Az elmúlt egy évben rendszeresek voltak az áramszünetek Százhalombattán – jelezte egy olvasónk. A névtelenséget kérő bejelentő szerint az amúgy nagyon élhető Pest megyei városnak komoly gondot jelentenek a rendszeres, elsősorban reggeli áramkimaradások, mind a lakövezetekben, mind az ipari parkban visszatérő a jelenség. Természetesen egy olyan akkora cég, mint a város legismertebb vállalata, a Dunai Finomító működése nem múlhat áramkimaradásokon, ezek a fogyasztók többszörösen túlbiztosított rendszereket működtetnek. A kisebb cégeknek viszont valóban komoly gond lehet egy hosszabb leállás, mint ahogy bosszúságot okozhat a százhalombattai lakosoknak is.
Utóbbit jól jelzi az is, hogy helyi lakosok még 2021-ben létrehoztak egy Facebook-csoportot, ahol a tagok rendszeresen leírják, hogy mikor és hol tapasztaltak áramkimaradást. Felmerülnek eszközvételi jótanácsok is (zseblámpa, generátor), és olyan témákról is eszmét cserélnek a lakosok, hogy mikor és hogyan érdemes az áramszünet után megbolonduló elektromos masinákat újra beállítani. A fórumozók – érthető módon – már rég nem higgadtak:
- Okolják a városvezetést, ami szerintük képtelen bármit is tenni. (Az önkormányzatot mi is kerestük, de nem válaszoltak a kérdéseinkre.)
- Okolják az MVM-et, ami ugyan csak egy áramszolgáltató, de a fogyasztó fejében nem feltétlenül különül el egy adott területen a rendszerüzemeltető (hálózatos cég) és a villanykereskedő, vagyis az E.ON és az MVM Next felelőssége.
- Okolják az E.ON-t, aminek a hálózat zavartalan működtetése lenne a feladata.
- És okolják egymást is: vannak, akik rendre hivatalos, írásos panasztételre biztatják a többieket a telefonálgatások és a Facebookon való hőbörgés helyett.
Vihar, kábelhibák, madárvédelem
Kérdéseinkre az E.ON nem cáfolta, hogy valóban sok kimaradás történt Százhalombattán, ugyanakkor inkább a véletlenek kellemetlen összjátékáról, és nem egy lokális, átfogó, mélyebb problémáról beszéltek. Az E.ON szerint Százhalombattán a nyáron több, egymástól független esemény okozott a város más-más pontjain áramkimaradásokat.
- Július elején a viharos időjárás és az erős szél miatt fák és oszlopok dőltek ki, több helyen elszakítva a vezetékeket.
- Július végén egy – nem az E.ON üzemeltetésben lévő – elektromos állomás hibásodott meg és okozott üzemzavart az E.ON hálózatán is.
- Augusztus elején egy oszlop madárvédelmi rendszerét javították a szerelők, emiatt érezhettek néhány utcában rövidebb áramkimaradásokat a helyiek.
- Emellett az elmúlt hetekben előfordultak olyan néhány perces áramkimaradások, amelyeket kisebb kábelhibák okoztak, ezek javítása szintén megtörtént.
Az érintett lakók ezeket a válaszokat az ügy elbagatellizálásának tartották, hiszen szerintük visszatérően, reggelente és nem csak rövid időre maradtak áram nélkül.
Természetesen azt aligha kell elmagyarázni, hogy az áramszünet nem öröm. A világ sok országában (az Egyesült Államoktól kezdve Indiáig) előfordul, hogy napokig sok millió embernél nincs áram – Magyarországon ez nem jellemző, de a rövidebb áramszünet is nagyon kellemetlen. Amíg a telefonjaink aksijáról még tudunk beszélni, amíg tudunk világítani (zseblámpafunkció), vagy a laptopok pár óráig elegendő akkumulátoridejét kihasználva még tudunk filmet nézni, dolgozni, addig elvagyunk, de ez tényleg nem tart sokáig. Főleg, hogy áram valójában mindenhez kell: a közlekedéshez, az élelmiszer-kereskedelemhez, az otthoni élelmiszer-tároláshoz, a zavartalan vízellátáshoz, és hiába vannak szünetmentes tápok, generátorok, valójában hamar kell áram az egészségügyben az életmentő gépeknek is. Sőt, áram kell az áramtermeléshez is. Mindössze egy-két olyan rendszerkritikus gázos erőmű van Magyarországon, ami egy országos blackout (széles áramszünet) esetén újraindítható, mert a gáz berobbantható áram nélkül (szaknyelven: megvalósítható a blackstart).
