G7: Sok kormányközeli cég használja azt a módszert, amivel Jellinek Dánieltől Tiborcz felé csorgatták a pénzt

„Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd, vagy tízmilliárd forint útja” – leegyszerűsítve így írja le a G7 gazdasági portál azt a módszert, amivel gyakran közpénzmilliárdokat is felemésztő üzletek végső haszonélvezőit rejtik el NER-közeli vállalkozók. A gazdasági portál több száz kormányközeli céget vizsgált meg, és arra jutott, hogy az utóbbi időben elterjedt az a módszer, hogy úgynevezett osztalékelsőbbségi részvények segítségével rejtve marad a profit tényleges haszonélvezője

Az osztalékelsőbbségi részvény a leggyakoribb típusú elsőbbségi részvény, főleg az amerikai tőzsdéken elterjedt, a részvény tulajdonosa hamarabb vagy nagyobb arányban részesülhet a cég nyereségéből, mint a többi részvényes, szavazati joga viszont általában nincs.

„Az ilyen papírok tulajdonosai ugyanis úgy zsebelhetik be a profit nagy részét (nem ritkán a 95-99 százalékát), hogy közben a vállalatnak csak egy kis hányadát birtokolják” – írja a G7, ami a nyáron megjelent tényfeltáró cikkében térképezte fel, hogy ezzel a bonyolult megoldással négy év alatt 27 milliárd forintot csorgatott át Tiborcz István egyik cégébe Jellinek Dániel magyar vállalkozó. Ennek azért volt jelentősége, mert Jellinek korábban következetesen tagadta, hogy kormányzati kapcsolatai miatt jutott volna kedvező üzleti lehetőségekhez.

Jellinek egyébként – Tiborcczal ellentétben – eredetileg nem a NER-ből gazdagodott meg, már a 2000-es években is sokmilliárdos vagyona volt. A 2010-es évek végére az már nagyon látványos méretűre hízott, rendre 200 milliárd forint fölé becsülik. Az elsősorban ingatlanokban utazó befektető az utóbbi években egyre többet üzletelt az állammal és személyesen Tiborcz Istvánnal is, de eddig nem volt közvetlen bizonyíték, hogy ennél szorosabb kapcsolatban állnának.

A G7 friss cikkében ezt a mintát kereste és meg is találta a Jellinek-csoport cégei mellett Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Balázs Attila érdekeltségeinél. A módszerre egyébként kft.-k esetében is van lehetőség, ha egy hosszabb céghálót alakítanak ki a tulajdonosi szerkezetben. A lap szerint ez történt a Hell esetében is.