Putyin szerint Oroszország kész tárgyalni Ukrajnáról, de csak az orosz érdekek alapján

Összefoglalónk az orosz–ukrán háború legfontosabb hétfői eseményeiről. A legfontosabb hétfői híreket ide kattintva olvashatja el.

• Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden kijelentette, hogy kész tárgyalni Ukrajna jövőjéről, de ezt Oroszország érdekei alapján fogja megtenni. „Ukrajnában azok, akik agresszívak Oroszországgal szemben, mind Európában, mind az Egyesült Államokban, tárgyalni akarnak, hát tárgyaljunk, de csakis a mi érdekeink alapján fogjuk ezt tenni. Nem fogjuk feladni azt, ami a miénk. Nem fogunk lemondani a különleges katonai művelet céljairól” – mondta Putyin az orosz védelmi minisztérium kibővített tanácskozásán, hozzátéve, hogy Oroszország nem szánékozik háborúba lépni Európával. (Reuters, Interfax)
• Jóváhagyta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzótanácsa a pénzintézet igazgatósága által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd eurós tőkeemelést. Az EBRD igazgatótanácsa májusban jelezte, hogy várhatóan tőkeemelést kér a 72 tagország, valamint az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank (EIB) alkotta kormányzótanácstól annak érdekében, hogy a következő években az ukrajnai finanszírozások kockázatainak rendszerszintű megosztása – vagyis külső adományok és garanciavállalások bevonása – nélkül folytathassa Ukrajna támogatását. Az EBRD, Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője. Tavaly 1,7 milliárd euró finanszírozást nyújtott Ukrajnának, és az idei pénzügyi támogatás értéke pedig közelít a kétmilliárd euróhoz. Az EBRD szerint az orosz támadás utáni első teljes év háborús kárai alapján készült legutóbbi becslés arra vall, hogy az ukrajnai újjáépítés költségei elérhetik a 411 milliárd dollárt. (MTI)
• Oroszország behívatta a moszkvai finn nagykövetet az USA-val kötött új védelmi paktum miatt. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint az orosz tisztviselők tudatták a nagykövettel, hogy Moszkva „megteszi a szükséges intézkedéseket Finnország és a NATO szövetségesek agresszív döntései ellen”, nevezetesen a finn-orosz közelében növekvő NATO katonai jelenlét ellen. „A felelősség, hogy a térségben a jószomszédi viszony zónája a lehetséges konfrontáció zónájává változott, teljes mértékben a jelenlegi finn hatóságokat terheli” – hangsúlyozta az orosz külügyminisztérium. Az Egyesült Államokkal kötött védelmi megállapodás célja, hogy konfliktus esetén gyors katonai segítséget biztosítson az Oroszországgal 1340 km hosszú közös határon fekvő Finnországnak. A megállapodás 15 olyan finnországi létesítményt és területet sorol fel, amelyekhez az amerikai hadsereg akadálytalanul hozzáférhet, és ahol katonai felszerelést és lőszert is tárolhat, köztük négy légi támaszpontot és egy katonai kikötőt. Az Egyesült Államoknak számos kelet-európai országgal van hasonló megállapodása. (Reuters, Sky News)
• Az ENSZ emberi jogi vezetője szerint vannak arra utaló jelek, hogy az orosz erők jelentős háborús bűnöket követtek el Ukrajnában. A jogsértések között 142 esetben szerepel a civilek gyorsított kivégzése, valamint az erőszakos eltűnések, a kínzás és a fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmód, beleértve a szexuális erőszakot is. Oroszország határozottan tagadta, hogy atrocitásokat követett volna el, vagy civileket vett volna célba Ukrajnában. (Sky News)
• Moszkva közelében lőtt le egy drónt az orosz légvédelem- közölte Szergej Szobjanyin, a város polgármestere. Áldozatokról nem érkezett jelentés, de két moszkvai repülőtéren is korlátozták a járatokat. (Guardian)
• Két ember meghalt, lakóházak és üzletek is megrongálódtak az éjszakai támadásokban Zaporizzsja, Herszon és Donyeck megyében. (Guardian)

• A dél-koreai Hyundai Motor eladja oroszországi üzemét, ezzel 219 millió dolláros veszteséget szenved el. Az üzemben 2022 márciusa óta szünetel a termelés. A vállalat közölte, hogy a szentpétervári üzemben lévő eszközeit az orosz Art-Finance-ra kívánja átruházni, és az ügyletbe egy visszavásárlási opciót is bevonna. Az üzletet december 28-ig zárnák le. Májusban a Volkswagen is az Art-Finance-nak adta el az eszközeiben lévő részvényeit. (Reuters)
• „Nagy-Britannia és Franciaország addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg csak szükséges” – mondta David Cameron brit külügyminiszter, miután Párizsban találkozott francia kollégájával, Catherine Colonnával. Cameron arra kérte a nyugatot, hogy legyen türelmes az ukrán katonai előrenyomulás ütemével kapcsolatban. (Guardian)

Részletes cikkben mutattuk be Resperger István ezredes, egyetemi tanár segítségével, minek köszönhető, hogy a nyár elején indult ukrán ellentámadás nem hozta a várt sikereket, mi zajlik most az ukrán frontokon, és mire számíthatnak a szemben álló csapatok a tél beálltával. Elemzésünket ide kattintva olvashatja el.