Légpuskában a női versenyzők már többre képesek mint a férfiak

2024. június 6. – 03:56

Légpuskában a női versenyzők már többre képesek mint a férfiak
Mészáros Eszter az alapverseny nyolcadik helyét jobb eredménnyel érte el a riói világkupán, mint a férfi nyolcadik – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

2012-ben nagy visszhangot váltott ki a világban, amikor a kínai úszónő, Je-Siven a 400 vegyes utolsó ötven méterén olyan erőket mozgósított, hogy ezen a résztávon gyorsúszásban jobb időt úszott, mint a férfiak olimpiai bajnoka, Ryan Lochte, aki meglehetősen jól szokta bírni a hajrát. Nagyon-nagyon ritkán fordul elő, hogy a nők bármelyik sportágban a férfiak előtt legyenek, inkább az a megszokott, hogy évtizedek telnek el, mire a nők ugyanarra az eredményre képesek lesznek, mint a férfiak – már ha egyáltalán képesek. A 2016-os olimpián például Hosszú Katinka 400 vegyesen felállított világcsúcsa (4:26,36) jobb volt, mint Hargitay András 1974-ben elért világrekordja (4:28,89).

A sportlövészetben viszont újabban felfedezhetjük azt a trendet, hogy a nők légpuskában egyre többször vannak a férfiak előtt.

Ugyanolyan feltételek mellett, 10 méteren rendszeresen a férfiak elé tudtak kerülni. A legutóbbi, június harmadiki müncheni világkupán például a nyolcas döntőhöz jobb eredmény kellett a nőknél (632,5), mint a férfiaknál (631,4). Ez a több mint egy körös különbség ebben a sportágban viszonylag nagynak számít, mert itt legtöbbször tizedek döntenek.

Május elején Bakuban is jobb eredmény kellett a nőknél a döntőbe jutáshoz, mint a férfiaktól, tehát a nyolcadik helyezett nő többre volt képes, mint a nyolcadik helyezett férfi. Ha még egy kicsit hátrább megyünk az időben, a riói világkupán tavaly ősszel Mészáros Eszter úgy lett nyolcadik 630,3-mal, hogy három tizedet vert a nyolcadik helyezett férfira.

Na, de mi a helyzet a döntőben?

Mivel a férfi győztes Seng Lihao világrekordot ért el a müncheni döntőben (254,5), az első helyen itt nem múlta felül őt a női győztes. Aki egyébként a szintén kínai Huang volt, 252,7 körrel, ez az eredmény egy tizeddel volt jobb a férfiaknál második helyezett koreai Ban teljesítményénél.

A finálét úgy bonyolítják le, hogy tíz lövés után kialakul egy sorrend, majd lőnek még kettőt, és az utolsó, a nyolcadik helyen álló kiesik. Újabb két sorozat következik, és akkor az utolsó, a hetedik helyen állótól búcsúznak el. Újabb két sorozat után pedig a hatodik is befejezi, a végén pedig csak ketten maradnak. A döntőben így huszonnégyszer kell pontosan céloznia a győztesnek. (A legjobb lövés a 10,9-es.)

Már arra is volt példa, hogy a döntőben jobbak voltak a nők, mint a férfiak. A granadai világkupán, idén februárban a férfiak között a cseh Privratsky 251,8-cal győzött a döntőben 24 lövés után Péni István előtt, míg a koreai Kwonnak hét tizeddel több, vagyis 252,5 kellett a sikerhez a nőknél.

„Konkrét okot nem tudnék kiemelni, miért alakultak ezek a versenyek így, de

remélem, hogy a kutatók érdeklődését is felkeltik ezek az adatok, amik egyre gyakoribbak”

– mondta a jelenségről a Telexnek Kissné Oroszi Edit, az Európa-bajnok, és éppen a harmadik olimpiájára készülő Péni István edzője.

„Korábban nem lehetett összehasonlítani a férfiak és nők teljesítményét, azon egyszerű oknál fogva, hogy a nőknek 40 lövésük volt. Pár éve viszont teljesen egyformák a feltételek, a fegyver erőssége is egyforma. Biztosan közrejátszik a koncentráció, a monotóniatűrés, és az is, hogy a lányok korábban érnek, és már 15 évesen kialakul a testük. Ennél fogva náluk korábban rögződnek és válnak automatizmussá a mozdulatsorok. A fiúk csak 17 éves korukra vagy később jutnak el ugyanebbe a szakaszba, és a begyakorolt beidegződések változhatnak, ahogy megnyúlnak és férfiasodnak. Összességében két évvel később tudják ugyanazokat a mozdulatokat ugyanabban a testben gyakorolni. Lehet, hogy az ázsiai genetika is közrejátszik az eredmények folyamatos javulásában: Indiában például sokkal nagyobb a merítési lehetőség, mint bárhol a világon, és erre a sportágra a hadsereg miatt eléggé ráálltak az országban. Kíváncsian várom, az olimpián hogyan alakulnak majd ezek az eredmények.”

Az a trend is megfigyelhető egyébként, hogy Európa egyre inkább visszaszorul a légpuskában, ebből a szempontból hasonló a helyzet az úszáshoz. A müncheni versenyen egyetlen európai jutott be a légpuska nyolcas döntőjébe, egy norvég versenyző.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!