„A kulturális szektor együttműködése fontos” – veszprémi tanulságok (x)

2024. szeptember 16. – 10:58

„A kulturális szektor együttműködése fontos” – veszprémi tanulságok (x)
Markovits Aliz vezérigazgató – Fotó: Veszprém-Balaton 2023 Zrt.

Másolás

Vágólapra másolva

Veszprém, mint Európa Kulturális Fővárosa az utóbbi két évben három és fél ezernél is több programot hozott tető alá a Bakony-Balaton térségben több száz társszervezet és száznál is több település együttműködésével. Markovits Alíz vezérigazgatót a Veszprém-Balaton 2023 programot lezáró konferencia után kérdeztük a mozgalmas eseményekkel teli év tágabb értelemben vett eredményeiről, kihívásairól.

„Veszprém gazdag történelmi örökségéből mindenképpen kiemelkedik, hogy miért lett a királynék városa: a hagyomány úgy tartja, hogy Veszprém várát Gizella jegyajándékként kapta férjétől, István királytól, majd évszázadokon át a veszprémi püspökök kiváltsága volt a mindenkori magyar királynék koronázásának joga. Hét dombra épült, mint Róma, karnyújtásnyira van a Balaton és a Bakony is. Adottságainak sokszínűségét megízlelhetjük akár a város pezsgő kulturális eseményeiben elmerülve, akár aktív időtöltéssel, esetleg a bakonyi települések szakrális légkörét átélve, vagy éppen a régió ízeit, borait kóstolva az évszázados szép utcákon, tereken sétálgatva is. ” – fogalmazta meg Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója, hogy miért is különleges ez a város és az azt körülölelő régió.

Miért nevezhetjük kiemelten jelentős kulturális-kreatív vállalkozásnak a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programot?

Elsősorban azért, mert már az ötlet megfogalmazásától kezdve nem csak mint egy egész éven át tartó fesztiválra tekintettünk a Veszprém-Balaton 2023 programra, hanem megláttuk benne a kultúra eszközeit felhasználó városfejlesztési lehetőséget. Egy különleges év volt, mely különleges elképzeléseket támogatott.

Vannak, akik azt mondják, hogy nekünk, magyaroknak az együttműködés nem kifejezetten az erősségünk. Ezt szerettük volna megcáfolni: felismertük, hogy sikeresebbek lehetünk, ha Veszprém nem csak önálló városként jelenik meg, mint Európa Kulturális Fővárosa, hanem sokkal szélesebb perspektívában, a Bakony-Balaton régióban gondolkodik. Összesen 116 település csatlakozott a rendezvényhez programokkal vagy más módon, és ritka élmény, hogy ennyi falu és város együtt is tudott maradni, dolgozni a programév végéig. Ennek mentén új mikrorégiós együttműködések is létrejöttek települések között: a programok során egymásra találtak falvak, közösségek. Jó példa a Lesence patak mentiek együttműködése, amelyben nagyon eltérő települések hoztak létre egy új, korábban nem létező térséget. Lesencevidék néven. Ezek a kistelepülések megérezték az együttműködés adta előnyöket, és azóta is látogatják egymás eseményeit, segítik egymást, közös program-naptárat adnak ki. Hogy nagyobb, városi példát is felhozzak, a Mozgókép Fesztivál három település, Balatonfüred, Balatonalmádi és Veszprém együttes szervezésben valósult meg immár negyedi alkalommal.

Gondoljunk az osztrák sírégiók példájára, ahol a közigazgatási határokat átlepve is tudnak együttműködni az egyes települések, egymást támogatva lesznek hatékonyabbak, és ez a modell a Veszprém-Balaton 2023 program során is nagyszerűen bevált.

Mely szervezetekkel működtek együtt a Veszprém-Balaton 2023 programban?

Nagyon sok, körülbelül 500 programpartnerünk volt, szakmai szervezetek, kulturális intézmények, egyetemek. Ezek közül néhányat meg is említenék, mint a Limnológiai Kutatóintézet Tihanyban, a Pannon Egyetem, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, együttműködtünk továbbá a MOME-val, a Metropolitan Egyetemmel, de az Operaházzal szintén voltak közös programjaink. Aki be akart kapcsolódni, az megtalált minket.

Melyek voltak a Veszprém-Balaton régió kiemelkedő eseményei a több ezer közül, említene néhányat?

