2023. január 22. – 09:26
Ez a cikk több mint egy éve jelent meg, elképzelhető, hogy pár elavult infó is van benne. Ha ilyet látna, kérjük, jelezze.
Egyre ritkább, hogy az országban nagyobb hó esik, de ha ez megtörténik, akkor a Börzsöny tetején szinte biztos hogy megmarad. Nem mindegy azonban, hogy melyik úton próbálunk felmenni a hófehérré változó hegyi világba.
Lassan már ünnepnap számba megy ha rendes mennyiségű, 20-30 centi hó esik Magyarországon. Ilyenkor tömegek indulnak a népszerűbb helyekre az országban: a torlódó kocsisor bedugítja Dobogókőt, Kékestetőt, a Bükkben is több utat lezártak szombaton. Az egyetlen hóbiztos hely, ahol lényegében probléma nélkül lehet élvezni a jó vastag hótakarót, a Börzsöny maradt. Azért viszont meg kell küzdeni.
Ugyanis az a helyzet, hogy a Börzsöny 550-600 méter feletti részein van stabil hó. Tehát a hegység jelentős része kiesik a célok közül, marad a Központi-Börzsöny, a Csóványos–Nagy-Hideg-hegy térsége, ahol 800-900 méteren jelenleg 30-40 centi vastag a hótakaró.
De honnan érdemes megközelíteni? Budapesthez legközelebb a Királyrét adná magát, ahol kocsival egészen a Cseresznyefa parkolóig lehet gurulni, onnan 3,5 km a Nagy-Hideg-hegy, 6,5 km a Csóványos. De ezt nagyon jól tudja mindenki, így Királyrét gyorsan elesik, be se lehet jutni a településrészre, olyan hosszú a kocsisor. (Szombat délelőtt is ez volt a helyzet.)
Diósjenőről 7 kilométeres túra a Csóványos, viszont a Nagy-Hideg-hegy, ahol a turistaház forró levessel vagy forró teával várja az átfagyott túrázót, az tovább van, összesen 10 kilométerre. Szóba jöhetne még Nagybörzsöny és Kemence is, de azért meg a fél hegységet meg kell kerülni.
Így a főváros felől az optimális megoldásnak a Kóspallaghoz tartozó Kisinóc tűnik. Ide már nem jön annyi autós, mint Királyrétre, könnyű elérni, parkolóhely is van. Erre megyünk fel most mi is.
Kiindulópontunk a Kisinóci turistaház melletti terület.
350 méter magasan vagyunk, hó egy szál se. 15-20 kocsi parkol az út végén. A túraösvény innen indul, végig az Országos Kéktúra kék sávját követjük. Sajnos az első másfél kilométeren bokáig érő sárban kell slattyogni, amíg felérünk a hóhatárig. Ezen túl kell esni, de fentebb először hókásában, majd rendes, letaposott hóban trappolhatunk.
Ahogy haladunk felfelé, érezhetően hűl az idő, fehéredik az erdő. A Nagy-Hideg-hegyre érve messziről hallatszik a lárma, sokan szánkóznak a turistaház melletti rövid lejtőn. Néhány síelő is feltűnik, de inkább túrasí a jellemző. Legtöbben, akik Királyrét vagy Kisinóc felől érkeznek, itt meg is állnak. A hó kb. 20-30 cm vastag, minden fehér, általános a jókedv, még egy hegyimentő gépkocsi is dekkol a ház oldalában arra az esetre, ha valami történne. De mi azért menjünk tovább, mert az igazán szép, havas rész a Csóványosig hátralevő 3 kilométeren lesz.
Nemcsak a földet, hanem az ágakat, sőt a karcsú bükkök törzsét is beteríti a nemrég hullott hó. Ennyire fehérnek nagyon ritkán látni az erdőt. A levegő már csípősen fagyos. A hegytetőre ült köd lefojt minden zajt. Szinte cseng a fülünk a csendtől, csak a hó ropog a talpunk alatt. Az ösvény rendesen ki van járva, találkozunk szép számmal szembejövő túrázóval, de nincs az a tömeg, mint a turistaháznál. Ha egy kicsit ki kell állni az ösvényből, majdnem térdig süpped a lábunk a hóba.
A Csóványos tetején (938 méteren) a kilátó körül elégedett túrázók eszegetik a szendvicset, iszogatják a teát a termoszból, az egyik rönkasztalon valaki porlevest főz. Van, aki fel se megy a kilátóba, akkora a köd, hogy nem látni 20-30 méternél messzebbre.
Kis pihenés után elindulunk visszafelé a kék jelzésen, amin jöttünk, hogy ismét átvágjunk a hóba burkolózott erdőn. Persze jó lenne, ha nem lenne köd, és a sziklás kaldera széléről elláthatnánk a Börzsöny vulkánkorszakában kialakult kráter belsejébe, amit ma már természetesen erdő borít, de minden nem jöhet össze.
Néhány meredekebb lejtőn elgondolkodunk rajta, hogy felvegyük a magunkkal hozott hómacskát (csúszásgátló talpat), de elégnek bizonyul még az is, ha a bakancs sarkának élét benyomjuk a hóba. Lejjebb, ahol a havat jegessé taposták a túrázók, dobok egy-két piruettet, de sikerül nem elesni. Vasárnap és később az út még jegesebb lesz, akkor már biztos nem haboznék felvenni a csúszásgátlót.
Kicsit későn indultunk el, de még besötétedés előtt visszaérünk Kisinócra, így a fejlámpák a táskában maradhatnak. Elég sok embert hagytunk magunk mögött a hegyen, ők még nagyot küzdhetnek a sötétben a csúszós jégen-havon, lejjebb pedig a sárban.
A túraútvonal nagyítható térképe:
Az oda-vissza 18 kilométeres utat öt és fél óra alatt tettük meg, ilyen csúszós talajon nyilván lassabban halad az ember. Az út sarasabb elejét bőven feledteti a havas hegytető és a fehér erdő, ki kell használni a ritka alkalmat megnézni, mert egyre kevesebb lehetőség lesz rá valószínűleg a jövőben.
Kötelező téli felszerelés az útra: vízálló bakancs, hómacska, fejlámpa, túrabot, mobiltelefon letöltött turistatérképpel.
Frissítés: Nem véletlenül írtam kötelező jellegűnek a fenti felszereléseket. Péntek késő délután egy eltévedt férfit mentettek a Nagy-Hideg-hegy környékéről, aki teljesen átfázott, és a bakancsa is teljesen átázott. Szombaton éjfél után pedig egy másik férfitól érkezett segélyhívás, aki eltéved a Nagy-Hideg-hegy és a Csóványos közötti részen. Teljesen átfagyott, nem tudott tájékozódni. A telefonján ugyan volt túranavigációs szoftver, de nem volt hozzá letöltve offline térkép. Mindkettőjüket ellátták.
További túrák a Börzsönyben:
