Putyin elnökválasztást szeretne Ukrajnában, vagy legalább egy elnökcserét

Ukrajnának elnökválasztást kellene tartania, hiszen idén lejár Volodimir Zelenszkij államfő mandátuma – meglepően ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette ki Üzbegisztánban a Guardian szerint. Putyin hozzátette, már csak a parlament legitim államigazgatási szerv az oroszok által megtámadott szomszédban, így annak elnökét kéne megtenni államfőnek (a Verhovna Radát most Zelenszkij párttársa, Ruszlán Sztefancsuk vezeti).

„Nagyon jó, hogy Oroszországban elkezdték olvasni Ukrajna alkotmányát. Azt javaslom, hogy az érdeklődő olvasók ne szelektíven tanulmányozzák alkotmányunk szövegét, és figyeljenek a 108. cikk 1. pontjára, amely kimondja: Ukrajna elnöke addig tölti be jogkörét, amíg Ukrajna újonnan megválasztott elnöke hivatalba nem lép. A demokratikus társadalmakban ezt folytonosságnak nevezik” – válaszolt Sztefancsuk házelnök az MTI szerint Putyin felvetésére. Megjegyezte, hogy Ukrajnában ezt a folytonosságot nem úgy alkalmazzák, mint Oroszországban, ahol Putyin „életre szóló” államfő, hanem „normális, demokratikus értelemben”. Kijelentette:

„Ezért Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke, és az is marad a hadiállapot végéig. Mindez összhangban van Ukrajna alkotmányával és törvényeivel.”

Sztefancsuk szerint az ilyen orosz narratívák kiszámíthatók és értelmetlenek. „Ezért nagyon jó lenne, ha Ukrajna alkotmánya mellett Oroszország elkezdené olvasni a saját alkotmányát. Nem a demokratikus rendszer néhány alapelvéről, vagy az emberi és polgári jogokról beszélek, amik Oroszország számára illuzórikusak, hanem legalább arra a részre gondolok, ami kimondja, hogy az Oroszországi Föderáció intézkedéseket tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és megerősítése, az államok és népek békés egymás mellett élésének biztosítása érdekében. Azért, hogy ne kelljen sokáig lapozniuk, elárulom, hogy ez az orosz alkotmány 79.1. cikkében található” – tette hozzá a házelnök.

Putyin a Guardian szerint arról is beszélt az üzbég fővárosban, hogy a Nyugat nem vette figyelembe az orosz figyelmeztetéseket arról, hogy nyugati fegyverekkel Ukrajna nem támadhatja Oroszország területét, és emiatt indítottak Harkiv környékén offenzívát. Megfenyegette a nyugati országokat, hogy globális konfliktus lehet a vége a provokációiknak, míg az Egyesült Államokat „birodalmi” viselkedéssel vádolta.

Az orosz elnök szerint nyugati zsoldosok is tevékenykednek Ukrajnában, gyakran elkapnak francia vagy épp lengyel nyelven lebonyolított beszélgetéseket az éterben. Szerintük sok nyugati szakértőként segít a fegyverrendszerek használatában, így az orosz terület elleni támadásokban is. Putyin a 2022-es alapokon hajlandó lenne békét kötni, bár Zelenszkij nem hajlandó vele tárgyalóasztalhoz ülni. Persze a Guardian szerint a két fél (területi) igényei szinte kibékíthetetlenek.

További ukrajnai háborús híreink:

• Svédország felfüggeszti a Gripen vadászrepülőgépek Ukrajnába szállításának tervét, hogy lehetővé váljon az F-16-os amerikai harci gépek ukrajnai hadrendbe állítása – közölte a svéd védelmi miniszter kedden Brüsszelben a TT hírügynökséggel. Ukrajna tavaly kezdett tárgyalásokat Svédországgal a Gripen vadászgépek átvételének lehetőségéről. „A koalíció többi országa sürgetett bennünket, hogy várjunk a Gripen rendszerrel” – mondta Pal Jonson a TT-nek, majd kifejtette, a svéd lépés „összefüggésben áll azzal, hogy most az F-16-os rendszer bevezetésére összpontosítanak (a szövetségesek)”. (MTI)
• Spanyolországban koalíciós vita lett egy 1,1 milliárd eurós (422,6 milliárd forintos) ukrajnai segélycsomagból, amit szélsőbaloldali bírálója szerint nem átlátható módon akar átnyomni a kormány vezető ereje, a szocialista párt (PSOE). Ernest Urtasun, a szélsőbalos Sumar politikusa parlamenti szavazáshoz kötné a segélyt. Pártja eleve a katonai kiadások emelésének ellenzője. Pedro Sánchez kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen jelentette be hétfőn Madridban Leopard-harckocsik és Patriot légvédelmi rendszerek küldését, többek közt. (Euractiv)
• Ukrajna Belgiummal is biztonsági megállapodást kötött, aminek lényege 30 darab F-16-os vadászrepülő átadása is. Az Alexander De Croo belga miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij által aláírt megegyezés értelmében Belgium csak idén 977 millió eurónyi (kb. 375,5 milliárd forint) katonai segélyt juttat az oroszok által lerohant országnak. (Guardian)