A legfontosabb embere nélkül készül újabb bravúrra a fociválogatott

A magyar labdarúgó-válogatott négy forduló után tíz ponttal, veretlenül vezeti Európa-bajnoki selejtező csoportját. Az állás így fest akkor, amikor Magyarország csak négy meccset játszott eddig, mindenki más pedig ötöt:

1. Magyarország 10 pont
2. Szerbia 10 pont
3. Montenegró 8 pont
4. Bulgária 2 pont
5. Litvánia 2 pont

Az első két hely ér direkt továbbjutást a 2024-es németországi Eb-re, ezeket kell megcéloznia Marco Rossi válogatottjának, amely szombat este 20:45-től Szerbiát fogadja a Puskás Arénában.

Mindig van annak üzenete, ha egy rivális szakember beszél a magyar foci változásairól, és a kötelező lózungok mellett Dragan Stojković nagyon fontosat mondott a legutóbbi találkozó előtt. Szerinte a korábbi csapatokhoz képest most önbizalomban érhető tetten nagy változás a mieinknél. A szerb kapitány a saját bőrén meg is tapasztalhatta, milyen ez, Belgrádban ugyanis egy peches öngóllal vezettek a szerbek már a tizedik percben, de a magyar csapat nem roppant össze, fordítani tudott, aztán egy jó adag szerencse is kellett, hogy a 2–1-es vezetés megmaradjon. Hogy ez az önbizalom milyen alapokon nyugszik, miből ered, hogyan ragad át a csapattagokra, azt szokták árgus szemekkel kutatni, hiszen a sikerességnek ez az egyik fontos fokmérője.

Amikor leírjuk, hogy idegenben fordított a csapat, sokszor fel sem fogjuk, hogy 1984-ig kell visszamenni az időben, amikor legutóbb tétmeccsen sikerült ez a bravúr. Akkor Hollandiában Détári Lajos és Esterházy Márton találatával félóra kellett a hátrány előnnyé változtatásához, most elég volt három perc.

Tartás, hit, önbizalom, taktika, szervezettség és persze szerencse nélkül nem ment volna.

Szombat este ugyanezekre a tulajdonságokra lesz szükség. Még akkor is, ha mindkét válogatott tudja, hogy egy mostani döntetlen megszilárdítja a sorrendet, és várhatóan a Montenegró elleni eredmények határozzák majd meg a végső helyezéseket. Most ne matekozzunk – 1984 óta szinte valamennyi selejtező erről szólt, néha már egészen korán –, de azt állapítsuk meg, hogy egy szerbek elleni és egy Litvániában elért keddi győzelem azonnali kijutást ér. Egy hazai döntetlen és egy Kaunasban elért győzelem után a hátralévő két meccsen (Szófiában és itthon, Montenegró ellen) kell egy pont. Pillanatnyilag ennyi a lényeg.

Marco Rossi szíve szerint, ha már rátalált a nyerő tizenegyre, nem változtatna rajta, de az élet közbeszólt. Willi Orbán ugyanis megsérült a csehek ellen, így a győztes csapatot nem küldheti még egyszer pályára.

• Így álltunk fel Belgrádban: Dibusz – Lang, Orbán, Szalai – Négo, Nagy, Styles, Kerkez – Sallai, Szoboszlai – Varga

Orbán térdsérülése miatt a helyére valószínűleg Lang Ádám húzódik be középre, a hármas védelmi lánc jobb oldalára pedig várhatóan Fiola Attila kerül, mivel a másik opció, Botka Endre kevesebbet van játékban a Fradiban. Orbán ritka fontos láncszem, 2019-ben hiányzott Wales ellen, el is maradt a győzelem, és ahogy Sallai Roland akkor érzékletesen mondta, ötöt nem passzoltunk egymáshoz. Most egy sokkal jobb karakterű csapat van, mint akkor, és Orbán nélkül is voltak már jó meccseink. Sokkal egyszerűbb viszont vele, egészen más mellette védekezni, más a labdakihozatal, ha ő indul meg, más a helyezkedés, ha ő van a védelem tengelyében. Mivel nem lesz, ezt a feladatot kell megoldani. Nem Orbán a csapat legjobbja, de azon nem érdemes vitatkozni, hogy az egyik legfontosabb játékosa.

A gondokat növeli, hogy Szalai Attila kevés lehetőséghez jut a Hoffenheimnél. Amióta visszament a csehek elleni szeptemberi meccsről, csak a kispadon ült. Sok pénzt, 17 millió eurót fizettek a balhátvédért a török Fenerbahçénak, nyilván nem a kispadra igazolták, de Pellegrino Matarazzo vezetőedző egyelőre a 32 éves Kevin Vogtot favorizálja vele szemben. Hozzájárul ehhez, hogy Szalai bemutatkozása nem sikerült valami jól a Hoffenheimben, az első meccsén, a Freiburg ellen kapásból öngólt szerzett, és utána sem sikerült meggyőznie Matarazzót.

Az olasz másodosztályból, a Pisától érkező Nagy Ádám sincs játékban, de neki nincs alternatívája, Kleinheisler László és Schäfer András nincs a keretben sérülésük miatt. Kalmár Zsolt igen, de ő a védekezésben kevésbé hatékony, mint Nagy. Az angol harmadik ligás Barnsley-ban játszó Callum Styles robbanékonyságára, fáradhatatlanságára szükség lesz a középpályán, hogy meg tudja szűrni a szerb támadásokat, hogy abból gyors kontrák mehessenek.

