A MOHU szerint nincsen semmi látnivaló az Energiaügyi Minisztérium által elutasított beszámolójukban

Június 27-én derült ki, hogy a magyar hulladékgazdálkodás jelentős részéért felelős Mol MOHU-nak nem sikerült a jogszabálynak megfelelően elkészítenie a 2023-as beszámolóját, amit emiatt a vállalat munkáját felügyelő Energiaügyi Minisztérium sem tudott elfogadni. A MOHU a Telexnek most küldött válasza szerint, „a minisztérium nem visszadobta a beszámolót, hanem a korábbi nyilvántartásuktól eltérő részletezést kért, amit hiánypótlásként a megadott határidőre fognak megküldeni”.

A hulladékgazdálkodás nagy részét a magyar állam 2023. július 1-től a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek szervezte ki egy 35 évre szóló koncesszió keretein belül. Most lesz egy éve, hogy a cég monopol szereplőként végzi a lakossági, valamint az ipari hulladékok gyűjtését és feldolgozását. Az egyéves működést lefedő beszámolóval több problémája is volt a minisztériumnak: nem szerepelt például, hogy mennyi hulladékot adtak le a hulladékudvarokon, az átvételi helyeken, a gyűjtőhelyeken, a hulladékgyűjtő pontokon és az átrakóállomásokon, miközben az előkezelőnek, a hasznosítónak, az ártalmatlanítónak, és a külföldi kezelőnek átadott hulladékmennyiségről sem adott számot a vállalat.

A MOHU most azt közölte, szerintük a régi hulladékos rendszer adatszolgáltatást is át kellene alakítani, ezért egy új rendszert építenek ki, amelyben „transzparensen és nyomon követhetően mutathatók ki az adatok”. Arra ugyanakkor nem tért ki a vállalat, hogy ez a rendszer hogyan néz ki a gyakorlatban, és a Szabad Európa korábbi cikke szerint a beszámolóban is megvolt a fent említett adatok helye, csak a MOHU üresen hagyta a rubrikákat.

A MOHU jelenlegi becslései szerint a begyűjtésnél ugyanakkor kifejezetten jól teljesített a vállalat néhány hulladéktípusnál: a műanyagoknál 4, míg a biológiailag lebomló anyagoknál 8 százalékkal nőtt idén áprilisig a begyűjtési arány a 2022-es számokhoz képest, miközben az elkülönített papírhulladékok begyűjtött mennyisége 22 százalékkal emelkedett. Emellett az üvegeknél is 50 százalék feletti növekedést várnak.

Egy, a Szabad Európának nyilatkozó forrás szerint a kormánynak is problémája lehet abból, hogy a MOHU 5,6 milliárd forintos nyereséget könyvelt el 2023-ban. Ez „túl nagy” profit rögtön a koncesszió elején, így nehéz lehet majd indokolnia az Európai Bizottság felé, hogy miért volt szükség 35 évre garantálni a monopolhelyzetet a Mol cégének. A hosszú koncessziós időszak indoka ugyanis az volt, hogy a MOHU számos beruházása csak hosszabb távon térül majd meg.

A MOHU most arról írt válaszában, hogy egy korszerű rendszer kialakításához több száz milliárd forintnyi beruházásra lesz szükség, így a jelenlegi nyereséget is erre szeretnék majd fordítani. „Minimum 185 milliárd forint értékben vállaltunk beruházási kötelezettséget, de a tényleges összeg várhatóan több száz milliárd forint lesz, amit saját forrásból kell biztosítani” – írták. 2025 és 2030 között ilyen projekt lesz például a vállalat szerint:

• a 4500 textilgyűjtő konténer kihelyezése;
• az átrakó állomások és a válogató üzemek építése és korszerűsítése;
• a hulladékudvar-rendszer fejlesztése;
• az elavult járműflotta lecserélése;
• Magyarország második energetikai hulladékhasznosítójának a megépítése.

A Telexnek nyilatkozó hulladékipari szakértők szerint ugyanakkor a mostaninál is nagyobb nyereséget könyvelhet majd el a MOHU a közeljövőben. Már a júniusi beszámolóban is szerepelt egy 12,2 milliárd forintos bevételi tétel, amelyet a haszonanyag-értékesítésből szerzett a vállalat, viszont az nem jelent meg az eredménykimutatásban.

A szakértők szerint a decemberi nyereség óta eltelt fél évben a gyártok által fizetett EPR-díjak rengeteg plusz bevételt hozhattak a MOHU-nak, miközben júliusban beindult a cég visszaváltási rendszere is, ahol minden vissza nem vitt betétdíjas üvegen és palackon nyer a vállalat. Ha pedig ezeket összeadjuk, már a 185 milliárdos beruházási kötelezettség is hamar megtérülhet.