Választási jóslatok – bődületes baklövések és briliáns beletrafálások

Választási eredményt előre jelezni nehéz, és általában hálátlan feladat, ami még azoknak sem feltétlenül sikerül, akiknek ez a szakmájuk: az idén például minden közvélemény-kutató erősen túlbecsülte az ellenzéki összefogás erejét. De ahogy az lenni szokott, országgyűlési választás idején szinte mindenki beszáll a jóslásba, tippelgetésbe: magukat jól értesültnek gondoló politikusok, elemzők, de még matematikusok is. Összeszedtünk néhányat azokból a nyilvánosan is nagyot menő várakozásokból, amik a leginkább vagy épp a legkevésbé jöttek be.

A Fidesz prófétája

2018-at írtunk, amikor Lázár János azt mondta, szerinte a frissen megválasztott Márki-Zay Péter „nem független a polgármester, hanem a Fidesz-ellenes politikai mozgalom egyik alapítója, és egyik vezéregyénisége akar lenni. 2022-ben pedig arra készül Hódmezővásárhely jelenlegi vezetése, hogy leváltsa Orbán Viktort, és a helyére üljön. Orbán Viktor kihívója ül ma a vásárhelyi városházán.”

Ki gondolta volna, hogy egy politikus, aki épp kiszorult a kormányból, beletrafál abba, amire közvetlenül a választás előtt még Orbán Viktor jól értesült emberei sem fogadtak volna. Ott van például Gulyás Gergely, aki ősszel váltig állította, teljesen biztos, ezer százalék, de tényleg tuti, hogy Karácsony Gergely lesz a miniszterelnök kihívója. Aztán Hollik István is színre lépett, aki meg azt mondta, Márki-Zayból márpedig biztosan nem lesz miniszterelnök-jelölt, hiszen ő nem Gyurcsány Ferenc embere.

Végül kiderült, hogy a Fidesz–KDNP vonalán inkább Lázár a tehetségesebb jós. „Ha Márki-Zay a jelölt, Orbán Viktor a miniszterelnök” – mondta. Megint betalált. Alig pár nappal ezelőtt is érkezett egy Lázár-prófécia: „Márki-Zay vereségének az lesz az ára, hogy 2022. április 3-án este tíz órára politikai hulla lesz.” Márki-Zay nem győzte le Lázárt, nem győzte le Orbánt sem, de továbbra is Hódmezővásárhely polgármestere, és még mindig pártalapítást tervez. Lázár legutóbbi jóslata tehát egyelőre még valamennyire nyitott kérdés.

Az ellenzék reménysége

Az elmúlt hónapokban Márki-Zay Péter többször állította magabiztosan, hogy saját magát tartja az egyetlen jelöltnek, akivel az ellenzék legyőzheti Orbán Viktort, mivel szerinte például ő jobban meg tudja szólítani a bizonytalan szavazókat, mint bármelyik pártjelölt. Saját magát látta Lázár János megverőjének is Hódmezővásárhelyen, mert „ebben a körzetben sajnos sem ismertségben, sem lehetőségeit tekintve nincs más, aki le tudná győzni”.

Egyik tippje sem jött be, a választáson nagyot bukott az ellenzék, és Márki-Zay is. A fideszes túlerővel szemben az ellenzék gyenge volt, az összefogás félrement, és felmerült a kérdés is, hogy jó ötlet volt-e a baloldal élén egy jobboldali jelöltet indítani, ráadásul egy olyat, aki néha ugyanazt akarja, mint Orbán Viktor: ilyen a rezsicsökkentés vagy a határkerítés.

De nemcsak a saját szerepét becsülte túl, hanem az ellenzék sikerét is: még idén januárban is úgy tippelt, a teljes összefogás miatt 106 egyéni választókerületből 59-et megnyerhetnek. Ezt a számot végül meg sem közelítették: csak 18 egyéni körzetben nyertek.

A rejtélyes preferenciabomba, ami majdnem betalált

Decemberben szivárgott ki egy rejtélyes kutatás, ami szembement mindennel, amit a magyar politikai erőviszonyokról korábban tudni véltünk, és ami alapján már akkor oda lehetett volna adni Orbánéknak a győzelmet. A preferenciabombaként robbant adatok (amiket állítólag az ellenzéki pártok vezetői kaptak meg) azt jelezték előre, hogy a teljes lakosságban a Fidesz–KDNP támogatottsága 46 százalékos, az egyesült ellenzéké 32, a Mi Hazánké 5, a Magyar Kétfarkú Kutya Párté 4, emellett 12 százalék nem szavazna vagy nem árulta el a preferenciáját.

Mivel azonban nem lehetett tudni, hogy ezek az adatok melyik közvélemény-kutatótól származtak, és milyen módszertannal elvégzett kutatásból jöttek ki, a nyilvánosságban sokan szkeptikusan fogadták őket, többen pedig egyenesen manipulációt kiáltottak.

