Megfenyegették egy szlovákiai elemzőcég vezetőjét, miután arról írt tanulmányt, hogy nyomulnak a kínaiak az egyetemeken

Fenyegető üzeneteket küldött a pozsonyi Konfuciusz Intézetet vezetője, Ľuboslav Štora egy ottani elemzőközpont vezetőjének, miután az elemzők egy tanulmányban arról írtak, milyen mértékű a kínai jelenlét a szlovákiai egyetemeken. Minderről a Szabad Európa számolt be.

A Konfuciusz intézet kínai nyelvi és kulturális programokat kínál, és állami irányítású. Az üzeneteket az Ázsiai Tanulmányok Közép-európai Intézete (Central European Institute of Asian Studies, CEIAS) igazgatója, Matej Šimalčík kapta, és olyanok álltak benne, mint

„Jól alszik? Nagy stressz lehet önnek az utcán mászkálni...”.

„Ki fizet önnek ezekért a hülyeségekért?”

„Légy türelemmel, a Nagy Testvér követ téged.”

Štora a támadó hangvételű levelet azután küldte a CEIAS igazgatójának, hogy az elemzőközpont egy tanulmányban feltárta, milyen mértékű a kínai jelenlét a szlovákiai egyetemeken. A Konfuciusz Intézet vezetője azt is felrótta a CEIAS-nak, hogy a tanulmány szerint a kínai technológiai cégek is részt vesznek a távol-keleti országban élő muzulmán kisebbség elleni elnyomás megvalósításában.

Miután az ügyet felkapta a sajtó, Štora bocsánatot kért a CEIAS igazgatójától, de hangsúlyozta, továbbra sem ért egyet az elemzőközpont azon állításaival, melyek szerint a szlovák akadémiai szféra kínai cégeken keresztül a távol-keleti ország hadseregével is kapcsolatban lehet, és ez pedig biztonsági kockázatot jelentene.

Az elemzés

A tanulmány szerint a szlovák és a kínai intézmények együttműködése nem megfelelően transzparens, a jelenlegi jogi szabályozás nem írja elő azon kínai vállalatok valódi tulajdonosainak a felfedését, amelyek részt vesznek a szlovák közpénzből finanszírozott intézmények és a távol-keleti ország közti technológiatranszferben.

Šimalčík a Szabad Európának azt mondta, Kína minden lehetséges szinten építi a kapcsolatait Szlovákiával. A kormányközi összeköttetéseken túl, a politikai pártokkal, gazdasági szereplőkkel és egyetemekkel is együttműködik, de az egyes városok és megyék önkormányzataival is rendszeresen érintkezik, miközben a személyes, ún. people-to-people kapcsolatok is nagy szerepet kapnak. „Ezen kapcsolatok nagy része természetesen legitim. Ugyanakkor Kína Szlovákiához, valamint a többi kelet- és közép-európai országhoz fűződő viszonyának része a stratégiai korrupció és a helyi elitekkel való kapcsolatépítés. De a gazdasági befolyásukat politikai eszközként, érdekeik érvényesítésére is használják”.

Szlovákiában a legnagyobb távol-keleti befektető a koreai Kia autógyár, de még Japán is nagyobb súllyal van jelen, mint Kína. Ugyanakkor a CEIAS igazgatója a szlovák akadémiai intézmények 2012-től több mint 100 különböző kapcsolatot hoztak létre kínai szereplőkkel, ezek közül 25 olyan kínai egyetem, amelynél fennáll a gyanú, hogy együttműködik a kínai hadsereggel. Šimalčík szerint mindez kockázattal is jár, ami elsősorban az akadémiai szabadság, valamint a szólás- és sajtószabadság korlátozásában áll. Úgy véli, Kína a kelet- és közép-európai országokkal való kapcsolatát felhasználhatja arra, hogy befolyásolja az Európai Unió szintjén születő döntéseket is. A CEIAS igazgatója azt mondta, Magyarország esetében már látható az ilyen irányú befolyásolás.