Az egyik legsikeresebb programunk Veszprémben a Gyárkert Kultúrpark, amely a Budapest Parkhoz hasonló hatezres koncerthelyszín; összesen 150 ezer látogatója volt a szezonban. Neves hazai és külföldi előadók léptek fel egész nyáron, főleg a könnyűzenei palettáról, Iggy Poptól a Lost Frequencies-ig, de akadtak különlegességek más műfajokból is. Az Operaház Mahler Ezrek szimfóniáját adta elő egy 300 fős zenekarral, amely fantasztikusan érvényesült ezen a klasszikus zeneműnek szokatlan helyszínen.

A Holtszezon Irodalmi Fesztivál 2024-ben is meg tudott szerveződni, ami óriási siker volt, ráadásul februárban, négy napon át, tíz helyszínen több, mint hetven programmal várta a kortárs irodalom határterületei iránt érdeklődőket.

Mindenképpen kiemelkedő a Balaton Wine & Gourmet bor- és gasztronómiai fesztivál, melyen a Michelin-csillagos séfek, a borszakma kiválóságai jelentek meg, a régió legfelkapottabb éttermei és borászai pedig kiállítóként vállaltak szerepet.

De Veszprémen kívül is rengeteg izgalmas valósult meg. Marcali környékének települései egy kifejezetten ritkaságnak tekinthető kulturális hagyományt ápolnak, a bábos betlehemességet. Ennek a nemzetközi találkozóját szervezték meg Marcali városközpontjában több társtelepülés közreműködésével, Balatonberénnyel, Holláddal, Kéthellyel és Vörssel. A hazai és külföldi betlehemes előadásokra nemcsak sokan ellátogattak, de ennél is fontosabb, hogy a fiatalok is érdeklődni kezdtek a hagyomány iránt.

Az egykori Inotai hőerőmű lezárt csarnokaiban, egy valóban rendhagyó térben született meg az Inota fesztivál. A posztindusztriális helyszínt a kulturális esemény kedvéért újranyitották, hogy elektromos zenei fellépőknek, fényfestésnek, installációknak adjon helyszínt.

Az egyik legfelemelőbb rendezvényünk a Hosszú asztal piknik volt, Veszprém egyik legromantikusabb helyszínén, a Séd partján közel négyezer ember ült le egy másfél kilométer hosszú, fehér abrosszal díszített asztalhoz. Mi megterítettük fehér terítővel az asztalokat, a látogatók pedig csak jöttek és jöttek: maguk hozták az elemózsiát, kollégák, szomszédok, baráti társaságok foglaltak le asztalrészeket maguknak. Annyira sikeres lett ez a program, hogy lakossági kérésre Veszprém a továbbiakban is megőrzi a programnaptárjában.

INOTA Fesztivál – Fotó: Veszprém-Balaton 2023 Zrt.
INOTA Fesztivál – Fotó: Veszprém-Balaton 2023 Zrt.

A programokon túl, illetve azokat akár lehetővé téve sor került városfejlesztésre is. Mi volt ezeknek a mozgatórugója?

Gyakran a fejlődés gátjaként tekintünk, a városok épített örökségeire; mi ezzel szemben lehetőséget láttunk a funkciót vesztett épületekben. A meglévő épületeket meg szerettük volna őrizni, viszont más funkciót adtunk ezeknek az épületeknek, és a felújítást követően és a kultúra szolgálatába állítottuk őket.

Az Ybl Lajos tervei alapján gyermekmenhelynek épült, majd gyermekkórházként működő, de már 3 évtizede romosan álló épületet tánc és mozgásközpontként indítottuk újra. Az ActiCity a balett vagy a néptánc mellett más mozgásformáknak, például falmászásnak is otthont nyújt, része egy hatalmas ősfás park, ahol pétanque pályát alakítottunk ki.

Szerettük volna, ha Veszprém ismét az osztálykirándulások fő úti céljává válik, ezért olyan helyekre volt szükség, ahol a csoportok megszállhatnak. Ezt kitűnően segíti a kétszáz éves Ruttner ház, egykori módos polgári otthon, melyet turistaszálló funkcióval bővítve újítottunk fel. Sikerünk elismeréseként 2024-ben az ICOMOS-díjat, a legrangosabb hazai műemlékvédelmi kitűntetést ítélték meg a ház felújításáért.

