Ha ilyen tempóban melegszik tovább a bolygó, búcsút inthetünk kedvenc parfümjeinknek
2023. május 3. – 07:24
A klímaváltozás életünk minden szegmensére hatással van, de van egy iparág, amelyről talán nem is gondolnánk, mennyire ki van téve az időjárás szeszélyeinek: a csúcskategóriás parfümgyártás. A globális felmelegedés miatt nemcsak egyre kevesebb növény – vanília, jázmin, tubarózsa – képes életben maradni, de az egyre melegebb, szárazabb idő hatására a virágok illata is megváltozik.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hány ponton bolygatja meg az életünket (és fogja még) a klímaváltozás, amelynek egyik nemkívánatos mellékhatásai az egyre gyakoribb hőhullámok. Ezt tavaly nyáron mi is éreztük, amikor soha nem tapasztalt aszályt éltünk meg itthon, ami nemcsak erdőtüzeket idézett elő országszerte, de megzavarta a mezőgazdaság működését is, és felszínre hozott egy csomó, elavult vízgazdálkodási problémát is. Többek között ezekre tértünk ki egy hétrészes cikksorozatban, amely az aszály okait és következményeit kutatta.
A nagy meleg nem kedvez az olyan virágoknak sem, mint a jázmin, a rózsa vagy a vanília, amelyek kedvenc parfümjeink alapanyagai. A hőmérséklet emelkedése megakadályozza, hogy a növények megfelelő minőségű és intenzitású illóolajat termeljenek.
A parfümfővárosban megkongatták a vészharangot
Dél-Franciaországban a helyiek a kiváló mikroklímának hála már évszázadok óta foglalkoznak levendula, jázmin, tubarózsa és százlevelű rózsa (más néven provence-i rózsa) termesztésével. Grasse-ban, amelyet a világ parfümfővárosának tartanak, a virágtermesztés és a parfümkészítés hagyománya nemzedékről nemzedékre száll. A francia Riviérához közel eső kisváros dombjain nevelkedett virágokat, és a belőlük kinyert illóolajokat olyan luxusmárkák vásárolják fel, mint a Dior és a Chanel, nem is akármilyen áron. A Guardian cikke azt írja,
a grasse-i jázminért többet fizetnek, mint az aranyért.
A provence-i település és virágai jelentőségét az is jól mutatja, hogy 2018–ban az UNESCO a grasse-i hagyományos parfümkészítés művészetét az emberiség elidegeníthetetlen kulturális öröksége részévé nyilvánította.
Ez az örökség most veszélybe került, pontosabban nem is most, hanem tavaly nyáron, amikor az Európán és Észak-Afrikán végigsöprő hőhullám miatt a régió virágtermésének nagyjából fele odaveszett. A negyedik generációs parfümkészítő Carola Biancalana, aki kizárólag a francia parfümóriás Dior számára termeszt rózsát és jázmint, a Guardiannek azt mondta, a 2022-es aszály miatt 40 százalékkal kevesebb volt a tubarózsa termése, mint egy évvel korábban.
Hagyomány, hogy aszály idején az idősebb virágtermesztők az utcára vonulnak, majd a templomhoz sietnek, és a szellemekhez imádkoznak esőért. A fiatalabb virágtermesztő nemzedék viszont a fenntartható, innovatív megoldásokban hisz, amelyek segítenek a termesztőknek a szélsőséges időjáráshoz és az új klímához való adaptálódásban. Ez azért is fontos, mert a globális felmelegedés, az egyre melegebb, szárazabb hőmérséklet befolyásolja a virágok fejlődését, így azoknak az illóolajoknak a minőségét is, amit kinyernek belőlük.
Mi lesz, ha nem több vanília vagy pacsuli?
A Koppenhágai Egyetem kutatója, Alon Cna’ni a Bloombergnek azt nyilatkozta,
a hőmérséklet emelkedése hatással van a növények „belső gépezetére, ami az illatért felelős vegyületeket termeli”. Így a virágokból kinyert illóolajok összetétele, és intenzitása is más lesz.
