„Van, aki nem kér semmit, mégis köszöni, hogy itt vagyunk” – így segítik a menekülteket az ukrán-román határon

Legfontosabb

2022. március 5. – 09:54

frissítve

„Van, aki nem kér semmit, mégis köszöni, hogy itt vagyunk” – így segítik a menekülteket az ukrán-román határon
Önkéntesek pakolnak ki egy újabb segélyszállítmányt a halmi határon – Fotó: Babos Krisztina / Transtelex
Vig Emese
Vig Emese
Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Elképesztő szolidaritási hullámot váltott ki Romániában az ukrajnai orosz invázió: a menekültekkel foglalkozó segélyszervezetek nem győzik fogadni az adományokat, és szálláshely is van bőven. Rengetegen ajánlják fel, hogy befogadnak az otthonukba Ukrajnából érkezőket. A transtelexes Babos Krisztina riportja a Halmi-Nevetlenfalvi ukrán-román határátkelőről.

Hogy pontosan milyen fogadtatásban részesülnek a menekülők, Szatmár megye Ukrajna felé vezető Halmi-Nevetlenfalvi határátkelőnél néztünk meg. Itt egyébként a személyforgalom csekély mértékű szokott lenni. Legfőképpen azok járnak itt át, akik különféle árucikkekkel kereskednek, néha nem egészen törvényes módon: elsorban cigarettát hoznak Ukrajnából Romániába, de keresett termékek az ukrán édességek, sós sütik, vaj, cukor, üzemanyag is.

Most viszont egészen más képet mutat az átkelő: a csencselés helyét átvette jótékonykodás, segélyszervezetek sátrai sorakoznak az út szélén.

A határőrség közleménye szerint a háború kezdetétől csütörtök délutánig 160 ezer menekülő érkezett Ukrajnából Romániába, akik közül több mint 103 ezren tovább is utaztak. A nagy tömegek Máramarosszigetnél, illetve a keletebbre eső román-ukrán átkelőkön keresztül jönnek. A halmi átkelőnél kisebb a forgalom: az érkezők száma napi ötszáz és kétezer között mozog.

A Transindex felmondott újságíróival közösen elindítjuk a Transtelexet, egy szabad lapot erdélyieknek erdélyiektől, de nem csak Erdélyről. Egy olyan híroldalt, amelynek nem a hatalom diktál, és amely mindenkihez szól. Csatlakozz támogatóként a tervünkhöz! Bővebben itt olvashatsz róla, hogy miért vágtunk bele ebbe a nagyszabású tervbe!

Első látásra úgy tűnik, mintha vásár lenne a határhoz vezető út mellett: méretes sátrak állnak, tele mindenféle áruval. A különbség csak annyi, hogy az árcímke helyett minden árucikknél angol és ukrán nyelvű felirat hirdeti, hogy „ingyen elvihető”.

Nem csencselők, menekülők

Forró teát, kávét kínálnak a menekülőknek, de az élelmiszert sem pénzért kínálják: ezekből annyit vihetnek el az érkezők, amennyit csak akarnak. Elsősorban egyházi kötődésű civil szervezetek igyekszenek segítséget nyújtani a háború elől menekülőknek: itt vannak az adventista, az ortodox, a pünkösdista, a görögkatolikus, a római katolikus egyházhoz tartozó szervezetek, ugyanakkor Halmi község önkormányzata is beszállt a jótékonysági akcióba.

Cristian Dorgo, a Hetednapi Adventista egyház civil szervezetének képviselője készségesen mutatja be, mi mindennel igyekszenek segíteni. A tartós élelmiszerek, szendvicsek, gyümölcs, édesség mellett takarókat is kínálnak, hisz eléggé hideg van, főleg éjszakánként. Készítettek csomagokat is, azonban inkább azt szorgalmazzák, hogy mindenki válogassa össze magának, amire szüksége van. A sátruk mögött egy nagy, jól fűthető autó parkol, ide ültetik be melegedni elsősorban a kisgyerekkel érkező anyukákat. Mint mondja, volt olyan éjjel, hogy egy 93 fős csapat érkezett gyalog a mínusz 2 fokos hidegben, akik között sok volt a pici gyerek, úgyhogy jó hasznát vették az autónak.

Az élelmiszerek, takarók egyébként mind adományokból származnak, Cristian szerint megható, hogy milyen sok felajánlás érkezik, autókkal hordják az emberek az adományokat hozzájuk, sokan akár a határátkelőig is is kiautóznak a csomagjaikkal. Mint mondja, volt olyan támogatójuk, aki jó minőségű, ergonomikus babahordozókat adományozott, melyeknek szintén nagyon örültek, hiszen érkeznek olyan anyukák, akik a kezükben cipelik a gyerekeiket, ami nagyon megterhelő.