Az elkészült Ruttner ház különlegessége, hogy a hosteltől egy lifttel elérhető a Várbörtön kiállítás, amely egy új, nagyon népszerű turisztikai attrakciója a városnak. Az egyedkiállítás elgondolkodásra késztet, és érdekesség, hogy itt raboskodtak a bakonyi betyárok, Mindszenty József bíboros és Brusznyai Árpád ‘56-os mártír is.

Veszprémen túl is tekintve: az ötvennél több kulturális célú felújításból csak példaként emelem ki, hogy Várpalotán a régi zsinagógából lett közösségi tér, amely Várpalotai Képtár néven újult meg, hogy ezentúl kiállításoknak, irodalmi esteknek, illetve koncerteknek adjon helyet.

A kistérségi programok milyen vezérelv mentén szerveződtek?

Érdemes megemlíteni a Pajta Programunkat, amely a kistelepülési közösségek kulturális hozzáférését segítette. Tizennégy kistelepülés vett részt a programban, többek között Litér, Kapolcs, Taliándörögd, Balatongyörök, Vászoly, Zalaszántó és több bakonyi kistelepülés is. Az Európa Kulturális Fővárosa program, – bár hajlamosak vagyunk csak a turisták szemével nézni – alapvetően nem csak a turistáknak szólt: ahhoz, hogy ez valóban egy kulturális kreatív program legyen, azt is figyelembe kellett vennünk, hogy mit várnak a helyben élők. A helyi közösségekre kellett koncentrálnunk, hiszen ezek a kulturális élet mozgatórugói, a hely történetét, a helyi értékeket kellett felszínre hozzuk, hogy megismerjék a saját kultúrájukat és büszkék legyenek rá. Azt láttuk, hogy a megtalált büszkeség sugárzása kifelé is jól látszik, és mindenféleképpen megkapó az a térség, ahol a helyiek jól érzik magukat, ahol jó élni, mert oda sokan szeretnének elmenni és belekóstolni az atmoszférába. A Pajta Program során sok emlékezetes szokás éledt fel, mint a csipkeverés vagy régi receptek, a helyi lakosságnak a legértékesebb, szinte elfeledett hagyományai kerültek újra a felszínre.

Bár nem régi hagyomány, de izgalmas a balatongyöröki polgármester missziója, hogy a helyi lakosokkal is megszerettesse a jazz műfaját és ne idegen anyagként tekintsenek a település híres JazzFiesta fesztiváljára.

Kiemelték, hogy a fenntartható, csendesebb turizmust pártolják a régióban. Hogyan lehetünk „slow” turisták a Balatonnál és a Bakonyban?

Mindig a helyi adottságokra kell építenünk, mert ami idegen testként nem odavaló, nem találja meg a helyét. Viszont, ha kihasználjuk a helyi érdekességeket vagy az adottságokat más nézőpontból újragondoljuk, akkor egyedülálló élményt tudtunk létrehozni – gondolok itt Inotára például, de szerveztünk színi előadásokat is az erdőszélen, koncertet templomromban és bábfesztivált a Balaton vizén.

Az természetesen nem életszerű, hogy a bakonyi falvakba hatalmas rendezvényeket varázsoljunk, ezért méretben is oda illő programokat választottunk: ezeken a helyszíneken elmélyedős, relaxálós, kislétszámú programokon lehetett részt venni. Nem azzal a céllal, hogy extrán jövedelmező legyen, hanem azért, mert oda illettek és egyedi kulturális élményt tudtunk ezáltal odavinni.

Természetesen voltak nagyobb eseményeink és nagyobb településeik is részt vettek a programban. Viszont azok a falvak, melyek nem is Balaton partiak, a programoknak köszönhetően úgy érzhették, ők is felkerültek Európa kulturális térképre, büszkék, hogy részt vehettek az EKF eseményeiben. Örömmel mesélték, hogy a falusi programok száma megduplázódott, a saját maguk közösségeiben is megerősödtek. Talán eddig nem is hallhattunk Zalahalápról vagy Lesenceistvándról, most pedig már sokan jártak ott és vissza is fognak menni.

Hogyan lesz fenntartható a turizmus a szolgáltatók szempontjából?

A természeti fenntarthatóságot horizontális célként tűztük ki, ezeket indikátor-szerűen minden programgazdának be kellett tartania. A Pannon Egyetemmel közösen létrehoztunk egy kiadványt, amely azt mutatta be, hogyan lehet egy rendezvény megszervezése során elérni a minél kisebb környezetterhelést.

