Vörösboros ország lehet Magyarországból a klímaváltozás miatt

Fehérboros országból vörösboros országgá változhat Magyarország a klímaváltozás hatásai miatt – olvasható Pongrácz Rita meteorológus és Szabó Péter éghajlatkutató elemzésében a Másfélfokon.

A globális felmelegedésből adódó szélsőséges időjárási események nem fogják kímélni a szőlőtőkéket sem, amelyek nem kedvelik túlzottan a változást. Az elemzés szerint a század végére a kibocsátáscsökkentés nélküli forgatókönyv hatalmas növekedést vetít előre a forró napok számában, ami a szőlőlevelek és bogyók megperzselődéséhez vezethet, lassítja az érési folyamatot és csökkenti a fotoszintézist is. Emellett a tavaszi fagyok gyakorisága is háromszorosára nőhet, ha nem foglalkozunk a kibocsátáscsökkentéssel, ami jelentős terméshozamveszteséghez fog vezetni.

Jelenleg a hazai borvidékek 70 százalékán fehér borszőlő van telepítve, ugyanakkor a fajták közül a kékfrankost művelik a legnagyobb területen – mely a vastag héja miatt az időjárással szemben jól ellenáll. A vörös-fehér arány persze nagyban eltér az egyes borvidékek esetében: míg Tokajban 100 százalékban fehér szőlő van, másodikként szerepelnek a Móri és Nagy-Somlói vidékek 90-95 százalékos fehér aránnyal, addig a másik oldalon nagy vörös többséggel a Szekszárdi, Villányi és Soproni vidékek állnak a maguk 80-85 százalékos arányával.

Azonban a változó klimatikus viszonyok miatt ezek az arányok radikálisan megváltozhatnak. A pesszimista forgatókönyv szerint a mostani dél-spanyolországi vagy tunéziai borvidékekre jellemző hőösszegek jelentkezhetnek a jövőben a Duna–Tisza közén.

Vannak ugyan bizonyos alkalmazkodási módszerek (például korai szüret, többszöri szüret, új szőlőfajták telepítése és nemesítése stb.), de ezek anyagi nehézségeket okozhatnak a kistermelőknek, ezáltal nem mindenkinek elérhetőek, valamint nem helyettesítik a valódi és hatékony kibocsátáscsökkentést.