Az emberi agy nyáron a legaktívabb, legalábbis ezt mutatják a kutatások. Nem csak a szabadtéri tevékenységek hatnak kedvezően a működésére, a hosszabbra nyúló estékre is igazi jutalomfalatokként tekint. A hosszú nappalok is növelik elménk hatékonyságát: nő a koncentráció, és az agy tovább képes megőrizni az új információkat. A belgiumi Liege-i Egyetem tudósai néhány évvel ezelőtt azt is megállapították, hogy a rövid téli napok ezzel épp ellentétes hatást váltanak ki: csökkentik az agyi aktivitást és pontosságot.
A kutatók két különböző kognitív vizsgálattal tárták fel, miben tér el az emberi agy teljesítménye évszakonként, és arra a következtetésre jutottak, hogy a szervezetünk sokkal inkább támaszkodik a saját belső órájára, mint a napfényre.
A tanulmány eredményeit jó pár éve publikálták a Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban. A kutatócsoport 28 egészséges embert vizsgált laboratóriumi körülmények között. A résztvevőket előbb két napon át alvásmegvonással gyötörték, majd további négy napon át félhomálynak tették ki őket „szezonális jellemzőktől mentes környezetben”. Ezután funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) vizsgálták az agyi válaszaikat, miközben két különböző kognitív feladatot végeztettek el velük. Végül arra kérték az önkénteseket, hogy a rá következő év különböző időszakaiban is végezzék el a feladatokat, a kutatók pedig ekkor is rögzítették agyuk aktivitását.
Az egyik feladat a fenntartott vagy tartós figyelemre irányult, és a kutatás végén azt az eredményt hozta, hogy a résztvevők maximális figyelme a nyári napforduló idején, június vége felé érte el a csúcspontját, míg a legalacsonyabb figyelmet a téli napforduló idején, az év legrövidebb napján regisztrálták.
A második feladat a munkamemóriát vizsgálta, vagyis azt, hogy az agy rövid időn át mennyire hatékonyan őrzi meg az információt: azt észlelték, hogy a maximális és a minimális reakció az őszi, illetve a tavaszi nap-éj egyenlőség környékén volt.
A tanulmány szerzői arra jutottak, hogy mindkét feladatra adott agyi válaszok jelentősen eltérnek évszakonként, az ember kognitív agyműködése az év különböző időszakaiban változik, és az évszakoknak komplex hatásuk van az emberi agy működésére.
Kicsit bővebben: „Ezek az eredmények korábban nem értékelt folyamatspecifikus szezonalitást tárnak fel az emberi kognitív agyi funkciókban, ami hozzájárulhat az egyénen belüli kognitív változásokhoz az év meghatározott időszakaiban és az affektív kontroll változásaihoz a veszélyeztetett populációkban.”
Persze nem csak nyárra van szüksége ahhoz az agynak, hogy formába lendüljön. Arra is rámutattak kutatások, hogy azoknál az embereknél, akik sok időt töltenek a szabadban, az agyuk prefrontális kéreg részében relatíve nagyobb a szürkeállomány, és erősebb a tiszta gondolkodás és az önszabályozás képessége.
A hosszabb nappalok tehát javítják az elme koncentrációs képességét, a melegebb hónapok pedig – mint ahogy az a fentiekből kiderült – fokozzák az idegrendszer aktivitását, továbbá javítják a koncentrációt, a figyelmet és a memóriát is. És még a napfény hatására termelődő D-vitamin is hozzájön mindehhez, mint a jó emlékezet és jó hangulat felelőse.
A kánikula viszont megzavarja a képet
Ugyanakkor a melegebb hónapok nemcsak pozitív, hanem negatív hatással is lehetnek az agy egészségére – mondta ezt dr. Patrick Porter agykutató. A túlzott meleg, azaz a kánikula épp ellentétes hatást vált ki, és erősen igénybe veszi az agyunkat.
Ahogy azt korábban is írtuk, hőhullámok idején megnő a bűnözés, és erőszakosabbá válnak az emberek. A statisztikák azt mutatják, kánikulában az X-en (volt Twitter) is több a gyűlöletbeszéd, mert mindenki idegesebb, agresszívabb, türelmetlenebb lesz.
Egyelőre nincs elég ismeretünk arról, pontosan hogyan befolyásolja a hőség az agyműködést. A kánikula az alvásminőség rontásán keresztül is számtalan életfunkcióra hat, de közvetlenül is befolyásolja bizonyos hormonok és neurotranszmitterek munkáját.
A kánikulával az is baj, hogy miközben a hőség miatt izzadunk, a szervezetünk fontos ionokat, vitaminokat, sókat veszít, többek között magnéziumot is. Ezeket fontos visszapótolni, a magnézium nemcsak az alvás minőségén javít, hanem az idegrendszer működését is támogatja. A vitaminok és sók pótlásán túl a folyadékpótlás is elengedhetetlen, mert az agy majdnem annyira szereti a vizet, mint az oxigént – ami nem csoda, hiszen 85 százalékban vízből áll. A vizet nehéz túlzásba vinni: a víz segít a tanulásban, segít koncentrálni, ébren maradni, továbbá energikusnak és egészségesnek érezzük magunkat tőle. Napi 8-10 pohár vízzel a szakemberek szerint már egész jók vagyunk a nagy melegben is.
Természetes tehát, hogy úgy érezzük, a nyáron oly hatékony agyunk egy kánikulai napon kisül vagy leolvad. Ilyen szempontból talán nem ellentmondásos, hogy agyunkat dr. Porter nyári vakációra küldené, amit ő brain breaknek, vagyis agyszünetnek nevez. Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni: az agyszünet lehet az intenzív kognitív munka szüneteltetése (magyarul a jól megérdemelt nyári szabadság) vagy egyszerűen olyan gyakorlatok bevezetése, mint a meditáció, ami segít az agynak pihenni és megfiatalodni.