Amire nagyon büszkék vagyunk, hogy egy ekkora térségben a kulturális eseményekre való eljutáshoz szükséges mobilitást jó ötletekkel és összefogással meg tudtuk valósítani. Azt láttuk a vizsgálatok nyomán, hogy a legnagyobb változást akkor tudjuk elérni, ha a közösségi közlekedésre fókuszálunk. A MÁV, a Volán és a helyi V-Busz abszolút partner volt ebben, járatsűrítésekkel, speciális jegyekkel, például a térségi 24 órás jeggyel segítették a látogatók eljutását egyik programról a másikra.

Autó helyett a közösségi közlekedés több formája került a fókuszba. Célunk volt az is, hogy a helyi utazási lehetőségeket jobban ismerjék az emberek, mert nem azt szerettük volna, hogy egyhelyben maradjon a látogató, hanem hogy a térségben a lehető legtöbb programot nézhesse meg. Ennek nyomán elindítottuk a veszprémi elektromos közbringarendszert is és még számos újítás történt.

Gazdasági értelemben is a fenntarthatósági irányokat adtunk meg. Már a felvezető években is oktatási programokkal segítettük a partnereinket, hogy hosszútávon képesek legyenek a saját rendezvényeiknél kamatoztatni az év tanulságait.

10 hónap 10 kihívás néven felkészülési programot hirdettünk meg, ennek során megvizsgáltuk a kulturális intézményekben a látogatókkal találkozó kollégák felkészültségét, nyelvi készségét; az intézmények online és offline felületeit, az akadálymentességet, a családbarát hozzáállást, majd akcióterveket dolgoztunk ki ezek fejlesztésére.

Nyilván ez egy fájdalmas folyamat volt, mikor szembe kellett nézünk a hiányosságokkal, de a felkészülésnek végül meg lett a jutalma, mert bekerültünk Európa top 100 zöld desztinációja közé és családbarát minősítést nyertünk. Ez is azt támasztja alá, hogy a kulturális szektor szereplőinek együttműködése mennyire kulcsfontosságú a hatékonyság és a fenntarthatóság szempontjából.

Térségi látkép, tanúhegyek – Fotó: Veszprém-Balaton 2023 Zrt.
Térségi látkép, tanúhegyek – Fotó: Veszprém-Balaton 2023 Zrt.

Milyen szolgáltatások, programok várnak a turistákra a kulturális év után?

Pont erről is beszélgettünk a települések képviselőivel a konferencián, hogy mely programok tudnak továbbra is folytatódni, amikor már nem lesz jelentős külső forrás a támogatásukra. Létrehoztunk egy érték- és élménytárat, amiben listázzuk az eddigi sikeres eseményeket. A települések megérezték, hogy jól szervezett programcserével kis befektetéssel is vihetnek mindig új és új színt az adott környezetbe. Nagyon jól lehet kamatoztatni a szomszédok programjait, legyen az a betlehemesek találkozója vagy más. Sok település arról számolt be, hogy olyan programot szerveztek, amit azelőtt sose és ebből bátorságot merítettek, hogy mást is kipróbáljanak.

Ami biztosan megmarad, hiszen hosszútávú fejlesztés eredménye, az a CODE Digitális Élményközpont – az egykori Veszprém Megyei Művelődési Központ helyén –, ami új, 21. századi megjelenítésmódot használ: az immerzív digitális tartalmak bemutatására alkalmas ez a tér: olyan élményt teremt, amibe annyira bele tud helyezkedni a néző, mintha egy teljesen új világba csöppent volna.

A Várbörtön Kiállítás is mindenféleképpen a program öröksége marad, ugyanígy a Magyar Mozgókép Fesztivál is tartósan a régió három városába költözött.

Tovább folytatódik a Balaton Wine & Gourmet, idén is kinyitott a Gyárkert, újra megrendeztük az Inota Fesztivált, tulajdonképpen sok program megmaradt.

Azt szoktam mondani, hogy bár csak egyszer lehettünk Európa Kulturális Fővárosa, de a régió mélyebb rétegeiben annyi energia mozog, hogy kár lenne abbahagyni.

Ez a cikk egy fizetett promóció, megrendelője a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!