsak a hozzátartozóinak, hanem minden hallótávolságon belül tartózkodó szülőnek. Nem kezdtem mindenféle fejtegetésbe arról, hogy ez is a klímaválság szomorú velejárója a Kárpát-medencében; míg gyermekkoromban a szánkózás a tél olyan kisérője volt, mint a sapka és a sál, a gyerekeim gyerekkorában már csak ritka szerencse, amire érdemes azonnal lecsapni.

Vasárnap koradélután a Normafánál egyértelműen látszott, hogy nemcsak én gondolkodom így, hanem sok más szülő is. Elég zsúfolt volt a terület, de azért annyira még éppen nem, hogy veszélyesnek éreztem volna. A hó pedig teljesen rendben volt: kellően mély, ágaktól mentes, jegesedés csak elvétve – sokkal rosszabb havon is síeltem már az Alpokban vagy a Tátrában.

Persze nem csak a gyerekek szoktak el a szánkózástól, a szüleik is elszoktak attól, hogy szánkópályán szülősködjenek.

A kedvencem egy másik apuka volt, aki mindenért, de tényleg mindenért megdicsérte egyedül szánkózó fiacskáját, többek közt azért is, mert turbósebességgel találta telibe a mi szánkónkat, amit békésen húztunk a domb alján, és csak hajszál híján nem sodorta el az óvodás gyerekemet.

Olyasmi, hogy elnézést vagy bocs, nem hagyta el a száját, csak a dicséret záporozott belőle, mint a pálya szélén ácsorgó sárga hóágyúból zárás után a műhó. Sokkal szívderítőbbek voltak azok a szülők, akik sikongva és gurgulázva száguldoztak le a dombon.

Apró árnyékot vet erre a mesterséges téli idillre a klímaválság, az igazán klímatudatos családok manapság ugyanis már nem járnak síelni (szánkózni meg évek óta amúgy sem tudnak), és nemcsak a hegyek viszonylagos távolsága miatt, hanem a sporttal járó infrastrukturális teher és a környezetkárosítás miatt sem – és ebben a hóágyúzás és a hó karbantartása is benne van.

A Normafa természetesen nevű környezetvédelmi szervezet például két posztjában kritizálja az üzemeltető Normafa Park havasítási eljárását. Hétfőn ezt írták: „A szabályokra fittyet hányva a havat egyengető ratrakot ismét (vasárnap) kivezényelték az engedélyezettnél kisebb vastagságú hóra.” Emellett azt is nehezményezik, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat semmilyen információt nem ad ki a mesterséges hógyártás költségeiről.

Hétfő délelőtt a Normafa Parkot kérdeztük meg arról, hogy a Szaniszló-rétre valóban ráengedtek-e egy ratrakot azelőtt, hogy a hóvastagság elérte volna a 30 centit – amit a szabályozás előír – és ezzel valóban „komoly kárt tettek-e a gyepben”, ahogy ezt a Normafa természetesen csoport állítja. Azt is megkérdeztük, hogy valóban csapvizet használnak-e a hóágyúzásra, és ha igen, annak van-e talajkárosító hatása.

A Normafa Park nekünk küldött válaszai szerint

• a ratrak nem megy füvön, így nem is károsíthatta a gyepet. Kizárólag a két pályát elválasztó murvás úton volt használatban.
• A hógyártás költsége jelentősen függ az időjárástól, ezért erre valós adatokat szezon végén lehet adni.
• Jelenleg is 2000 köbméter csapadékvíz van a Normafa park víztározójában. Az engedélyezési eljárásban készült környezetvédelmi vizsgálat szerint ugyanakkor a környezetre nincs hatással, ha csapadékvíz mellett ivóvizet is használunk, ez laikusként is könnyen belátható, hiszen ez az otthoni locsoláskor sem okoz senkinek problémát.

A szánkózóknak vagy sífutóknak szóló tudnivalók ugyanakkor egyértelműek: felszerelést vinni kell, mert a szánkó- és sífutócucc kölcsönzése egyelőre még nem elérhető, de hamarosan lehetséges lesz – a Normafa Park egyik kommentje szerint a Vasas síház e hétre tervezett megnyitója után. A sífutópálya a Szent Anna kápolna mögötti Szaniszló-réten kezdődik, és az erdőn keresztül az egykori Sport hotel teniszpályákig tart.

Jelenleg a tervezett sífutó felület körülbelül 50 százaléka használható, és bár ottjártunkkor a szabályokat páran megszegték, a sífutópályára kizárólag sífelszerelésben szabad belépni, különben elég gyorsan válik majd sífutásra alkalmatlanná.

Hamarosan esti világítást is biztosítanak, a pályák ingyenesek, a szánkópálya hosszú távon is az lesz, a házirendet itt lehet elolvasni.

Hogy síelni mikor lehet majd, arra a Normafa Park azt írta, hogy „a lesikló pálya sajnos még nem került engedélyezésre, az építés csak utána kezdődhet el”.