Azt továbbra sem ismert hivatalosan, hogy ki volt a forrása ezeknek az elvileg tavaly ősz végi állapotot tükröző számoknak. De ha a vasárnapi listás eredményekhez (Fidesz–KDNP 53,59, egyesült ellenzék 34,66, Mi Hazánk 6,11, MKKP 3,26 százalék) közel járó jóslatokról van szó, akkor erről a kiszivárgása idején nagy port kavaró adatsorról mindenképpen meg kell emlékeznünk.

Mondások, amik nagyjából bejöttek

Épp félidőnél csordogált Orbán harmadik kétharmados kormányzása, amikor 2020-ban berobbant a világba a koronavírus. A kormány jó szokás szerint a kommunikáció gyeplőjét egy pillanatra sem adta át az ellenzéknek, így aztán Török Gábor politológus akkoriban azt mondta, politikai értelemben „a kormány leiskolázta az ellenzéket”. Sőt, szerinte olyan még nem fordult elő, hogy egy kormány elveszítse a választást, ha félidőben ilyen jól áll. Ez pipa, hiszen a Fidesz nyert.

Az a mondása már csak félig-meddig jött be, miszerint a „a Fidesz valamennyit biztosan gyengülni fog” a gazdasági válság hatására, de az kérdéses, hogy a „nagyon rossz állapotban” lévő ellenzék ezt mennyire tudja majd kihasználni. Vasárnap Orbán egy zsinórban negyedik kétharmadot is behúzott magának, így ez gyengülésnek még jóindulattal sem nevezhető, de abban Töröknek igaza volt, hogy az ellenzék semmilyen témát nem tudott hosszabb ideig meglovagolni, és a választáson nagyon rosszul teljesített.

A fideszes politikusok közül Lázár mellett Boldog István is tanúbizonyságot tett némi jóstehetségről. A korrupciós ügyekben gyanúsított képviselőt a kormánypártok nem indították el újra a választáson, ő pedig decemberben azt nyilatkozta, hogy akárkit indít is majd a helyén a pártja, az biztosan megveri a jobbikos Csányi Tamást. Egészen konkrétan úgy fogalmazott, hogy Csányi politikai karrierjébe az utódja fogja beverni az utolsó szöget. Vasárnap az kiderült, hogy az ellenzéki összefogás színeiben induló jobbikos jelölt tényleg kikapott Boldog körzetében a Fidesz által indított, mezőtúri polgármestertől. Az egy másik kérdés, hogy Csányi vajon valóban temetni készül-e a politikai karrierjét Herczeg Zsolt győzelme és az újabb fideszes kétharmad után.

Rosszul öregedő tippek és bődületes baklövések

A European Council On Foreign Relations nevű kutatóintézetnek a 2021-es, Magyarországra vonatkozó jóslatai elég pontosan megvalósultak, de aztán az idei évre szóló tippjükkel ők is nagy bakot lőttek. 2022 januárjában ugyanis arra számítottak, hogy Orbán elveszíti az idei választást, de Trumphoz hasonlóan nem fogadja el a végeredményt. Ennek végül teljesen az ellenkezője történt.

„Orbán Viktor kétharmadot hétszentség, hogy nem fog kapni”

– nyilatkozta Mérő László két héttel a választás előtt. A matematikus úgy számolt, hogy biztosan nem lesz meg a kormánypártoknak az egyéni körzetek 80 százaléka. Ehhez képest 83 százaléka lett az övék végül vasárnap, plusz az újabb kétharmad is.

A közvélemény-kutatóból politikusnak állt Karácsony Gergely is annyira biztos volt abban, hogy az ellenzéké lesz az összes budapesti körzet, hogy még fogadott is erre egy barátjával. Utólag mondhatjuk, szerencséje van a főpolgármesternek, hogy nem nagy tételben, mert így csak egy üveg bort bukott a fővárosi eredményen. A Párbeszéd politikusának ugyanakkor nem ez az egy rosszul öregedő tippje volt a kampányhajrában. Karácsonynak abban sem lett igaza, hogy

• a közvélemény-kutatások szisztematikus torzítások miatt felülmérték a Fidesz támogatottságát a választás előtt;
• a Fidesz nem erősebb, mint 2018-ban, ezért az ellenzék nyeri a választást;
• Márki-Zay pedig „szoros küzdelemben behúzza” a választókörzetet és a miniszterelnökséget is.

A választás hetében egy tudományos konferencián közöltek olyan, meg nem nevezett hazai közvélemény-kutató cégtől származó, megdöbbentő pártpreferencia-adatokat is, amelyek szerint az ellenzék 12 százaléknyival vezetett a kormánypártok előtt. Bár a kutatók hangsúlyozták, hogy nem a választás eredményét próbálták modellezni, és azt is, hogy a 2000 fős mintájukban felülreprezentáltak a magasan kvalifikált választók, a nagy választási kampányhajrában a kormányváltásban reménykedők közül többen igyekeztek ezekbe az adatokba kapaszkodni. Ám végül ezek az ellenzéknek kedvező számok sem váltak valósággá.