Egy milliárdos napelemes cég kalandos története és bukása taszári reptérrel, ukrán háborúval, újpesti focival

Felszámolás alá került az Optimum Solar Zrt. bajai napelemes cég, ezt a tulajdonos Lugos Roland jelentette be a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A felszámolási eljárást június 28-án indította el a Fővárosi Törvényszék. Az Optimum Solar 2023-ban még 10,2 milliárd forintnyi árbevételt ért el, igaz, erősen veszteséges volt, ám idén az első negyedéves jelentésben már csak 347 millió forintos forgalom szerepelt.

Az Optimum Solarnak és tulajdonosának, Lugos Rolandnak, több szempontból is nagyon érdekes a története:

• az Optimum Solar is kedvezményezettje volt a nagy jegybanki vállalati kötvényprogramnak (az NKP-nak), 6 milliárd forintos kedvezményes kamatozású forráshoz jutott;
• a cég az egész piacon ismert volt nagyra törő hazai és külföldi terveiről;
• a vállalkozás sztorija tökéletesen nyomon követi a csapongó hazai napelem-szabályozást;
• végül egy elég groteszk történetben a taszári reptér fejlesztését és az Újpest futballcsapatának megvásárlását is összekötötte volna egy Lugossal összefogó befektetői csapat, de abból nagy kudarc lett.

Üstökösnek tűnt

A 2011-ben alapított Optimum Solar sokáig a hazai napelempiac üstökösként felívelő cége volt. Lugos Roland, a cégvezető életében a legfontosabb helyszínek közé tartozott Baja, ahol született, Budapest, ahol tanult, illetve Kaposvár, amelyhez családi szálon kötődött.

Lugos Roland nem szeretett volna a felszámolási helyzetben nyilatkozni a Telexnek, de a cég egykori honlapja azt írta, hogy már gyerekkorában eldöntötte, napelemekkel fog foglalkozni, amikor a Csillagok és bolygók titkai című ismeretterjesztő könyv borítóján megpillantotta a műholdra szerelt napelemeket.

Miután 2011-ben diplomázott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán, napelemes tapasztalatokat szerzett, majd 2013-ban csatlakozott édesapja vállalatához, az Optimum Solarhoz, amelynek vezetését 2017-ben vette át.

Édesapjáról azt hallottuk, hogy neves dél-magyarországi vállalkozó volt, aztán amikor a fiatal Lugos Roland becsöppent az üzleti életbe, környezete szerint, hamar hatalmas változáson esett át. A sikeres kkv szerény vezetője szinte fél év alatt már egy nagy cégcsoport vezetőjeként viselkedett, jó kapcsolatokat keresett a gazdaság mellett a politikában is, és nagyon komoly, már-már megalomán elképzelései születtek.

Ugyanakkor a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek egyaránt dolgozó cég tényleg szépen terjeszkedett. Volt például egy olyan ötletük, amit 2018 előtt még Lázár János környezetének is prezentáltak, hogy a rosszabb minőségű dél-magyarországi földeken lehetne hatalmas napfarmokat telepíteni. A területet a gazdák adnák, akiket pedig az átadott földekért olcsó és zöld energiával lehetne érdekeltté tenni.

Az ötlet az energiaközösségek csírája volt, az MVM is vizsgálta a hozzá tartozó egykori Démász szolgáltatási területen a lehetőségeket, de ebből nem lett semmi. Pedig mindenkinek tetszett az elképzelés, ami a mezőgazdaság versenyképességét is javította volna, de 2018-ban választás volt, és bár megint a Fidesz nyert, olyan személyi változások történtek, amelyek nem tett jót a projektnek.

A sikeres napos cég mindenesetre az MVM-nél is elnyert egy nagy pályázatot, részt vehetett egy nagy dél-magyarországi fejlesztésben, és az is látszott, hogy már politikai kapcsolatai is vannak a társaságnak. Ezt bizonyíthatta, hogy a társaság bekerült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjába (NKP) is. Ebben azért a közel 100 cég között nemcsak csókosok voltak, de eléggé domináltak a nagy közbeszerzési bajnokok.