Az E.ON mindenesetre bizakodó a jövőt illetően. Mint írták, a csoportnak kiemelten fontos, hogy a meghibásodások okát a lehető legrövidebb időn belül megtalálják a szakemberek és elvégezzék a szükséges javításokat – a fenti esetek mindegyikében így történt. A cég idén fejlesztéseket is végrehajtott Százhalombatta villamosenergia-ellátásának javítása érdekében. Ezeknek a beruházásoknak a célja, hogy minél több irányból elláthatóvá váljanak a százhalombattaiak, azaz ha egy adott vonalon meghibásodás történik, az irányítási központból ideiglenesen másik vonalra terelhetők az érintett ügyfelek.
A vállalatcsoport így tudja elérni, hogy az esetleges üzemszünet csak az átkapcsolás idejéig tartson és a tényleges hibajavítás idején is legyen áramszolgáltatás. Az E.ON szerint ezek a fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy az eseti, lokális üzemzavarok csak egy-egy kisebb területet érintettek, illetve a korábbiakhoz képest rövidebb ideig tartottak.
Egyre nő az igény
A kritikus százhalombattai rendszer tehát az ígéretek szerint javulhat, de országos szinten elég heroikus a küzdelem a jól működő áramrendszerért. A zavartalan villamosenergia-ellátáson dolgozóknak olyan világban kell küzdelmet folytatniuk, amikor minden ellenük van.
- Például a szélsőséges időjárás, ami nyáron nagy meleget és így fokozott légkondi-használatot jelent.
- Torz az áramtermelési mix, amelyből hiányzik a szél mint megújuló forrás, a sok naperőmű pedig csak akkor termel, ha süt a nap – ez sem könnyíti meg a kiegyenlítési feladatot.
- A környező országok sem könnyen segítenek, mert részben hasonló gondjaik vannak: az ukrán rendszert folyamatosan támadják az oroszok, a román szélparkok nem teljesítenek a szélcsendben, a balkáni vízerőművek működésképtelenek a nyári kánikulában. Ezek a keresleti és forrásoldali lehetőségek olykor segíthetik egymást, de van, hogy a problémák egymást erősítik.
- Magyarország igénye egyre nő: ez ellen lehet küzdeni kereslet-visszafogással, spórolással vagy napon belüli optimalizációval, de a trend egyelőre növekvő.
Aki a napi munkavégzését félti, vehet nagyobb akkumulátort a laptopjába, akinek a telefonálás fontos, tarthat otthon feltöltött power bankokat, akinek bárhol kritikus az áramhiány, vehet generátort, szünetmentes tápot, aki a konyhában a gáz- és az áram közül valamelyikben bízik, optimalizálhat, és ha van mikrohullámú sütője és gáztűzhelye, tud meleg ételt készíteni – de igazán jó védekezési lehetőségek nincsenek.
Nem ritka a milliárdos blackout
A világ legnagyobb áramszüneteit úgy mérik, hogy hány ember hány órára maradt áram nélkül. Indiában, Indonéziában, Pakisztánban, a Fülöp-szigeteken, Venezuelában, Ukrajnában, a Balkánon és az Egyesült Államokban (főleg Texasban) előfordulnak több millió, olykor több százmillió ügyfelet érintő, többnapos áramszünetek. A magyar rendszerben az is durva áramszünetnek számít, ha 30 ezer ember egy órára áram nélkül marad. A csúcstartó amerikai és ázsiai blackoutok többmilliárd elmaradt fogyasztói áramórát jelentettek. Ha például 48 órán át nincs áram 21 millió embernél, az már egy milliárdos blackout.
Az áramszüneteknél is jellemző természetesen az, ami a közlekedési balesetekre vagy más tragédiákra: a nyugati világban egy sokkal kisebb, 30–40 millió áramórás kimaradás is nagy vihart kavar, az indiai egymilliárdos nem sokakat érdekel. Annyiban persze ez nemcsak a Nyugat érzéketlensége, hogy a globális működés szempontjából „kisebb” gond, ha százmillió olyan ember marad áram nélkül, akik valójában alig használnak áramot, mint ha nagy informatikai rendszerek fagynak le. Ugyanakkor az igények növekedése ma már nemcsak Magyarországon, de globálisan is nehezen megállítható. A közlekedésben a fosszilis energiaforrások rovására terjed az elektromos hajtás, az épületekben elektromos fűtéskorszerűsítések váltják ki a gázt, elektrifikációs trend van az iparban is.
A szakemberek azt is gyakran elmondják, hogy az európai összekapcsolt villamosenergia-rendszer a világ legjobbja: egyelőre minden zavar ellenére nálunk a legkevesebb a kiesés, jobban teljesít a rendszer, mint az elmaradott országok elavult hálózatai vagy az Egyesült Államok szigetszerű rendszerei. Lokálisan, például most Százhalombattán ez senkit nem vigasztal, de a villamosenergia-rendszerben Európa egyelőre veri az Egyesült Államokat és Ázsiát.