Ez nem jó hír az olyan parfümóriásoknak, mint a Dior és a Chanel, az ő különlegességük és a nagyságuk abban rejlik, hogy évtizedek óta ugyanazokkal az alapanyagokkal és aromákkal dolgoznak. A világ egyik legismertebb parfümjének, a Chanel No. 5-nek ikonikus illatát a grasse-i jázminok adják.
Hasonlóra következtetésre jutottak olasz kutatók is, akik azt állapították meg, hogy a hőhullámok befolyásolják a bergamottnarancsból kinyert bergamott illatát is. A hidegen sajtolt bergamott illóolaj legnagyobb exportőre Calabria, innen származik a globális termelés 95 százaléka. Ám a bolygó más részeihez hasonlóan itt is egyre melegebb és szárazabb az idő, így kérdéses, meddig tudnak még illatozni a bergamottnarancsok.
A hőhullámok miatt nehézséget okoz a vanília termesztése is, ami az egyik legfontosabb alapanyag a parfümgyártásban. A legnagyobb vaníliatermesztő Madagaszkár, innen származik a világ vaníliakészletének 80 százaléka. Csakhogy az országban már évek óta pusztít az aszály, ráadásul a heves trópusi viharok is veszélyeztetik a termést. 2017 márciusában a Madagaszkáron végigsöprő Enawo ciklon 78 ember életét követelte, és oda lett a vaníliatermés 30 százaléka, ami több mint 600 dollárra (körülbelül 206 ezer forint) emelte a vanília kilónkénti árát.
A vanília mellett a pacsulitermesztés is veszélybe került. A csalánfélék családjába tartozó növény megközelítőleg 80 százalékát az indonéziai Celebesz (vagy Szulavézi) szigetén termesztik, ám az utóbbi években a száraz–esős időszakok rendszertelen váltakozása jelentősen megtépázta a termést.
Mivel az időjárás egyre kevésbé kiszámítható, kevesebb a jó minőségű, eladható termés, a nyersanyagárak az egekbe szöknek. Ezért is válhat egyre vonzóbbá az az alternatíva, hogy ellenőrzött körülmények között hozzák létre a luxuskölnikhez szükséges alapanyagokat.
A hozzáértők szerint azonban a szintetikus anyagokból összekutyult jázmin illata soha nem lesz ugyanolyan, mint a természetben nevelkedett virágé.
Függőleges farmokon nevelkednek az új fajok
A parfümipar már az 1800-as évek óta kísérletezik azzal, hogy laborokban állítson elő különféle illatokat. Ám az előállításhoz használt szintetikus anyagoknak is megvannak a hátulütői, ráadásul a legtöbb mesterséges illatanyag kőolajból vagy cellulózból származik, vagyis az előállításuk meglehetősen környezetszennyező.
Egyes illatszergyártók a biotechnológiát is bevetik, hogy olyan növényeket neveljenek, amelyek jobban ellenállnak az éghajlati változásoknak. A svájci Givaudan és a szintén svájci Firmenich illatszergyártó cégek vertikális, azaz
függőleges farmokkal kísérleteznek, ezzel nemcsak már jól ismert növények fennmaradását segíthetik, hanem azok új, szívósabb változatának létrejöttét is.
Mások egészen máshonnan közelítik meg a parfümgyártást. A 2017-ben alapított Air Company két éve dobta piacra a parfümjét Air Eau de Parfum néven. A New York-i székhelyű cég egyedi technológiájával képes a levegőből kinyert szén-dioxidot etil-alkohollá alakítani, amit vízzel és némi illóolajjal – narancs, füge vagy jázmin – dob fel, így megalkotva parfümjét, az első olyan illatszert, amely nemcsak újrahasznosítja, de alkotóelemévé teszi az üvegházhatásért is felelős szén-dioxidot.
