Indulhat az uniós aláírásgyűjtés, hogy megadóztassák az üvegházhatású gázok kibocsátását

Az Európai Bizottság hétfőn úgy határozott, hogy nyilvántartásba vesz egy európai polgári kezdeményezést az üvegházhatású gázok kibocsátásának megadóztatására, írja a testület közleménye.

A kezdeményezés szervezői arra kérik az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerét (ETS), valamint azt az intézkedéscsomagot, amivel 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez gyorsítsa fel az ingyenes ETS-egységek kivezetését és szüntesse meg az áruk felső határát. A kezdeményezők a szén-dioxid árazásából származó bevételek újraelosztását és az EU Szociális Klímaalapjának megerősítését is szeretnék elérni. Arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze egy „Klímaklub” létrehozását. Itt a részt vevő országok beáraznák a szén-dioxid kibocsátását úgy, hogy a befolyó pénzt újraosszák az alacsony jövedelmű háztartások között.

A nyilvántartásba vételtől a szervezőknek fél évük van, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést. Ha egy év alatt egymillió támogató nyilatkozatot összegyűjtenek legalább hét különböző tagállamban (és a szükséges tagállami küszöbértékeket is megugorják), az Európai Bizottságnak reagálnia kell. A testületnek ugyanakkor nem feltétlenül kell új jogszabállyal előállnia, csak indoklás mellett el kell döntenie, tesz-e lépéseket vagy sem. Az uniós intézmény jelezte: a kezdeményezés nyilvántartásba vétele „nem vetíti előre a Bizottság e kezdeményezéssel kapcsolatos végleges jogi és politikai következtetéseit, ahogy azt az intézkedést sem, amelyet a Bizottság esetleg meghoz, ha a kezdeményezés megszerzi a szükséges támogatást”. Még nem vizsgálták a javaslat tartalmát, csak azt, hogy formailag szabályosan adták-e be. A testület akkor fogad el egy kezdeményezést, ha:

• a javasolt intézkedés nem esik nyilvánvalóan a hatáskörén kívül;
• nem nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű;
• nem nyilvánvalóan ellentétes az EU értékeivel.

Az eszköz 2011-es bevezetése óta 112 ilyen kezdeményezést vettek nyilvántartásba. Többek között az állati prémek előállítását is megpróbálták így elérni, de a magyar vonatkozású Minority SafePack példája is mutatja, hogy a kezdeményezésekből még hosszas jogi harc után sem feltétlenül lesz új javaslat. Hiába jött össze a kellő számú aláírás, az Európai Bizottság nem tett lépéseket uniós jogszabályalkotásra a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmére, a szervezők pedig hiába pereltek emiatt.