1700 milliárd forintnyi kamatot fizetett ki tavaly az MNB a bankoknak, jóval többet, mint amit az állam a kamatstoppal elvett

A bankszektor jegybanktól kapott kamatbevételeit és a csokkal összefüggésben a gyermekvállalási kedv csökkenésének hatását is vizsgálta kedden Pénzügyi stabilitási jelentésében a Magyar Nemzeti Bank, aminek részleteit a Portfolio ismertette cikkében.

Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője egy sajtótájékoztatón foglalta össze a megállapításait, többek közt, hogy a hazai bankrendszer stabil és súlyos sokknak is képes lenne ellenállni. Elmondta még, a nemteljesítő hitelek aránya a vállalatok közt stagnál (3,8 százalék jelenleg), a háztartási szegmensben jelentősen csökkent (2,4 százalék most). Dancsik szerint a tavalyi év jövedelmezőségét a magas kamatkörnyezet és egyszeri tételek eredményezték.

A főosztályvezető arról is beszélt, a bankrendszer profitja 2024-ben már csökkenni fog, a háztartási és vállalati hiteldinamika pedig túl van a mélypontján. A szektor sajáttőkearányos jövedelmezősége (ROE) kiemelkedő, közel 24% volt tavaly, de a geopolitikai feszültségek hatást gyakorolhatnak a kamatkörnyezetre és a hitelportfóliók minőségére is.

A bankszektor 2023-as adózott eredménye 1441 milliárd forint volt, pedig a cikk szerint az extraprofitadó és a (kormányzati) kamatstop mintegy 450 milliárd forint értékben terhelte az eredményt.

Ebben jelentős volt a jegybanktól kapott kamatbevétel szerepe: a bankok nettó kamatjövedelme 2296 milliárd forint volt, amiből 1700 milliárd a jegybanktól származott – magyarán a bankok összes kamatokból befolyó jövedelmének több mint 70 százalékát a jegybank fizette ki (hogy ez a rendszer pontosan hogy működik, azt korábbi, kamatpolitikáról szóló cikkünkben elolvashatja). A kamatjövedelmek és a jövedelmezőség is csökkenhet idén a monetáris politikai normalizálódásával és a hitelnövekedés lassulásával – tették még hozzá.

A bankok jövedelmezőségére tavaly pozitívan hatott a babaváró hitel és a csok (családi otthonteremtési kedvezmény). A szektor tőkehelyzete megfelelő, idén 500 milliárd forint osztalék kifizetését tervezik a bankok, ami az előző éveknél alacsonyabb osztalékfizetési hányadot tükröz az elemzés szerint. A bankoknak március végén 21 000 milliárd forintnyi operatív likviditási tartaléka is volt, ami a magánszektor betétállománya 72 százalékának felel meg. A hitel/betét mutató 73 százalékra csökkent.

Az elemzést visszatért még a bankok stressztűrőképességére is: a szektor 100 százalékos LCR-követelmény feletti likviditási többlete 5000 milliárd forintot mutat, a tőkeszükséglet is 20 százalék felett maradna stresszpályán.

Kitértek még a kereskedelmiingatlan-hitelek kockázataira is, amik mérsékeltnek és kezelhetőnek tűnnek. A lakáshitelek THM-plafonja az októberi 8,5 százalékról januárra 7,3 százalékra csökkent. A THM-plafon a megállapítások szerint nem csökkentette a lakáshitelhez való hozzáférést, a kockázatos ügyfelek még nem szorultak ki a lakáshitelpiacról. A kamatstopról azt írják, 26 ezerre csökkent a sérülékeny háztartások száma, és ha kivezetnék, az MNB szerint az ügyfelek szűk körénél eredményezne érdemi törlesztőrészlet-emelkedést.

A fent említett csok kérdéskörében arról is szól a jegybank jelentése, hogy a 2016-18 között kötött csok-szerződések esetén 27-33 százalék esetén maradt el a gyermekvállalás. 2023. júniusi adatok alapján a legkorábban hitelt felvett párok negyedének nem született gyereke, ez 12 ezer hitelszerződést és 115 milliárd forint hitelállományt jelent.

A vállalati hitelállomány mindössze 2,5 százalékkal emelkedett, Dancsi szerint célzottabb hitelprogramok kellenének, pl. beruházási vagy fenntarthatósági célokra. A jegybank mindenesetre idénre 4-5 százalékos, jövőre 8-9 százalékos vállalati hiteldinamikára számít, és a lakossági hitelállomány bővülése is 10 százalék alatt maradhat.