Csaba László: Jövőfelélő gazdaságpolitika folyik Magyarországon

Többdimenziós lemaradásban vagyunk Romániához képest Csaba László szerint, a közgazdász úgy látja, a lemaradásunk két évtizedes folyamat eredménye: Magyarországot elérte a közepes jövedelem csapdája, azaz amikor jól mentek a dolgok, nem vezette be azokat a népszerűtlen változtatásokat, amitől „holnap és holnapután is jól mennének”. A közgazdász a 444.hu-nak adott interjújában arról beszélt, csak a vak nem látja, hogy nemcsak a 2023-as év volt gyenge, hanem eleve lemaradó pályán vagyunk. „Akármilyen mutatót nézünk, az látszik, hogy nálunk jövőfelélő gazdaságpolitika folyik, és az említett elemek – mint a rezsicsökkentés, a koncentrálás az atomenergiára, az ipar és a munka előtérbe helyezése a tudással és innovációval szemben – mind

egy 100 évvel ezelőtti gazdaságpolitika megnyilvánulásai, ami sehova máshova nem vezethet.”

Csaba László szerint ez nem azt jelenti, hogy a gazdaság összeomlik, sőt épp az az igazi veszély, hogy a jövőfelélő gyakorlatot bármeddig lehet folytatni. Ausztriáról a közgazdász azt mondta, 2021-ban ugyanúgy 63 százalék volt az egy főre jutó GDP Magyarországon Ausztriához képest, mint 1913-ban, ami „elég sokat elmond”.

A közgazdász beszélt az akkumulátorgyártásról is, szerinte irreális feltételezés, hogy ha beindul a termelés, a gyártás a GDP 10-11 százalékát adja. „Akkor jönne ki, ha a világ elektromosautó-termelése felfutóban lenne, de Európában egymás után hátrálnak ki az elektromosautó-gyártásból. A minap a német autógyártók nyilatkozták, hogy át kell gondolni a stratégiát, mert a belső égésű motoroknál is lehet olyan technológiai fejlesztést csinálni, amitől nem nő az ökológiai lábnyom, de a profit megmarad. Nem hiszem, hogy ezek mind egy irányba mutató hibák, hanem teljesen másik pálya, mint amiben Nagy Márton gondolkodik.” Továbbra is tartja, hogy a kormány rossz lóra tett az akkumulátorgyárak erőltetésével.

Csaba László nem tartja kizártnak, hogy legyenek még megszorítások az idén, ő a további beruházások elhalasztására tippel, mert „az el nem kezdett beruházás fáj a legkevésbé”. „Például nem építenek fel egy újabb hidat vagy egy akkumulátorgyárat, főleg, mikor a Nikkei Asia arról ír, hogy a BYD csődben van. Nemcsak pénzügyileg, mert Kínában az nem számít, hanem effektíve nincs hova eladni az elektromos autókat. Így lehet, hogy nem feltétlenül kell megépíteni a gyárat Szegeden.”

Putyin és Orbán viszonyáról azt mondja, szerinte a miniszterelnök a világpolitikában egyfajta Bethlen Gábornak képzeli magát, aki „a kompországot elkormányozza a két part között”. Ez Orbán életfilozófiájának része, számtalan idézettel alátámasztható. Másrészt szerinte Orbán ragaszkodik néhány alapvetéshez, ilyen az aktív állam szerepe és az olcsó energia, ami Orbánnak a versenyképesség alapja. „Ezt a világképét a korábbi olajárrobbanások alakíthatták ki. Hiába mondjuk régóta, hogy ez már nem olyan világ, ahol az energia a meghatározó, és munka alapú helyett tudás alapú gazdaságra van szükség, ezt nem fogadja el.”