Hóágyúzás a magyar hegyekben: szükség vagy pazarlás?

Magyarországon hat helyszínen van hóágyúzott sípálya, mondta a Telexnek Fehér Gyula, a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter elnöke egy, a témában rendezett szakmai beszélgetésen. Ugyanitt kiderült, hogy a megjelentek egyetértettek abban, hogy hóágyúk nélkül már megszűnt volna itthon a síélet.

A beszélgetést annak apropóján rendezték még szeptemberben, hogy kiderült: a tavaly óta hóágyúzott normafai sífutó- és szánkópálya három engedélyét megsemmisítette a bíróság. Az üzemeltetők szerint a törvényszéki döntés csak annyit jelent, hogy pár dolgot ki kell igazítani és pótolni a működési rendben, ezért a pályák idén ismét üzemelni fognak.

Tóth Csaba, a Mátraszentistváni Sípark kommunikációs és turisztikai tanácsadója szerint sok a tévhit a hóágyúzás körül, és ezeket egy gyűjtésben tételesen próbálja meg eloszlatni. Hogy teljes képet kapjunk, megkértük a Normafa-perben aktív Védegylet főtitkárát, Újszászi Györgyit is, tegyék mellé a véleményüket a másik oldalról.

Energiapazarlás vagy sem?

Pró: egy köbméter hó előállítása (az időjárási viszonyoktól függően) 1-3 kWh energiát igényel, hosszabb időszakot vizsgálva egy műjégpálya vagy egy 60 ágyas wellness-szálloda is több energiát fogyaszt, mint amennyi energia a Sípark behavazásához szükséges – azaz a hópótlás Tóth Csaba szerint nem energiapazarlás. Mindemellett a Sípark egy komplett régiónak biztosít vendégforgalmat és teremt megélhetést több száz családnak.

Kontra: Újszászi Györgyi szerint minden bizonnyal igaz, hogy 1 köbméter hó előállítása „csak” 1-3 kWh energiát igényel. De az egyre enyhébb teleken hányszor kell mesterségesen behavazni a síterepet, hogy aztán a műhó újra meg újra elolvadjon? Arról nem beszélve, hogy nemcsak a hóágyúknak van jelentős energiaigényük, de a pályák megvilágításának, a sílifteknek és a pályakarbantartó gépeknek is. Ha ennyire megéri a mesterséges hó előállítása, miért zárnak be az 1000-1200 méter alatt lévő sípályák világszerte? Rengeteg más energiazabaló létesítménnyel össze lehet vetni egy sípálya áramigényét, csak értelme nincs.

Vegyszerek kerülnek a pályára?

Pró: Tóth Csaba szerint mindössze vizet és levegőt használnak, azaz a Síparkban ebből a két alapvető anyagból készül a ropogós technikai hó. A behavazáshoz szükséges berendezésekből (hóágyúk és -szivattyúk) káros anyag szintén nem kerül ki, hiszen ezek kizárólag elektromos árammal üzemelnek. Adalékot soha nem használtak és nem is fognak használni a havazáshoz, ráadásul nincs is tudomásuk olyan természetkárosító kémiai vegyszer létezéséről, amely használható lenne a hóágyúzáshoz.

Kontra: A korszerű eszközökkel előállított „technikai hó” valóban nem tartalmaz adalékanyagokat. Azt viszont minden síelő tudja, hogy a mesterséges hó jobban hasonlít a finom szemű jégkására, mint az égből hullott hópihékre. Ez a síelők szempontjából sem közömbös, de a természet felől nézve sem, mondja Újszászi Györgyi. Hozzáteszi: arról nem esik szó, hogy gyakran kezelt csapvízzel pótolják a hóágyúzáshoz használt gyűjtött csapadékot, mert nem esik elég eső. A csapvíz pedig elég sok szennyező anyagot tartalmaz tisztítás után is.

A hóágyúzás elviszi a háztartások vizét, a sípályák nyáron gazosodnak, télen minél vastagabb hóréteg kell?

Pró: A Sípark behavazásához szükséges víztároló medencét a csapadékban gazdag időszakokban töltik fel Mátraszentistvánon egy patakból, amely a sípályák felszínéről leszivárgó vizet is összegyűjti. Azaz az ott készült technikai hó folyamatosan a víz körforgásának része marad, mivel a hó nagy része elolvad, míg egy kisebb része elpárolog. Nyáron rendszeresen kaszálják a területet. Az optimális hóréteg 60-80 cm, mind a síelés, mind a gazdaságosság, mind a talajvédelem szempontjából, mondja Tóth Csaba.

Kontra: A Védegylet részéről ilyen tévhiteket még nem hallottak, ezért felmerül a kérdés, hogy csak azért kerültek be a listába, hogy legyen mi ellen érvelni.

A műhó drasztikusan megváltoztatja a sípályák növényvilágát, a növények később élednek?

Pró: Nyáron az egyre több aszályos időszak, télen az egyre kevesebb hó negatívan befolyásolja a hegyvidékek élővilágát is. Ezért a megfelelően vastag technikai hóréteg Tóth Csaba szerint nemcsak megvédi a növényzetet a hirtelen fagyok ellen, hanem mechanikai védelmet is nyújt, növeli a talaj vízháztartását. A mátrai síszezon még jóval a természetes téli szezon, az utolsó havazások és a hótakaró megmaradásának időpontja és a természet tavaszi „beindulása” előtt lezárul. Azaz nem tolják ki a vegetációs időszakot, mert a hóolvadás együtt mozog a hőmérséklettel, a tavasz érkezésével, közli Tóth Csaba.

