Jól fogy a magyar bor itthon és külföldön is

2023. május 27. – 11:25

Jól fogy a magyar bor itthon és külföldön is
Fotó: Lidl Magyarország / Adobe Stock

Másolás

Vágólapra másolva

Az évszázadok során több csapásnak köszönhetően romlott a magyar bor híre – legutóbb a Kádár kor tömegtermelése volt ilyen – az utóbbi tíz évben viszont mintha újra javulna borászaink, boraink ázsiója. Utánajártunk, hogy állunk most a borversenyben és milyen okok vezettek idáig – beleértve a szabályozást és az olyan kereskedelmi láncok támogató szerepét, mint a Lidl.

A magyar borral kapcsolatos egyik visszatérő kritika az volt a közelmúltban, hogy bár kiváló termékeket állítanak elő bizonyos hazai pincészetek, de a külföldi forgalmazók számára nem képesek megfelelő mennyiséget kínálni azonos minőségben. A termelési hozam és a szőlőtermő területek a kilencvenes évek óta valóban csökkennek, de ez kevésbé tűnik problémásnak, inkább az állandó minőséggel, piacképességgel kapcsolatban lehettek korábban jogos kifogások.

Az utóbbi évtizedet a bor- és szőlőágazat innovációja jellemezte. Erre példa a digitális átállás, például az e-pince-rendszer, mely az ültetést, szüretet és egyéb minőségi mutatókat adminisztrálja, tavaly pedig új bortörvény született.

A szőlőterületek mérete 2006 óta tovább csökkent, 75 634 hektárról indult, jelenleg 62 557 hektár, melynek többek között az az oka, hogy a művelés alól kivett területeket törölték. Ugyanakkor a termelés-optimalizálás, gépiesítés és az innovatív megoldások kisebb területen nagyobb hozamot garantálnak.

Jelenleg az EU bortermelési listáján a 6. helyen állunk Németország után és Görögország előtt, 0,4 milliárd liter borterméket (pl. bor, pezsgő, habzóbor) állítottunk elő. Az Unió bortermelésének (16 milliárd liter) körülbelül 2 százalékát a magyar termékek teszik ki. A termelés optimalizálása, a digitális regisztráció bevezetése vagy a minőségi mutatók javulása az uniós támogatásokkal is szorosan összefügg, hiszen 2009-től kap az ágazat bortermelési támogatást, melynek összege 2012-től változatlan – 29 millió Euro. Összehasonlítva a bortermelési lista élmezőnyével, az első helyen álló Olaszországgal (337 millió Euro) természetesen elenyésző a nekünk járó összeg, azonban hozzá kell tenni, hogy az olasz borok az európai össztermelés 35 százalékát adják, 5,5 milliárd literrel.

A támogatások értékét jelzik a kereskedelmi eredmények. Csak a Lidl hazai borokra 2018-2022 között több, mint 60 milliárd forintot, csak 2022-ben 14,2 milliárd forintot költött belföldi beszállítóinál, és ezeket a termékeket mind belföldön, mind külföldi áruházakban sikerrel értékesítette.

A mennyiség mellett természetesen fontos a minőség elismerése. Erre példa, hogy 2022-ben a mádi Szepsy pincészet kapta az Európa bortermelője címet a Golden Vines Awards-on, ami a borvilág Oscarjának számító szakmai verseny, ahol az ágazat abszolút krémje zsűrizi a tételeket.

A magyar szőlők históriája

A Kárpát-medence a mediterrántól az alacsonyabb hegyvidéki éghajlati vonásokig, a vulkanikus termőtalajtól az alföldi homokos vidékig számos jellemzőt hordoz magában. Emiatt a borok, szőlőfajták is változatosak – a könnyedtől az egészen ásványoson át a gyümölcsös, friss vagy éppen határozottan testes vörösig számos típus megtalálható.

A bor és szőlőkultúrát már a kelták és a rómaiak is sikerre vitték ezen a területen, olyannyira, hogy a legenda szerint az I. században Domitianus római császár irigységében kivágatta Pannónia tőkéit. Innen szép győzni – gondolhatnánk, de néhány századdal később ugyancsak egy római császár intézkedése nyomán visszatelepítették.

Fotó: Lidl Magyarország / Adobe Stock
Fotó: Lidl Magyarország / Adobe Stock

Az évszázadok természetesen hoztak hideget és meleget is a szőlővidékekre, mint a Török hódoltság, melynek negatívuma, hogy bár a termesztést szabadon gyakorolhatták a területen élők, de jócskán megadóztatták, így az nem fejlődhetett. A ma már Horvátország és Szerbia határán található Szerémség a magyar borok fellegvárának számított; drága aszúk, külföldi királyi udvarok asztalára, Mátyás udvarába szánt tételek kerültek ki erről a borvidékből. A hódoltság alatt elnéptelenedett a terület, a borászok és a szőlőtermelők északra menekültek, és így vette át Szerémség szerepét és jelentőségét, az aszú készítés hagyományát a mai Tokaji Borvidék területe az 1500-as évek közepe táján.

