A járvány leghalálosabb időszakában az USA titokban oltásszkeptikus propagandakampánnyal támadta Kínát

Nem sokkal azután, hogy megjelentek az első, koronavírus elleni oltások, előkerültek az oltásszkeptikus és -ellenes hangok a médiában és a közösségi oldalakon világszerte. Így volt ez a Fülöp-szigeteken is, azzal a különbséggel, hogy ott a Pentagon indított egy nagyszabású pszichológiai műveletet (psyop) ilyen témában, hogy azzal tovább rontsa Kína hírnevét. Ez a Reuters nagyszabású nyomozásából derült ki.

Röviden arról van szó, hogy az Egyesült Államok védelmi minisztériumában psyop-központjából katonai szakértők és külsősök kamuprofilokon olyan üzeneteket terjesztettek Ázsiában, amivel alá akarták ásni a kínai oltóanyagokba és járványvédelmi segélycsomagokba vetett bizalmat.

A hosszabb verzió ennél jóval összetettebb. 2020 márciusában, néhány hónappal az után, hogy a vírus megjelent, Kína elkezdte terjeszteni, hogy nem is tőlük indult ki az egész, hanem egy amerikai katona hurcolta be magával, amikor részt vett egy vuhani sportrendezvényen. Azt állították, hogy a SARS-CoV-2 valójában amerikai eredetű, a marylandi Ford Detrick katonai kutatóközpontból szabadult el.

Miután kínai tisztviselők ezt bedobták, a kínai hírszerzés ügynökei felállítottak egy bothálózatot, amikkel kamuprofilon át terjesztették az elméletet a különböző közösségi oldalakon. Ez nyilván nem tetszett Donald Trumpnak, az akkori amerikai elnöknek, aki válaszképp nekiállt nyilvánosan Kína-vírusnak nevezni a Covid kórokozóját, másrészt olyan hatáskört adott a Pentagonnak, aminek hiánya korábban gyakran megkötötte a tábornokok kezét.

Korábban ugyanis az volt a szabály, hogy ha a hadsereg békeidőben psyopot akart bevetni valahol, akkor ahhoz szükségük volt a helyi amerikai külképviselet, tehát közvetetten a külügyminisztérium engedélyére. Ezt sokszor nem kapták meg. Azonban 2019-ben – még a vírus berobbanása előtt – Mark Esper akkori védelmi miniszter aláírt egy titkos rendeletet, ami az USA Oroszországgal és Kínával való viszonyát a bürokráciában az „aktív harc” szintjére emelte. Ez azzal járt, hogy a Pentagon egyszerűen megkerülhette a diplomatákat. Ezt tovább erősítette, hogy a frissen aláírt költségvetés szintén felhatalmazta a hadsereget, hogy titkos befolyásolási műveleteket indítsanak olyan országokban, amivel egyébként nem áll az USA háborúban.

Itt persze nem arról volt szó, hogy a kínai információs támadáson felháborodva a Pentagon összerakott egy szupercsapatot, hogy a közösségi médián át visszatámadjanak. Ezt a részleget már a 2010-es évek elején létrehozták, méghozzá a floridai Tampában, ahol a korábban említett katonák és külsősök korábban már több sikeres befolyásolási műveletet végrehajtottak.

Persze mindez nem az internet korában indult: a második világháború után az USA több psyopot is végrehajtott például Vietnamban, Koreában és Kuvaitban, de ezek általában azért indultak, hogy valamilyen harctéri előnyhöz jussanak. Sokszor megesett, hogy helyi véleményvezéreket, influenszereket, médiaszemélyiségeket pénzeltek, hogy a megfelelő üzenetet adják át a követőiknek, többször egész médiabirodalmakat hoztak létre adott országokban, hogy azok az amerikai érdekekkel passzoló narraqtívákat terítsék a közvéleméyben. Mindezt nagyban megkönnyítette a közösségi oldalak térnyerése, és ki is használták azokat a Kína elleni psyop során.

Hogy lehetne megbízni a kínaiakban?

A Pentagon fülöp-szigeteki művelete két szempontból is termékeny táptalajt talált magának. A helyiek jelentős része már a propagandakampány előtt sem volt túl jó véleménnyel Kínáról, többek között az ország Dél-kínai-tengerre irányuló ambíciói miatt. Emellett egy 2016-os, a dengue-lázat célzó oltókampány során kialakult a társadalomban egy erős oltásszkeptikus közösség, ami tovább nehezítette a koronavírus ellen fellépő hatóságok munkáját.

2021 júniusában mindössze 2,1 millióan voltak beoltva a 114 milliós szigetországban, és már több mint 1,3 millió fertőzöttet valamint 24 ezer halottat regisztráltak. Az akkori elnök, a hirtelen haragú Rodrigo Duterte kijelentette, hogy aki nem oltatja be magát, azt börtönbe zárják.

Csakhogy a megbízhatónak tartott nyugati oltóanyagokat jellemzően felvásárolták a gazdagabb országok, így a kínai és orosz gyártók magas árakat szabhattak a kevésbé jómódú országok számára, hiszen azok kénytelenek voltak valahonnan bevásárolni. A Fülöp-szigetek számára a kínai oltóanyag volt hamar elérhető, amiért Duterte sokat kampányolt Pekingben. Felajánlotta például, hogy nem gátolják tovább a Dél-kínai-tengerről alkotott kínai elképzeléseket, ha cserébe felugranak a várólista elejére. Ez így is történt. Emellett úgy tűnt, hogy az USA-val való megegyezésekről is hajlandó lett volna lemondani, a Pentagon ezért gondolta úgy 2020 tavaszán, hogy szükség van a psyopra, hogy meggyengítsék a két ázsiai ország kapcsolatát.