Fotó: Babos Krisztina / Transtelex Fotó: Babos Krisztina / Transtelex
Fotó: Babos Krisztina / Transtelex

„Nagyon sokan elsírják magukat, amikor ideérnek, a viszontagságos utazás után annyira meghatja őket a fogadtatás. Van, aki nem kér semmit, mégis köszöni, hogy itt vagyunk. Az egyik ukrán nő azt mondta nekem, hogy soha nem gondolta volna, hogy a románok valaha ilyen jószívűen viszonyulnak majd hozzájuk, hogy ennyire segítőkészek lesznek” – magyarázta Cristian.

Ingyenes mobilozás

A segítségnyújtásba egyébként a mobilszolgáltató cégek is beszálltak, ingyen osztogatnak prepay kártyákat azok számára, akiknek az előfizetése nem működik Románia területén. Cristian szervezetének például a Vodafone hozott kártyákat, amelyeken már ukrán nyelvű tájékoztató is van. Ezek Románia területén működnek elsősorban, és haza is telefonálhatnak velük az ukránok, SMS-eket is írhatnak és internetezhetnek is. Az Orange is oszt a segélyszervezeteknek prepay kártyákat, a Telekom pedig 20 ezer kártyát bocsátott a Román Vöröskereszt rendelkezésére.

Az érkezők között egyébként van, aki luxusautóval jön, van, aki régebbi, olcsóbb járművel, és vannak

nagy számban olyanok is, akik gyalog vágtak neki az útnak.

Többségében ukránok, szerdán viszont egy több mint 40 fős, Ukrajnában tanuló indiai diákokból álló csoport is átlépte itt a határt, de jöttek törökök, és keleti országok állampolgárai is választották ezt az utat a menekülésre.

Lucian Nuțu ukrán-román tolmácsként segédkezik, ugyanis nem mindenki boldogul az angollal az érkezők közül. Mint kiderült: ukrajnai román, aki nem sokkal a háború kezdete után családostól átjött Romániába. A határtól nem túl messze fekvő Avasújfaluban fogadta be őket egy család, akikkel egyébként korábban nem ismerték egymást. A felesége és a gyerekek napközben is ennél a családnál tartózkodnak, ő pedig önkéntes munkában jár ki a határátkelőhöz tolmácskodni.

Meleg italokkal teli pult és elérhető ukrán nyelvű útmutató a telefonkártyához – Fotó: Babos Krisztina / Transtelex Meleg italokkal teli pult és elérhető ukrán nyelvű útmutató a telefonkártyához – Fotó: Babos Krisztina / Transtelex
Meleg italokkal teli pult és elérhető ukrán nyelvű útmutató a telefonkártyához – Fotó: Babos Krisztina / Transtelex

Nincs egyébként egyedül ezzel, egyik falubelije szintén fordít, aki a családjával ugyancsak Avasújfaluban kapott szállást. Lucian azt mondja, hogy az Ukrajnából menekülők többségéhez hasonlóan haza akar térni, és alig várja, hogy véget érjen a háború. „Akár most is elindulnék, ha lehetne. Nagyon remélem, hogy minél hamarabb véget ér ez a háború” – tette hozzá.

Szabadon szeretnének élni

Egyébként Aknaszlatina környékéről érkeztek, az ukrán határ mentén sorakozó román falvak egyikéből. A kérdésre, hogy mire számít, csak annyit válaszol: „Mi semmi mást nem akarunk, csak szabadon élni. Úgy élni, ahogy eddig éltünk”. Egyébként úgy vélte, Putyin, ha sikerül rátennie a kezét Ukrajnára, nem fog megállni. „Ő a Szovjetuniót akarja visszaállítani, nem lesz neki elég Ukrajna. Következik a többi szomszédos ország: Románia, Magyarország, Lengyelország” – vélekedett, hozzátéve: amióta átjött, határozottan érzékeli, hogy a Romániában élők is félnek.

Arról is kérdeztük, hogy az ukránnal rokon orosz nép szerinte hogyan tekint a háborúra, számít-e szolidaritásra a részükről? Lucian szomorúan ingatta a fejét: nem lehet az oroszokkal értelmesen beszélni erről a konfliktusról. „Vanna ismerőseim, akik Oroszországban élnek. Kereskedők, ottani piacokon árulnak. Ők mesélték nekem, hogy hiába próbálják elmondani az ottaniaknak, hogy az orosz hadsereg lerohanta Ukrajnát, hogy ostromolják az ukrán városokat, hogy civilek is halnak meg, egész egyszerűen nem hiszik el. Éveken át mosta az agyukat Putyin a propagandával, és meg vannak győződve arról, hogy ez egy felszabadító hadművelet.

