Magyarországon 2004-ben törölték el a kötelező sorkatonai szolgálatot, szóval 40 év fölötti olvasóink még bőven emlékezhetnek rá, mekkora bohózat volt már a sorozás a hadkötelezettség utolsó időszakában: boldog-boldogtalan különféle iskolai és orvosi papírokat lobogtatott, reménykedve, hogy az E („egészségileg alkalmatlan”), vagy legalább az I („ideiglenesen alkalmatlan”) kategóriába sorolják. A miénkhez hasonló, szerződéses katonaság működik a világ sok országában, de egy csomó helyen van még általános és kötelező sorkatonaság is. Például Észak-Koreában, ahol 17 éves korban kérdés nélkül elviszik 8 év szolgálatra a fiúkat és 5 évre a lányokat; vagy Svájcban, ami némileg meglepő az ország évszázadokra visszanyúló semlegessége tükrében. De minden ország sorozási rendszere közül Thaiföldé a legfurább, ahol 21 éves korban konkrétan sorshúzás dönti el a férfiak sorsát.
A thaiföldi hadsereg nagyjából 350 ezer aktív katonából áll (plusz 200 ezer tartalékos), és a minden év áprilisában esedékes sorozáskor 100 ezren csatlakoznak a sereghez hosszabb-rövidebb időre (általában két évre, de járhatnak kedvezmények, például iskolai végzettség után). A sorozás első köre az önkéntes jelentkezés, amit egyébként a hadsereg rossz híre ellenére elég sokan szoktak választani, főleg az ország szegényebb vidékeiről. Ennek a fő oka a sorkatonáknak járó fizetés, ami havi 10 ezer bát (körülbelül 95 ezer forint), ami nagyjából a thaiföldi minimálbér környékén van, de van az az élethelyzet, amikor ez is sokat számít. Az önkéntesek általában az éves sorkatonai szükséglet 10-15 százalékát szokták kitenni, a többieket a nagy katonalottón választják ki a sorozási korhatárt elérő fiatalok közül.
A lottóhúzáson minden résztvevőnek egy kártyát kell kihúznia egy nagy, átlátszatlan műanyag doboztól. A kártyák vagy pirosak, vagy feketék. Azt, hogy melyikből mennyi van, úgy döntik el, hogy a védelmi minisztérium által benyújtott létszámigényből kivonják az adott évben önkéntesen jelentkezők számát, és ennyi piros lap lesz; ezt pedig kivonják az adott évben a 21-et betöltő férfiak számából, és ennyi fekete.
A katonalottó úgy néz ki, hogy a sorozásra behívottakat egyesével szólítják, ők odajárulnak a dobozhoz, lapot húznak, azt felmutatják, és a színe alapján onnantól sorkatonának vagy szabad embernek számítanak. A piros kártyákon egyből szerepel a bevonulás dátuma is. Mivel a hadseregben mindennapos az újoncok szívatása, a beavatási rituálék, és ez néha annyira brutális, hogy halálos áldozatokkal jár, a besorozottak sok esetben súlyos személyes tragédiaként élik meg, hogy piros lapot húztak.
Az utóbbi években választási ígéretek szintjén többször felmerült már Thaiföldön a hadsereg reformja és a hadkötelezettség eltörlése, de ez rendszeresen elbukott, főleg a lakosság idősebb részének ellenállásán. Tavaly ősszel mindenesetre a védelmi miniszter bejelentette, hogy 2027-ig jelentős csökkentést hajtanak végre a sorkatonák számában, és növelik az önkéntesek, illetve a szerződéses katonák arányát a hadseregben.
Hasonló sorsolás egyébként az amerikai hadseregnél is volt a vietnámi háború alatt, akkor azt döntötte el a véletlen, hogy milyen sorrendben hívják be katonának az embereket. A sorsoláson dátumokat húztak, és ez az adott napon születettek számára jelentette a behívót.
(Források: Reuters, Al-Jazeera)