Kontra: A Védegylet szerint a mesterséges hó – ha egész télen megmaradna a pályákon – több ok miatt is befolyásolná a terület növényvilágát. Egyrészt a természetes hónál nagyobb sűrűsége miatt nem engedi át a levegőt, másrészt tömörsége miatt lassabban olvad el, mint a természetes hó. A jégpáncél alatt maradó növények később tudják kezdeni a tavaszi éledést, amit egyes őshonos fajták rosszabbul viselnek. A gyorsuló felmelegedés miatt ez a probléma egyre kevésbé merül fel élesen, hiszen a „technikai hó” is egyre rövidebb ideig marad meg a pályákon. Mindenesetre elég sajátos érv a mesterséges hó mellett, hogy így öntözzük rétjeinket a száraz időkben – teszik hozzá.

A hópótlás károsítja a talajt, gyorsítja az eróziót?

Pró: Húszéves tapasztalat alapján Tóth Csaba azt állítja: a sípályákon a Mátrában, de a téli szezonok zárása és a hóréteg elolvadása után még egyszer sem találtak behavazásból származó eróziós nyomokat a pályákon. Hozzáteszi, hogy a tavasz érkezésével a sípályákat borító hóréteg nyomtalanul elolvad és a pályák füvesedését követően nincs látható nyoma a hóolvadásnak.

Kontra: Újszászi Györgyi szerint lehet, hogy az erózió a lankás magyarországi pályákon nem jelent gondot, de a meredekebb alpesi pályákon igen. Ennek viszonylag egyszerű oka az, hogy a mesterséges jégtakaró alatt a talaj tovább marad fagyos és a hirtelen keletkező, a tavaszi esőkkel keveredő olvadék nagyobb kárt tesz benne. Mivel a „technikai hó” tavasszal lefolyik a pályákról, a terület vízháztartására nincs és nem is lehet jelentősebb hatása.

A sípályák nyáron használhatatlanok?

Pró: Tóth Csaba szerint most is sok turista és túrakedvelő látogat el hozzájuk nyáron, és csodálja meg a Sípark alpesi stílusú hegyi kaszálóit vagy gyönyörködik a mátrai naplementében a Libegők Éjszakáján. A Sípark külföldi partnertapasztalatai alapján a sípályák fenntartható jövője Magyarországon is a négy évszakos működésben rejlik, ami folyamatos fejlesztéseket és egyedi attrakciókat jelent.

Kontra: Nyilvánvaló, hogy a téli bevételek csökkenése miatt a befektetők új bevételi lehetőségeket keresnek. Ez rendjén is van, ha olyan attrakciókat visznek a területre, amelyek nem teszik tönkre a környezetet, tartja a Védegylet.

Magyarországon nem érdemes a síturizmusra alapozni?

Pró: Napjainkban a síközpontok számtalan problémát kezelnek egyszerre, de ezt elmondható minden iparágra Tóth Csaba szerint. Úgy gondolja, hogy fenntartható üzleti modellel, turisztikai fejlesztésekkel, technológiai innovációkkal és modern hópótló berendezésekkel, a szezonalitás helyett a négy évszakos működésre alapozva a hazai síturizmusnak és téli sportoknak nemcsak múltjuk és jelenük, de jövőjük is van.

Kontra: Újszászi Györgyi megérti, hogy a síturizmusból élők szeretnék, ha befektetéseik megtérülnének. A klímaváltozás miatt azonban ez egyre nehezebb lesz. Az elmúlt években az állam nagy összegeket fordított a hazai síterepek fejlesztésére, de a felmelegedés miatt ez egyre kevésbé indokolható. Kérdés, hogy a magánbefektetők saját pénzükből meddig dacolnak az elemekkel. Ha józan fejjel gondolkoznak, nem sokáig.

Úgy véli, hogy a 21. században meg kell tanulnunk, hogy erőforrásaink végesek, és nagyon meg kell gondolni, mire használjuk őket. Képesek vagyunk mesterséges telet csinálni, csak az a kérdés, a föld erőforrásaiból mennyit szabad erre áldozni. Korunk gyermekeit el lehet azzal kápráztatni, hogy az enyhe télben is tudnak szánkózni, de előbb-utóbb rájönnek, hogy az ilyen huncutságoknak nagy ára van. Most már arra kell gondolni, hogy utódainknak már a puszta lét is nehéz lesz, ha nem osztjuk be okosan, amit a Föld adni tud.

A vita apropójaként szereplő normafai pályákat tavaly tél óta hóágyúzzák. A technikai hóval borított területen egy sífutó- és két szánkópálya működött, az elmúlt téli szezonban 60, illetve 75 napon keresztül. A mesterséges hóval feljavított szánkópályát decemberben lapunk riportere is tesztelte. A legnagyobb vitát kiváltó sílesiklópályát nem építették meg, az önkormányzat lapunknak adott válasza szerint az idei szezonban sem tervezik, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen letettek volna róla.