Egy kínai űrszonda leszállt a Hold távolabbi oldalán, most három nap alatt két kilogramm kőzetet gyűjt

Sikeresen landolt a Hold távolabbi oldalán a kínai Csang'o-6 szonda Kína legnagyobb, Hosszú Menetelés-5 nevű hordozórakétája május harmadikán indult a dél-kínai Hajnan szigeten található Vencsang indítóközpontból. A leszállóegység az indítást követően 35 perccel vált le, a szonda pedig június 2-án reggel szállt le a Holdon.

Ha a küldetés sikerrel jár, ez lenne az első alkalom, hogy a Hold túlsó oldaláról talaj- és kőzetmintákat hozna valaki vissza a Földre. Ez a hatodik küldetés abban a kutatási sorozatban, amelyet Kína 2007 óta indított. A Csang'o-4 2019-ben az első űrszonda volt, amely leszállt a Hold túlsó oldalán. A Csang'o-5 négy éve, 2020 november 24-én indult mintákat gyűjteni. A keringő, leszálló és visszatérő egységből álló eszköz december elsején szállt le az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagy kiterjedésű lávamezőn, hogy talajmintákat gyűjtsön.

A mostani, május 3-án indított, és várhatóan 53 napig tartó kínai misszió célja, hogy mintákat gyűjtsön egy nagy kráterből, a Hold Déli-sarkán fekvő Aitken-medencében.

A BBC szerint leszállás kockázatokkal járt, mert nagyon nehéz kommunikálni az űrhajókkal, miután elérik a Hold túlsó oldalát. Az ereszkedés során vizuális akadályelkerülő rendszert használtak az automatikus észlelésre, a látható fényű kamera a Hold felszínének fényessége és sötétsége alapján viszonylag biztonságos leszállási területet választott ki. A leszálló körülbelül 100 méterrel lebegett a biztonságos leszállási terület felett, és lézeres 3D szkennert használt a lassú függőleges ereszkedés előtt. A kínai állami média „történelmi pillanatnak” minősítette a sikeres leszállást.

A mintákat várhatóan június 25-e körül hozzák vissza a Földre. Kína korábban azt közölte, hogy még 2030 előtt humán küldetést is akar indítani a Holdra, vagyis 2030 körül egy kínai űrhajós űrsétát tehet a Holdon. Erről korábban itt írtunk bővebben.

A Hold az elmúlt években számos űrhajózó nemzet érdeklődésének középpontjába került, mivel a feltételezések szerint értékes nyersanyagokat tartalmaz.,A leszállóegységnek legfeljebb három napot kell töltenie az anyagok felszínről történő összegyűjtésével. A küldetés célja körülbelül 2 kg anyag összegyűjtése fúróval és mechanikus karral. Ha az akció sikerül, először a kínai tudósok kapnak lehetőséget a hazacipelt kőzetek elemzésére, majd később a világ egyéb országainak kutatói is pályázhatnak erre a lehetőségre.