Az amerikaiak elárasztották a Twittert és a Facebookot olyan posztokkal, amik szerint, ha a vírus Kínából származik, és ők ezt nem ismerték be, akkor nem szabad bízni sem a kínai oltóanyagban, sem a Kínából érkező járványvédelmi felszerelésekben. Volt olyan virális bejegyzés, amire Dutertét is rávágták, és azt sugallták, hogy az elnök egészen sötét ügyletekre is hajlandó, csak hogy megkapja a kínai vakcinát. Ezeket szinte mindig ellátták a #ChinaAngVirus, azaz „Kína a vírus” hashtaggel. Valószínűleg ezek is nagyban hozzájárultak az említett, 2021 júniusi oltottsági adatokhoz.

A Reutersnek több katonai tisztviselő is diplomata is beszélt a titkos műveletről, azt mondták, hogy megbocsáthatatlan volt, és több diplomata is azt állította, hogy megpróbáltak fellépni a psyop ellen, de a 2019-es rendelet miatt nem sok beleszólásuk volt.

Ezzel azonban nem volt még vége. A Pentagon az akciót kiterjesztette több más ázsiai országra is, mindenhol a helyi sajátosságokra optimalizálva. A muszlim többségű, vagy a jelentős muszlim kisebbséggel rendelkező országokban például azt terjesztették, hogy a kínai oltóanyagba disznóból kinyert zselatin is kerül, így azt vallási okokból nem szabad beadatni amire. Erre a bejegyzések szerint helyi vallási vezetők is felhívták a figyelmet.

Ezt a Sinocvac gyártója tagadta, és több iszlám vallási vezető is azt nyilatkozta, hogy még ha lenne is benne disznózselatin, be szabad adni az oltóanyagot, mert az emberi élet forog kockán. Ezekben a posztokban sokszor az orosz vakcinákba is belerúgták, bár csak azzal, hogy nem hatékonyak. A Reuters nyomozásában több ilyen posztról készült kép is szerepel.

Nem is volt annyira titkos

A Twitter egy belső vizsgálat során több mint 150 felhasználóról derítette ki ip-címek és posztolási előzmények alapján, hogy a tampai bázisról üzemeltetik őket. Ezeket mind törölték.

A Facebbooknál is hamar rájöttek a turpisságra, és már 2020 nyarán jelezték a Pentagon felé, hogy lebuktak, és nem kéne dezinformációt terjeszteni az oldalon. A hadsereg azt kérte, hogy ne töröljék a kamuprofilokat, mert azokat a terrorelhárításban is használják, és megígérték, hogy felhagynak az álhírterjesztéssel. Néhány fiók így meg is maradt, viszont a psyop egészen 2021 őszéig tovább zakatolt.

A 2020-ban elnöknek választott Joe Biden 2021 elején ült be a Fehér Házba, és a Facebook tisztviselői nem sokkal a beiktatása után jelezték az új Nemzetbiztonsági Tanácsának (NSC), hogy mi a helyzet.

„Borzalmas volt. Az adminisztrációnk oltáspárti volt, és attól tartottunk, hogy ez erősítheti a vakcinával kapcsolatos bizonytalanságot, főleg a fejlődő országokban”

– mondta a disznókkal kapcsolatos bejegyzésekről egy magas beosztású tisztségviselő a Reutersnek.

2021 tavaszán az NSC felszólította a Pentagont, hogy hagyjanak fel az oltásellenes psyoppal. Ez csak részben teljesült: a Reuters több áprilisi és nyári posztot is talált. Megkérdezték a tanácsot, miért húzódott még hónapokig a hadművelet lezárása, de az NSC nem akart válaszolni.

A panasz miatt azonban vizsgálat indult a Pentagonban, és több olyan társadalmi és politikai témájú kampányt is találtak, ami nagyon messze volt az elfogadható katonai céloktól. A vizsgálat arra is kitért, hogy a tampai műveleti központban dolgozó külsősöket nyújtó General Dynamics IT hanyagul dolgozott, és nem tett megfelelő lépéseket a hamis felhasználói fiókok eredetének elrejtésére – ezért buktak le olyan hamar a közösségi oldalak előtt.

A Reutersnek nyilatkozó magas beosztású védelmi tisztviselő azt mondta, hogy azóta részben visszavonták Esper 2019-es rendeletét, így a katonaság újra kénytelen szorosan együttműködni a diplomatákkal, ha hasonló műveletet indítanának más országokban. Emellett szűkítették az indítható propagandakampányok körét, hogy ne lehessen például egy járvány közepén oltásszkepticizmust terjeszteni pusztán azért, hogy fenntartsák az USA befolyását egy régióban.

A tampai bázis nem zárt be, továbbra is zajlanak a különböző pszichológiai műveletek, amikkel igyekeznek aláásni geopolitikai ellenfeleik, például Kína és Oroszország törekvéseit – ami persze nem egy kimondott amerikai specialitás. Ebbe tartozik például a közösségi médiában terjesztett dezinformáció, a híreknek álcázott hamis narratívák és hasonló felforgató tevékenységek, és az hogy a kormányzat alapjainak aláásásával gyengítsék a társadalmi bizalmat. Ebben hagyományosan nagyon erősek például az oroszok és a kínaiak is.

A General Dynamics IT februárban újabb amerikai kormányzati megbízást nyert el, méghozzá 493 millió dollár (182 milliárd forint) értékben.