Műanyaggal töltjük föl a talajt, már a növények, állatok sejtjeiben is ott van

2023. április 13. – 09:14

Másolás

Vágólapra másolva

Arról sokszor lehet hallani, hogy a vizeink szinte mindegyikében ki lehet már mutatni a mikroműanyagok jelenlétét, de arról kevesebb szó esik, hogy az élelmiszer-termelésünk alapvető közegében, a talajokban is nagy már a mikroműanyag-szennyezettség, fajlagosan akár 4–23-szor nagyobb is lehet. Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének oktatója a Másfélfokon írt arról, hogy mennyire kitettek a mezőgazdasági talajok.

Évente 7–14 millió tonna műanyagot használ fel a mezőgazdaság, főként fóliákat, amelyeket melegházaknál vagy talajtakarásnál alkalmaznak, és a mennyiség folyamatosan nő. A talajokat nemcsak ezek terhelik olyan műanyagokkal, mint a polietilén, a polipropilén vagy a polivinil-klorid, hanem szennyvíziszapból, tisztítatlan szennyvízből és gumiabroncsok törmelékéből is kerülnek be szennyezők.

Számítások szerint csak Németországban évente 57 300–65 400 tonnányi gumitörmelék távozik az autógumikból, jelentős szennyezésnek kitéve az út menti területeket. Ehhez adódik hozzá a levegőből való kiülepedés. Francia tudósok néhány évvel ezelőtt kimutatták, hogy egy Párizstól nem messze fekvő területen naponta 2– 355 műanyagdarabka ülepedett ki négyzetméterenként.

A mikroműanyagok terjedését a klímaváltozás is segíti: ha aszály van, a talajok kiszáradnak, kirepedeznek, a szemcsék pedig könnyebben tudnak lefelé vándorolni. A szemcsék aztán nemcsak elkülönülve halmozódnak fel a talajokban, hanem növényekkel, állatokkal is kapcsolatba lépnek.

A mikroműanyag beépül a növények sejtjeibe, gátolva például a búzacsírázást vagy terméscsökkenést okozva a gyapotnál, de a dohánynövények is bekebelezik a műanyagot, ahogy a fás szárú növények gyökereiben, hajtásaiban és leveleiben is felhalmozódnak. A földigiliszták és fonálférgek esetében pedig szövettani elváltozásokat figyeltek meg, csökkent az állatok testhossza, szaporodó- és túlélőképességük egyaránt romlott. Az egerek máj lipid anyagcseréje borult fel.

Hogy pontosan milyen hatásuk vannak ezeknek a beépült mikroműanyagoknak, az még további kutatásokat igényel, de alapjáraton semmi keresnivalójuk nincs a műanyagoknak a természetben, és szemléletváltozással sokat is lehetne ellene tenni. Az egyszer használatos műanyagok helyett helyettesítő anyagokat vagy lebomló műanyagokat is lehetne használni.

Melegházak esetében például a polikarbonát vagy az üveg megfelelő alternatíva lehet. A mulcsfóliák esetében pedig a lebomló műanyagok jelenthetnek környezeti szempontból kedvezőbb megoldást, de ezek is csak akkor, ha ténylegesen le tudnak bomlani a felhasználás körülményei között, nem pedig csak apróbb darabokra esnek szét, tovább növelve a mikroműanyagok mennyiségét a talajban. A takarófóliák helyett a takarónövények nyújthatnak természetes alternatívát.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!