Szerintük ami történik, az csak arról szól, hogy Putyin megsegíti az ukrán hatóságok által nyomorgatott ukrajnai orosz kisebbséget. Nincs kivel tárgyalni, hiába magyarázod nekik, mi az igazság, nem hiszik el” – magyarázta Lucian, aki szerint az útnak induló ukránok elsődleges célországai Lengyelország és Csehország, mert ezekben az országokban viszonylag könnyen kaphatnak munkát. Azonban az északi részen lévő határátkelőknél tízezres sorok állnak, ezért próbálnak sokan Románia felé kerülni. Vannak, akik Halminál lépnek be Romániába, majd a Pete-Csengersima átkelőnél folytatják az útjukat, Magyarországon át. Szerdán azonban a román-magyar határon komoly torlódás alakult ki, miután a magyar hatóságok úgy döntöttek, hogy nem engedik be az érvényes úti okmányokkal nem rendelkezőket, mivel az első, biztonságosnak számító ország köteles csak fogadni őket, ez pedig ez esetben Románia. Később meggondolták magukat, viszont addigra sokan visszafordultak, emiatt – mint megtudtuk – adott ponton a halmi átkelőnél nagyobb volt az Ukrajnába visszafelé igyekvők száma, mint az érkezőké.

Halmi határátkelője – Fotó: Babos Krisztina / Transtelex
Halmi határátkelője – Fotó: Babos Krisztina / Transtelex

Ők minden valószínűség szerint egyenesen Magyarországra próbáltak átjutni ezt követően. És valószínűleg eléggé költséges volt számukra az utazás, mivel arról lehet hallani, hogy a hírhedten korrupt ukrán határőrök most sem hagyják ki a tarhálásra kínálkozó alkalmat. Azoktól, akik érvényes úti okmányok nélkül szeretnék elhagyni az országot, 2-300 eurót is elkérnek, hogy átengedjék őket.

Miközben Luciannal beszélgettünk, odalépett hozzánk egy ukrán nő, aki pár perccel korábban jött át a határon. Arról érdeklődött, hogy amennyiben egy 20 fős csapat itt jönne át Ukrajnából, kaphatnának-e éjjeli szállást. Kiderült: ez nem jelent gondot, rengeteg család jelezte, hogy menekülteket fogad be. Az átkelőnél sátorozó civil szervezetek mindegyikénél van lista azokról, akik ilyen irányú segítséget is ajánlottak, így bőven van ahová irányítani az érkezőket. A segélyszervezetek mellett a román állam is vezet egy listát a szállásfelajánlásokról, ide is lehet fordulni az igényekkel.

Ukrajnából Romániába átszervezett munkaerő

Az önkéntesek emellett fuvarral is segítenek, például vállalják, hogy elszállítják az érkezőket a szállásaikra vagy a Pete-Csengersima átkelőhöz. Egy busz is érkezik, Románia felől, mint megtudjuk, egy besztercei kábelgyár járműve, amit azért küldtek, hogy a cég ukrajnai gyárának munkásait vegye fel és szállítsa el a romániai egységhez, ahol akár ismét munkába is állhatnak. Egyébként nem ez az egyetlen multinacionális vállalat, amely ezzel a módszerrel él, például a Coca Cola is szervezetten utaztatja romániai egységeihez az ukrajnai gyárainak munkásait.
Érkeznek az adományozók is sorra, egy autóból kékszeszt, infúziós folyadékot, nedves törlőkendőket pakolászik ki egy nő, és kérdezősködik, melyik segélyszervezetnek miből, mennyit adhat. Mint mondja, a kb. 50 kilométerre lévő Nagybányáról jött, ahogy a helyi speciális iskolában dolgozik, logopédus. A higiéniai szerekből pedig visz Máramarosszigetre is, mert talán ott még nagyobb szükség van az ilyesmire.

A görögkatolikus egyház szervezetének önkéntesei palacsintával kínálgatják az elhaladókat, van lekváros és sima is, és természetesen nem hiányzik náluk sem a forró tea és kávé. Az autók megállnak, az önkéntesek pedig mindegyikhez odamennek és kedvesen kínálgatják a palacsintát, kávét, mintha kedves rokont fogadnának.

