„– Az összes politikusunkat azonnal börtönbe dugjuk, ahogy megválasztották őket. Maguk nem?
– Miért tennénk?
– Időt takarít meg.”
Nem is tudta, de Terry Pratchett a Kallódó kontinens című könyvében már 1998-ban lefektette az elméleti alapjait a perui Barbadillónak.
A Lima külvárosában található VIP-börtönt egy rendőr akadémia területén alakították ki, mert már annyi korrupt, elítélt politikusuk, és azon belül konkrétan annyi lecsukott elnökük volt, hogy nem volt számukra elég hely (vagy hát a gyakorlatban inkább kellő biztonság) az amúgy nem éppen a békés rehabilitációról ismert, sima börtönökben.
Persze ez úgy hangzik, mintha perui elnökök tucatjait ítélték volna el az elmúlt években, de ha figyelembe vesszük, hogy az átlag fegyencekhez képest mennyivel jobb bánásmódban részesülnek – amibe a lakosztályszerű cellák is beletartoznak –, talán már nem olyan meglepő, hogy a börtönnek eddig csak négy lakója volt.
A rendőrség 1981-ben jelentette be, hogy felhúznak egy kiképzőközpontot az egykori Barbadillo területén. A közel 6500 négyzetméteres komplexumot 1984 szeptemberében adták át, és 2007-ben felmerült, hogy egy része akár kiemelt biztonságú luxusbörtön is lehetne.
A börtön első lakója 2000-ben lemondott Alberto Fujimori elnök volt, akit peruiak lemészárlása miatt 25 év börtönbüntetésre ítéltek 2009-ben. Ő volt az első, demokratikus úton megválasztott latin-amerikai elnök, akit a saját országában ítéltek el emberi jogi bűnök miatt.
Eleinte a kormány csak ideiglenesen akarta Barbadillóban tartani Fujimorit, amíg fel nem épül egy rendes, erre a célra kialakított intézmény Callaóban, de végül úgy döntöttek, hogy az egész büntetését ott kell letöltenie. 2017-ig egyedül volt, csak ő használhatta a tévészobát, a konyhát, az udvart, a gyengélkedőt, és minden helyiséget, ami a komplexumhoz tartozott.
2017-ben azonban a Lava Jato-nyomozás során előzetes letartóztatásba helyezték Ollanta Humala korábbi elnököt (2011–2016), aki miatt egy kicsit át kellett alakítani a börtönt – még ha ő csak 18 hónapot töltött is a Barbadillóban.
Humalát Pedro Castillo követte, de csak évekkel később, 2022-ben. Castillo megpróbálta puccsal megtartani a hatalmát, ami nem jött össze, ezért tartóztatták le. 18 hónapra helyezték előzetes letartóztatásba, ekkor került a Barbadillóba, és azóta is ott raboskodik.
A legújabb fogoly pedig Alejandro Toledo, aki 2001 és 2006 között volt elnök. 2017 óta húzódott a letartóztatása, és szintén a Lava Jeto-féle korrupciós ügy miatt nyomoztak ellene. Még abban az évben előzetes letartóztatásba került, de akkor elmenekült az Egyesült Államokba, így Peru 2018-ban kérte a kiadatását. Az ügyészség 20 és fél év börtönbüntetést kért rá, mert a gyanú szerint 35 millió dollárnyi kenőpénzt fogadott el egy brazil cégtől, hogy ők építhessenek meg egy autópályát (emellett és más korrupciós ügyek miatt is folyik ellene eljárás). 2024 februárjában az Egyesült Államok külügyminisztériuma kiadta Perunak, így április óta a Barbadillóban lakik.
Van kiút
Nem csak Humala szabadult ki eddig a híres börtönből. Bár 25 évet kapott, Fujimorit 2023 decemberében szabadon engedték, humanitárius kegyelmet kapott. Már 2012-ben is kért ilyet, akkor pont Humalától, ugyanis állítólag rákos volt, de az akkori elnök nem gondolta úgy, hogy az állapota elég súlyos ahhoz, hogy kegyelmet érdemeljen.
2018-ban viszont már annyira rosszra fordult az egészségi állapota, hogy kegyelmet kapott, bár a döntést ellenzők szerint ez valójában csak egy politikai alku része volt. A legfelsőbb bíróság októberben meg is semmisítette a kegyelmi döntést, így Fujimori visszatért a Barbadillóba. Emberijog-védők és az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság kérése és javaslata ellenére aztán az alkotmánybíróság 2022-ben visszaállította a kegyelmet, így végül 2023-ban, 16 év után mégis csak szabadult.