Halmozódnak a gondok

Az Optimum Solar 2020-ban 6 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket, 2027-es lejárattal. A programban a jegybanki vásárlás mellett magánbefektetőknek is jelentkezniük kellett, az OTP, az MKB (ma már MBH), illetve minimális mértékben az Equilor Alapkezelő is vásárolt Optimum Solar-kötvényt. Ma, amikor már felszámolásról van szó, ezekkel a hitelezőkkel kell leginkább egyeztetni.

A kamat mindenesetre még igen kedvező, évi 3,5 százalékos volt, de ez is problémát okozott, és a cégnek kezdett olyan híre lenni, mint ami egyfajta előremenekülési stratégiát hajszol. Vagyis újabb és újabb nagy ügyletekkel olyan volumenben gondolkodott (ahogy a szakmában mesélik, 500-1000 MW-os ötletek repkedtek), ami még Adnan Polatnak, a hazai napenergia-fejlesztések török pápájának is nagy falat lett volna. A baj csak az volt, hogy akadt olyan nagy ívű történet, amelyik tovább tetézte a bajt. Ez volt az Újpest tervezett megvétele, de erről kicsit később.

Az elmúlt években már látszott, hogy nincs minden rendben a vállalat körül. Az NKP-program gyakran használt ratingcége, a német Scope rosszabb besorolást tüntetett fel, majd WD (withdrawn) kategóriába tette a céget, azaz nem is minősítette. A leminősítések után aztán már egyre rosszabb pályára került a cég.

Az Opten céginformációs rendszer nagyon sok végrehajtásról számol be. Természetesen az nem kérdés, hogy közben sok minden átalakult, magas kamatkörnyezetben nehezebb volt beruházásokat finanszírozni, a napelemes fejlesztéseket többször is korlátozta az állam, a cég megpróbált külföldön, Ukrajnában terjeszkedni, annak az ismert okok miatt szintén rossz vége lett, de a szakmabeliek szerint nem lehet mindent a külső környezetre fogni.

A felszámolás miatt az Optimum Solarnak most vissza kellene vennie az összes kötvényét, erre azonban vélhetően nincs forrása, így a kötvénytulajdonosoknak nem lesz könnyű dolguk, mert eléggé hátul állnak a kielégítési sorban.

Az újpesti sztori

A legszínesebb történet Lugos Roland életében alighanem Taszár fejlesztésének és az Újpest megvásárlásának kísérlete volt, amit azóta az üzletember is óriási hibának tart és inkább elfelejtené. A szürreális történetet nehéz kibogozni, de azért teszünk rá egy kísérletet.

2021-ben derült égből a villámcsapásként megjelent egy kormányhatározat, amely szerint az SGF Silu Global Fund Holding Zrt. nevű, mindössze fél éve alapított cég megveheti a taszári repülőteret a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. Mindez nagyon jó kapcsolatokat sejtetett, mert a versenyeztetés mellőzésével, a független értékbecslő által meghatározott áron kínálta az állam a pár milliárdos értéket.

Úgy tűnt, hogy az ismeretlen fejlesztő cég valami nagyban gondolkodik, olyasmiben, hogy a használaton kívüli MH Kapos reptérből cargo, azaz kereskedelmi repteret fejlesztene. Nagyon nehéz megítélni, hogy ez mennyire volt reális, mennyire fantazmagória, de az biztos, hogy komoly támogatók is belefolytak a projektbe.

Állítólag a komplex (ezermilliárdos) tervekről a magyar ötletgazdák amerikai, kínai, német, török partnerekkel tárgyaltak, és azokban szerepelt egy logisztikai központ, egy cargo reptér parkolóval, egy repülőgép-javító üzem, emellett megújuló energia (napelempark, geotermikus energia, szintetikusgáz-üzem). A befektetők ráadásul azzal kívánták szimpatikussá tenni magukat a focira mindig vevő Orbán-kormányzatnál, hogy megvették, és megmentették volna az utolsó nem magyar NB I.-es focicsapatot, az Újpest FC-t.