A Máltai Szeretetszolgálat sátránál a legfiatalabb a társaság. Épp prepay kártyát osztanak, magyarázzák, mire jó, mi a pin kódjuk. Az érkező fiatalabbakkal egészen jól tudnak kommunikálni angol. Egy telefonos alkalmazást, egy speciális beszédfordító programot is használnak, így igyekszenek kommunikálni azokkal, akiknek egyáltalán nem megy az angol. Ványi Thomas 19 éves szatmárnémeti középiskolás diák, aki a máltaisok sátránál első alkalommal van kinn.

Ványi Thomas – Fotó: Babos Krisztina / Transtelex
Ványi Thomas – Fotó: Babos Krisztina / Transtelex

Viszont nem utoljára, mint mondja, egész hétvégére vállalt önkéntes munkát a máramarosszigeti átkelőnél. „Úgy érzem, kötelességem segíteni a rászorulókon, a segítség mindig jól jön. Az Ukrajnából menekülő civileket nagyon sajnálom” – mondja és azt is elárulja: egy szatmárnémeti jótékonysági szervezetnél szokott önkénteskedni, ahol elsősorban gyerekekkel foglalkozik. Látszik, hogy Thomas gyakorlott, tudja, hogy lehet egy kisgyerek hangulatát feldobni. Mellénk ér egy nő egy 4-5 éves kislánnyal, akinek plüssjátékokat ajánlgatnak az önkéntesek. Thomas odamegy a gyerekhez, egy kis ugrálás, játék, és máris összebarátkoznak, majd kézen fogva futnak végig a sátrak előtt. Szinte minden önkéntes a kislánynak kedveskedik, aki nagyon élvezi a figyelmet, törődést. Mindenkinek, aki valamivel megkínálja, lelkesen kiáltja, hogy „Thank you!, Thank You!”.

A Szatmár megyei önkormányzat elnöke, Pataki Csaba is megjelent a Máltai Szeretetszolgálat sátránál. Szétnézni, érdeklődni jött, hogy minden rendben van-e? Kérdésünkre elmondta: a romániai hatóságok hivatalos keretek között csak azoknak nyújthatnak segítséget, azokra költhetnek pénzt, akik menedékkérelemmel fordulnak az államhoz. „Azonban igyekszünk ettől függetlenül is megoldani dolgokat” – tette hozzá, az út túloldalán sorakozó mobil illemhelyekre mutatva. „Akik nem kérnek segítséget, hivatalosan turistának számítanak.

Azok számára pedig, akik kérelemmel fordulnak a hatóságokhoz, a katasztrófaelhárítás a napokban kialakított egy 200 férőhelyes tábort a közeli Nagytarnán. Eddig nem sokan vették igénybe, egyelőre nincs is ott senki, pénteken azok közül, akik Halminál lépték át a határt, csak egyetlen érkező jelezte, hogy menedékkérelmet nyújtana be. Három csoportba oszthatók az érkezők: akik turista státuszban vannak, a menedékkérők, valamint azok, akik a zöld határon át jönnek. Utóbbiakkal a rendőrség foglalkozik” – fejtette ki Pataki Csaba. Elmondta: akikkel minden körülmények között foglalkoznak a hatóságok, azok a gyerekek. Egy pszichológusokból, szociális munkásokból, önkéntesekből és ukrán nyelvet is beszélő tolmácsokból álló sürgősségi munkacsoportot hoztak létre. Civil szervezetek segítségével pedig összesen 30 férőhelyet biztosítanak a gyermekükkel érkező édesanyáknak, és további 100 helyet a kísérő nélküli gyermekek ellátására tartanak fenn, egyébként ezek a gyerekek ideiglenesen nevelőszülői gondozásba kerülnek.

Szatmár megye viszonylatában nemcsak a határátkelőknél igyekszenek segíteni a menekülő ukránokat. Számos gyűjtési akciót hirdettek meg korábban, melynek eredményeként a Máltai Szeretetszolgálat a napokban 2,9 tonnányi segélyt juttatott el Beregszászra. A szatmárnémeti önkormányzat a Maurer Alapítvánnyal és Hans Lindner Alapítvánnyal közösen gyűjt az ukrajnai testvérvárosok számára. A Vöröskereszt is tett közzé adománygyűjtő felhívást Szatmárnémetiben – ők a Pete-Csengersima átkelőnél tartanak fenn segélysátrat, továbbá humanitárius konvojt szerveznek Ukrajnába, az Ukrán Vöröskereszttel közösen, ehhez is kérik a hozzájárulásokat.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!