A 19. század végén Amerikából érkezett a szőlőgyökértetű, mely járványként tizedelte meg az ültetvényeket, letarolta mind az nyugat-európai, mind hazai ültetvények nagy részét. A védekezés többrétű volt, és ebben az időszakban érkezett több, a fertőzéssel szemben ellenálló fajta is (mint az Othelló), illetve vált hangsúlyossá a homoktalajos ültetvények szerepe, amelyet a filoxéra nem kedvelt. Más szőlőfajták kerültek előtérbe – a Kadarka, Ezerjó, Szilváni vagy Zöld Veltelini – és megerősödött az Alföld bortermesztése, ahol a talaj alapvetően megakadályozta a növény károsodását. A legnagyobb területű hazai borvidék a mai napig a Kunsági.

Az átalakulásokkal, borpancsolásokkal és a szőlőnemesítés ipari méretekre törésével zajos időszak következő szakasza a II. világháború utáni éra tervgazdasága, ahol a mennyiségi kvóta megelőzte a minőségi elvárásokat. Mindezt kissé kaotikus átalakulások – például megerősödő magángazdaságok szárnypróbálgatásai – követték a kilencvenes évektől az EU csatlakozásig.

Az évtized elejére a drasztikus újratelepítések miatt a legtöbb borvidék már alkalmas minőségi bor előállítására. Közel 30 ezer borász tevékenykedik az ország területén, az ültetvények mintegy 70 százaléka 5 hektár feletti birtok. A hazai szőlőterületek jelentős hányadán fehér borszőlőt termesztenek, ennek dacára a legnagyobb területet a Kékfrankos foglalja el.

Nem csak az aszút és az asztali bort keresik

Manapság sem vesztett népszerűségéből történelmi borvidékünk két zászlóshajója, a tokaji aszú és a szamorodni, de az őshonos szőlőből készült Furmint borok is meglehetősen keresettek. Ugyanígy a legmagyarabb vörös cuvée, az Egri Bikavér, de ismét feltörekvőben van a Kadarka, töretlen a Cserszegi Fűszeres, a Kékfrankos vagy az Olaszrizling népszerűsége.

Fotó: Lidl Magyarország
Fotó: Lidl Magyarország

A testes vörösök helyét inkább a fehér borok, a frissebb, gyümölcsös rozék és a háziasítások vették át a népszerűségi listákon. Közkedveltek a villányi és balatoni rozék, a pannonhalmi és mátrai fehérek vagy a szekszárdi vörösek is. A hazai és külföldi piac is egyre inkább nyit a „kézműves”, kisebb tételben készült különlegességek, például dűlőszelektált termékek és a bioborok iránt. Az évtized pedig a pezsgő és a habzóbor sikerét vetíti elő: különösen a fiatalabb generáció szereti ezeket, tagjai már nem csak ünnepnapokon veszik elő a buborékos változatot. Szintén keresik a kifejezetten ételekkel jól párosítható bortípusokat és a kísérletezéseket, gyümölcsborokat.

A Lidl Magyarország adatai alapján a külföldi piacokon a legkedveltebb fehérbor a Furmint, a Királyleányka és a Szürkebarát. Az elmúlt öt évben üzleteikben 44,7 millió palack fogyott 200 féle magyar bortermékből, melyeket 16 európai országban értékesítettek. Az áruházlánc egyedülálló, kiváló minőségű, elérhető árú borkínálatot alakított ki az összes hazai borrégió legkelendőbb borfajtáiból, különlegességekből, sőt megjelennek a polcokon az egyedi, kis tételben elérhető családi pincészetek termékei is. A sortimentben a nagy hazai márkák által jegyzett, de saját háziasítású borai is megtalálhatók, mint a Bock Cultus Cuvée, a Bodri Sárkányos Cuvée, vagy a Grand Tokaj száraz furmint.

A diszkontlánc borkínálata több rangos díjat is elnyert már idén. 2023-ban a Vinagora Nemzetközi Borversenyen 3 aranyérmet nyert az áruházlánc saját márkás Tolnai Chardonnay bora, a saját házasítású Dereszla Oak Selection Furmint száraz fehérbor, valamint a Dereszla Brut pezsgő, valamint Champion díjjal jutalmazták a Lidl 5 Puttonyos Tokaji Aszú borát. 2023-ban ismét aranyérmet nyert a Berliner Wein Trophyn két saját márkás termékük, az 5 Puttonyos Tokaji Aszú és a Feind Magaspart bora.

A cikk megjelenését a Lidl Magyarország támogatta

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!