A napbarnította bőr lehetséges napozás nélkül is (x)

A fényvédelem rendkívül fontos szerepet játszik a bőr egészségének megőrzésében, a ráncok elkerülésében, mivel a napfényben rejlő káros UV-sugárzás negatív hatással lehet a bőrünkre, és nagyban hozzájárulhat a bőr öregedéséhez. Az UV-sugárzás UVA-, UVB- és UVC-sugarakból áll, melyek utóbbin kívül (az UVC-sugárzás természetes módon nem éri el a Föld felszínét, mivel a Föld légköre kiszűri) különböző mélységben és módon hatnak a bőrre. Az UVB-sugarak a felsőbb rétegekre, például a hámrétegre hatnak: ezek a sugarak felelősek a napégésért és a közvetlen DNS-károsodásért, illetve növelhetik a bőrrák kialakulásának kockázatát. Az UVA-sugarak szintén károsak lehetnek, mivel a bőrben lévő kollagénrostokat és a rugalmas szöveteket roncsolhatják, ami a ráncokhoz vezethet, illetve szintén növelhetik a melanóma kockázatát.

Akkor hogy szedjünk magunkra egy kis színt?

A kérdés már csak az, hogy hogyan legyen úgy napbarnított árnyalatunk, hogy közben megőrizzük a bőrünk egészségét és rugalmasságát. A megoldást a barnítókrémek és habok jelenthetik, amik legnagyobb előnye, hogy a felvitel során nem ér minket a káros UV-sugárzás, ráadásul pár óra alatt látványos különbséget érhetünk el.

Az első lépés, hogy kiválasszuk a számunkra szimpatikus opciót, ami lehet hab vagy spré (self tan) és krém (gradual tan) is. Utóbbi úgy működik, mint egy testápoló, használhatjuk naponta, amíg fokozotasan el nem érjük a kívánt színt. Kezdő barnítóknak tökéletes, és például a Palmer’s termékeivel pofon egyszerűen barnulhatunk: a kókuszillatú testápoló cukorrépából nyert barnító hatású összetevővel bír, mélyen hidratál, és nem foltosodik. Továbbá kipróbálhatjuk a Bondi Sands termékeit, barnító habjait, amennyiben gyors eredményt szeretnénk, azonnali hatással – van, amelyikkel egy óra alatt barnulhatunk. Sőt, elérhető a márkánál egy önbarnító arcpermet, ami érzékeny bőrön is alkalmazható, és napbarnított, ragyogó bronz hatást érhetünk el vele.

Miután megvan a kiválasztott önbarnító, pár tippet ajánlatos betartani. Lényeges, hogy az egyenletes, foltmentes eredmény érdekében hidratáljunk – főleg az azt megelőző napokon, és a barnítás előtt két három órával mindenképpen –, illetve a használat előtt lehetőleg 24 órával radírozzuk át a bőrünket, hogy megszabaduljunk az elhalt hámsejtektől. Ha későn jutott eszünkbe ez a két lépés (a radírozás és a hidratálás), akkor a barnítás napján radírozzunk, majd azt követően csak bizonyos helyekre – az olyan szárazabb területekre, mint a könyök, térd és végtagok – vigyük fel a testápolót. Ez segít megakadályozni, hogy az önbarnító ezekhez a területekhez jobban tapadjon. Vehetünk kesztyűt is a felvitelhez, és minden esetben olvassuk el a használati utasítást, hogy akár már estére úgy nézzünk ki, mintha most jöttünk volna vissza egy tengerentúli utazásról.

Mi az az SPF, és hogyan hat?

Ne feledjük, hogy a barnítók nem tartalmaznak nap elleni védelmet, úgyhogy erről külön kell gondoskodnunk. A cél tulajdonképpen a megelőzés, ha a bőr öregedéséről van szó, és ebben a napvédő krémek segítenek bennünket a legjobban.

Az UVB-sugarak erőssége ingadozik a nap folyamán, és dél körül a legerősebb az erejük. Ezzel szemben az UVA-sugarak nem annyira intenzívek, mint az UVB-k, viszont áthatolnak a felhőkön, az üvegen, és télen is ki vagyunk téve a hatásainak. Éppen ezért egész évben ajánlott napkrémet használni, a nyári hónapokban pedig gyakorlatilag legyen a rutinunk elengedhetetlen része a fényvédelem.

Érdemes teljes spektrumú készítményt használni – mint a Revox SPF 50-es fényvédő arckrémje hialuronsavval –, ami védelmet nyújt mind az UVA-, mind az UVB-sugarak ellen. A dobozokon feltüntetett SPF (Sun Protection Factor) száma jelzi az adott krém erősségét, és minél magasabb az SPF-érték, annál hatékonyabb a védelem. Az általános vélemény alapján minimum 30-as faktorú napkrémet használjunk, és bár sokan elfeledkeznek róla, nem árt SPF-fel ellátott ajakápolót is felkenni.