A NASA végiggondolta, mi lenne, ha 2038-ban aszteroida csapódna a Földbe

2038. július 12. lehet az apokaliptikus filmek újabb kedvenc időpontja a végítélet napjára. A dátum hatásosságát növeli, hogy úgy lehet tenni, mintha lenne némi alapja is. De ne rohanjon atombunkert ásni vagy mindenről lemondva belekezdeni a végső visszaszámlálásba: nincs ugyanis olyan ismert aszteroida, amely becsapódással fenyegetné a Földet. Csak arról van szó, hogy az egyesült Államok űrügynöksége (NASA) egy nemzetközi gyakorlaton vizsgálta azt, mit is kellene tenni, ha egy ilyen veszély felbukkanna. Erre a múltban sem volt példa, valós riasztást sosem kellett kiadni, de a forgatókönyvre érdemes készülni, hiszen a nagy számok törvénye alapján egyszer el kell hogy érje egy bacsapódás a Földet: ahogy a Tunguzka meteor 1908-ban – ha nem lakatlan Szibériai erdőbe csapódott volna, hanem valamilyen európai nagyvárosba, mindenképpen befolyásolta volna a történelmet – ha az élet fennmaradását nem is veszélyeztette volna. Arra ott van a 68 millió évvel ezelőtti becsapódás, amely a dinoszauruszok uralmának végét hozta, így esélyt adott az emlősöknek, végső soron az onnan jóval később kiemelkedett embernek.

A szimulációs gyakorlat szerint a NASA egy aszteroidára bukkant – még egyszer: nincs ilyen, valós fenyegetést jelentő ismert aszteroida – amely esélyes arra, hogy elérje a Földet. 100-300 méteres – ez jóval elmarad a dinókkal végző, 10 kilométeres aszteriodától – amely 14 év múlva csapódna a Földbe.

Hogy még nagyobb legyen a bizonytalanság, az aszteroida a felfedezése után eltűnik hét hónapra a Nap mögött, így nem lehet pontosítani az adatokat, ezért a korábbi számoknál maradva azzal kalkulálnak, hogy 72 százalékos eséllyel becsapódik a kozmikus objektum. Hogy miből van, kő, jég, fém, az a teszt szerint szintén ismeretlen, ahogyan feltárandó a forgása, sebessége is. Ezek az adatok ahhoz is kellenének, hogy tudjuk, széteshet-e több darabra, vagy sem, illetve, hogy van-e lehetőség a pályájának módosítására. Ezt egyébként a gyakorlatban a NASA már végrehajtotta 2022-ben, amikor egy stadion méretű aszteroidát a hűtő méretű eszközzel ütköztetve.

A teszt segíti a végiggondolását annak, mit lehet tenni, hogy ne járjunk úgy, mint a Ne Nézz Fel! című filmben Leonardo di Caprio és társai, ja, meg hát az egész Föld, hanem inkább találjunk egy Bruce Willist, aki megmenti a bolygót – mint az Armageddonban, némi veszteséggel és saját élete árán, vagy anélkül.

Ehhez kétoldalú és ENSZ-szintű nemzetközi együttműködés, adatok pontos ismerete szükséges. Hogy milyen szociális, gazdasági mozgások indulnának el egy 72 százalékos valószínűséggel bekövetkező becsapódás hírére, azt nehéz feltérképezni, de végig lehet gondolni, milyen feladatai lesznek a katasztrófaelhárításnak, attól függően, hogy hol csapódhat be az aszteroida, amely az Egyesült Államokat, Spanyolországot vagy onnan délkeletre az afrikai kontinenst érheti el közvetlenül, óriási lokális pusztítással és érezhető globális következményekkel.

„Tudnunk kell mivel nézünk szembe, milyen becsapódást okozhat” – mondta a Mashable-nek Eric Christensen, a Földre veszélyes objektumok felkutatásával foglalkozó arizonai Catalina Sky Survey igazgatója. És azon is érdemes gondolkodni – és ezt célozta a májusi szimuláció most publikált összegzése –, hogy mennyire vagyunk képesek ezzel szembenézni, nem csak technikai, de társadalmi és politikai értelemben is.