Az állam vevő volt az ötletre

Az állam át is adott volna területeket Taszár, Zimány, Orci, Kaposhomok és Kaposkeresztúr ingatlanvagyonából. Az addig ismeretlen befektető társaságban ekkor hivatalosan a pápai Németh és Cseke Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t tulajdonló két kevésbé ismert üzletember, Cseke István és Németh János voltak a tulajdonosok.

Az akkor még semmilyen papírból nem látszott, hogy a nagy ívű taszári terv sokkal összetettebb annál, mint amilyennek látszik. Cseke István és Németh János ugyanis valójában Kovács Zoltán újpesti focilegendával közösen gondolkodtak az Újpest megvásárlásában, és később bevonták Lugos Rolandot is, akinek volt kaposvári helyismerete és napenergiás tudása.

A ma már a Mol Nyrt. tulajdonában levő Újpest eléggé kilógott a nagy állami hátszéllel működő magyar futballközegből: belga tulajdonosát utálták a klubnál, a nagy múltú csapat vergődött, de Roderick Duchâtelet csak elég drágán, 17 millió euróért (mintegy 7 milliárd forint) vált volna meg a klubtól. A sztori e szakaszáról a Forbes írt részletesen.

A befektetői csapatnak az volt az elképzelése, hogy ha Taszáron sikeres fejlesztést csinálnak, akkor elég forrást termelnek a fociklubra is. Lugosnak, bár állítólag már súlyos anyagi gondjai voltak, tetszett az ötlet. Az Optimum Solar közel 100 millió forintért szponzorálni kezdte az Újpestet, sőt, Lugos magánszemélyként nagyságrendileg 700 millió forintnyi előleget is letett a klub megvásárlására.

Újpesten az terjedt el, hogy amikor végül a befektetőcsapat nem tudta előteremteni a vásárláshoz szükséges teljes összeget, Roderick Duchâtelet megtartotta a pénzt. Mivel az NKP céljaiba sem feltétlenül lehetett volna beleilleszteni a klubvásárlást, és erre a befektetők figyelmeztették is Lugost, ő a magánvagyonából tette le a foglalót.

Azok, akik nekünk meséltek az egykori baklövésről, ma úgy látják, hogy a taszári befektetői csapat hozzáállása a sztorihoz eléggé irreális volt, kínai és török partnerekben reménykedtek, de nem mérték fel megfelelően a lehetőségeiket, így végül bukás lett az ötletből. Igaz, olyan forrással is beszéltünk, aki szerint csak nagyobb türelemre lett volna szükség az államtól.

Süllyed a hajó

A cég környezetében úgy ítélik meg, hogy sajnos azóta is csak süllyed a hajó. Pedig a cég tényleg óriási lendületet vett, eleinte hasított a nagy magyar megújuló energiás pályázatokon (METÁR-tenderek), nemzetközi projektekbe fogott, bekerült azon öt cég közé, amelyek az MVM Zöldgeneráció Zrt. gigantikus napelemes pályázatán nyertek. Sőt, MVM-es körökből úgy tudjuk, hogy a Szeged környéki vállalásait rendben meg is csinálta a cég.

Aztán azonban sorra jöttek a bajok, a Covid alatt sok fejlesztés megállt, elhalt. A cégcsoport Ukrajna, Oroszország és a Nyugat-Balkán felé vette az irányt, de kitört a háború és az energiaárak az egekbe szöktek. Ez elvileg segíthette volna a gazdaságban a saját, napelemes megoldások terjedését, hiszen a napos projektek magas energiaárak mellett hamarabb megtérültek. De akik azt sem látták biztosítottnak, hogy egyáltalán működni tudnak a jövőben, nem invesztáltak ilyen projektekbe.

Mint a Telexnek mesélték az Optimum Solart ismerők, gondot okozott, hogy amikor elszálltak a napelemfejlesztések eszközárai, azokat a cég által korábban elvállalt munkákban nem mindig lehetett érvényesíteni. A külföldi projektek közül a két ukrán fejlesztés csatlakozási fizikai megsemmisülése, illetve elértéktelenedése is gondot okozott.