Ehhez meg is vannak az embereink. A jobb oldalon Loïc Négo tud fellépni, ő is kihagyott egy kisebb sérülés miatt egy meccset a Le Havre-ban, de a francia élvonal felkészíti az ilyen találkozókra. A másik oldalon Kerkez Milos a megoldás. Kerkez Szerbiában született, karrierje eléjén az osztrák Rapid Wien érintésével került Győrbe, és meg se fordult a fejében, hogy Szerbiában játsszon. Az első meccsen a bizonyítási vágy helyenként túlcsordult benne, de nélküle elképzelhetetlen a csapat. Sok sikerélménye nincs Angliában, de az esetében sokszor láttuk már, hogy a válogatottban jobban tud játszani, mint a klubjában, ami nem kis szó, hiszen a Bournemouth az angol élvonalban, a jelenlegi talán legerősebb bajnokságban szerepel.

A Vajdaságból az elmúlt 20 évben már többször kapott segítséget a magyar foci, de elsősorban csatárok formájában, nem a védekezésben és a támadásban egyaránt használható balbekkek érkezésével. A zentai Nikolics Nemanja 43-szor szerepelt a csapatban, 8-szor volt eredményes. A szintén Zentán született Kerekes Zsombor kilenc fellépésén 2 gólt lőtt a kétezres évek közepén. A topolyai csatár, Könyves Norbert ötször lépett pályára eddig a magyar válogatottban, egy gól a mérlege. A baloldali védő egy hiányposzt, és ugyan Kerkeznek még nincs találata, ez nyilvánvalóan nem marad így az idők végezetéig.

A támadásokért elsősorban Szoboszlai, Sallai és Varga felel

Amióta Szoboszlai Dominik a csapatkapitány, a válogatott még nem kapott ki. Már hetekkel ezelőtt nyugodtan állíthattuk: Angliában, a Liverpoolban szárnyakat kapott. Olyan tulajdonságai derültek ki, amik eddig nem voltak előtérben, noha eddig is magas szinten játszott. De azon, hogy a Premier League legtöbbet futó játékosa legyen hét forduló után, talán még a Bundesligában is meglepődtek, noha a kvalitásai ismertek voltak, nem csak a rúgótechnikája. Abszolút elismerésre méltó, hogy olyan sprintre volt képes, amikor 36-tal száguldott a pályán. Kint is, a városban is, és szerte a világban rajongótábora lett, amire nem is tudjuk, mikor volt példa legutóbb magyar futballista estében. Ahogy arra sem, mikor jutott el magyar játékos oda, hogy a nemzetközi kupameccseken pihenteti őt az edzője, mert a bajnokságban, a fontosabb meccseken akarja mindenképpen játszatni, akkor viszont annyit, amennyit csak bír. (Általában fordított volt a trend, kiegészítő embereket adott a magyar foci.)

Belgrádban nagyon őrizték, egészen biztosan most is ráállnak. Mindez persze esélyt jelenthet Sallai Rolandnak vagy a Fradiban csodás mutatókat produkáló, 17 gólnál járó Varga Barnabásnak. Varga kint, Szerbiában is betalált, Firenzében is rúgott egy gólt a Konferencia-ligában. Az eredményessége mellett kiemelten fontos, hogy nagyjából az összes adódó lehetőségét kihasználta, és nem kellett neki három vagy négy helyzet a találathoz.

Sallai jól tette, hogy maradt a Freiburgban, gólt lőtt a bajnokságban, az Európa-ligában, nagyon fontos láncszeme a csapatának, akinek védekeznie is kell. Erre a képességére szombat este is nagy szükség lesz. Örömteli, hogy egy szaúdi ajánlatra bátran nemet mondott. „Akik elérnek egy bizonyos szintet, maradniuk kellene a labdarúgás legszebb színpadán” – Zlatan Ibrahimovictól idéztünk, aki azért bírálta a játékosokat, amiért még többre vágynak Szaúd-Arábiában, miközben már addig is milliárdokat kerestek, és életük végéig nem tudják elkölteni.

A szerbektől Sergej Milinković-Savić és Aleksandar Mitrović sem tudott ellenállni a pénznek, noha még egyikük sincs 30 éves. A teljesítményükön a belgrádi meccsen nem látszott, hogy már nem topligából érkeznek, feltehetően Budapesten sem fog. Gyakran mondtuk, egyénileg jobbak a szerbek, csapatban viszont általában nem tudták leadni azt a teljesítményt, amit a klubjukban. Ha ezen nem tud változtatni Stojković, akkor Szerbia megmarad a nagy nemzetek mögötti szinten, ahonnan nagy sztárok jönnek ki, de ez nem függ össze a válogatottbeli sikerességgel, nem úgy, mint a horvátoknál. A juventusos Dušan Vlahović távollétét nem valószínű, hogy megérzik a Puskás Arénában, és a milanos Nikola Jović nélkül is ki tudnak állítani egy bivalyerős csapatot.

A szerbek 2022 tavaszán nyertek 1–0-ra a Puskás Arénában, a hangulat biztosan nem fogja hátráltatni őket. Eddig a magyar válogatottra sem volt rossz hatással, nem vált kapkodóvá a játék a közönség hatására, és most megint visszatérhetünk oda, ahonnan indultunk: az önbizalomhoz. Ami az egyik kulcs lesz, ha netán hátrányba kerülünk ismét. Azok önbizalmára is szükség lesz, akik beállnak a kispadról, Kalmár Zsolt, Csoboth Kevin vagy Ádám Martin meccset befolyásoló erőt lehet.

65 ezer várja a szombat este 20:45-kor kezdődő találkozót, amit a Telexen is követhetnek majd.