Ráadásul a Magyarországon régóta elmaradó hálózatfejlesztések miatt már mindenféle korlátozások is jelentkeztek, például egyre több zavaró szabályozás érte az iparágat. Ott volt a külföldiek elijesztése, vagyis az, hogy ők nem vehettek projekteket, csak állami elővásárlási joggal, a csatlakozási lehetőségek csökkentése, majd a teljes stop 2030-ig. Hogy ezek számítottak-e inkább, vagy a belső bajok, utólag nehéz rekonstruálni, mindenesetre a magas adósságállománnyal dolgozó cég egyre nehezebb helyzetbe került. A körülményeket ismerők arra is panaszkodtak, hogy az Optimum Solar állami vevőit olykor egy egész évig kellett finanszírozni, miközben az adókat, a járulékokat mindig időben kellett fizetni.

Nem biztos, hogy sok marad belőle

A cég maradékának és mintegy 40, még dolgozó munkavállalójának sorsa immár a felszámolóbiztos és a hitelezők kezében van. Van, aki abban bízik, hogy az Optimum Solar is olyan kiemelt állami figyelmet kap, mint a csornai Ecosolifer, és meg lehet menteni életképes részeket, de ehhez az kell, hogy legyen hitelezői megállapodás (praktikusan az, hogy a Magyar Nemzeti Bank bízzon a jövőben). Érdekesség, hogy a csornai és a bajai cég közösen is tervezett a múltban egy projektet, hazai parkolók, elsősorban autópályák mellett található parkolók felett csornai napelemekkel, bajai szereléssel indítani egy nagy munkát, de ebből sem lett semmi.

Ha a kötvénytulajdonosok számára elfogadható lesz a reorganizációs terv, akkor bizonyos részek talán tovább működhetnek. A cég egyébként ebben a pillanatban is működik még, ha a felszámoló azt látja, hogy egy adott tevékenység javítja a hitelezők pozícióját, eredményt termel, akkor engedélyezi a munka elvégzését, ha növelné a veszteséget (rontaná a hitelező pozícióját), akkor nem engedélyezi.

Lugos Rolandot elértük, de nem akart nyilatkozni a Telexnek. Annyit azért hallottunk, hogy a cégvezető állítólag továbbra is bízik az egyezségben, és három életképes területet lát:

• a nagyvállalati szektor telephelyein napelemeket telepíteni;
• az MVM Zöldgeneráció fejlesztéseiben részt venni; illetve
• a nyugat-balkáni piacon dolgozni.

Ám a piac folyton változik, az anyagárak most éppen soha nem látott mélységben vannak, és Magyarországon a nagyon sok napkapacitás egyszerre dolgozik. Az áramár jellemzően mínuszos, vagyis annyira nem látszik a további nappiaci fejlesztések megtérülése, igaz, a magyar állam még mindig bízik ebben a megújulóenergia-típusban.

Az egykori Optimum Solarból még időben függetlenedett lakossági üzletág, az Optimum Solar Home Systems, ma már Solarcity néven működik, ott csak 10 százaléka maradt az egykori anyacégnek. Az a társaság folytathatta, és ma már nem is csak a lakossággal, hanem komplex energetikával foglalkozik.

Sok más azonban nem biztos, hogy marad a nagyokat álmodó magyar cégből. Lugos Rolandnak, az egykori sikervállalkozónak pedig a személyes kezességvállalásai, illetve a másik nagyobb cégének, a Lugos Renewablesnek a garantőri szerepe miatt nem maradt sok saját játéktere. A korábban toplistás üzletembernek számító férfi csak az újpesti zárás elmaradásával 700 milliós összeget bukott. Egy ideig még abban bízott ugyan, hogy amennyiben Roderick Duchâtelet tényleg el tudja adni a klubot, akkor visszakaphatja a foglalót, de aztán amikor az Újpest gazdát cserélt, az derült ki, hogy erre sincsen esélye. Lugos jelenleg csak abban bízhat, csak akkor marad vállalkozói jövője, ha végül lesz valamilyen hitelezői megállapodás az Optimum Solar felszámolása során.