Hóágyúzás a magyar hegyekben: szükség vagy pazarlás?

2023. október 27. – 04:57

Hóágyúzás a magyar hegyekben: szükség vagy pazarlás?
Használaton kívüli hóágyú az eplényi sípálya mellett – Fotó: Farkas Melinda / MTI Bizományosi

Másolás

Vágólapra másolva

A hazai sípálya-üzemeltetők szerint hóágyúk nélkül már megszűnt volna Magyarországon a síélet, a természetvédők pedig nem támogatják a hóágyúzást. A hóágyúkkal frissen felszerelt normafai pálya engedélyeinek megsemmisítése után fellángolt a vita a magyar hómezőkön. Hitek, tévhitek, cáfolatok és azok cáfolatai: összeeresztettük a hazai sípálya-üzemeltetőket és a természetvédőket.

Magyarországon hat helyszínen van hóágyúzott sípálya, mondta a Telexnek Fehér Gyula, a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter elnöke egy, a témában rendezett szakmai beszélgetésen. Ugyanitt kiderült, hogy a megjelentek egyetértettek abban, hogy hóágyúk nélkül már megszűnt volna itthon a síélet.

A beszélgetést annak apropóján rendezték még szeptemberben, hogy kiderült: a tavaly óta hóágyúzott normafai sífutó- és szánkópálya három engedélyét megsemmisítette a bíróság. Az üzemeltetők szerint a törvényszéki döntés csak annyit jelent, hogy pár dolgot ki kell igazítani és pótolni a működési rendben, ezért a pályák idén ismét üzemelni fognak.

Tóth Csaba, a Mátraszentistváni Sípark kommunikációs és turisztikai tanácsadója szerint sok a tévhit a hóágyúzás körül, és ezeket egy gyűjtésben tételesen próbálja meg eloszlatni. Hogy teljes képet kapjunk, megkértük a Normafa-perben aktív Védegylet főtitkárát, Újszászi Györgyit is, tegyék mellé a véleményüket a másik oldalról.

Energiapazarlás vagy sem?

Pró: egy köbméter hó előállítása (az időjárási viszonyoktól függően) 1-3 kWh energiát igényel, hosszabb időszakot vizsgálva egy műjégpálya vagy egy 60 ágyas wellness-szálloda is több energiát fogyaszt, mint amennyi energia a Sípark behavazásához szükséges – azaz a hópótlás Tóth Csaba szerint nem energiapazarlás. Mindemellett a Sípark egy komplett régiónak biztosít vendégforgalmat és teremt megélhetést több száz családnak.

Kontra: Újszászi Györgyi szerint minden bizonnyal igaz, hogy 1 köbméter hó előállítása „csak” 1-3 kWh energiát igényel. De az egyre enyhébb teleken hányszor kell mesterségesen behavazni a síterepet, hogy aztán a műhó újra meg újra elolvadjon? Arról nem beszélve, hogy nemcsak a hóágyúknak van jelentős energiaigényük, de a pályák megvilágításának, a sílifteknek és a pályakarbantartó gépeknek is. Ha ennyire megéri a mesterséges hó előállítása, miért zárnak be az 1000-1200 méter alatt lévő sípályák világszerte? Rengeteg más energiazabaló létesítménnyel össze lehet vetni egy sípálya áramigényét, csak értelme nincs.

Vegyszerek kerülnek a pályára?

Pró: Tóth Csaba szerint mindössze vizet és levegőt használnak, azaz a Síparkban ebből a két alapvető anyagból készül a ropogós technikai hó. A behavazáshoz szükséges berendezésekből (hóágyúk és -szivattyúk) káros anyag szintén nem kerül ki, hiszen ezek kizárólag elektromos árammal üzemelnek. Adalékot soha nem használtak és nem is fognak használni a havazáshoz, ráadásul nincs is tudomásuk olyan természetkárosító kémiai vegyszer létezéséről, amely használható lenne a hóágyúzáshoz.

Kontra: A korszerű eszközökkel előállított „technikai hó” valóban nem tartalmaz adalékanyagokat. Azt viszont minden síelő tudja, hogy a mesterséges hó jobban hasonlít a finom szemű jégkására, mint az égből hullott hópihékre. Ez a síelők szempontjából sem közömbös, de a természet felől nézve sem, mondja Újszászi Györgyi. Hozzáteszi: arról nem esik szó, hogy gyakran kezelt csapvízzel pótolják a hóágyúzáshoz használt gyűjtött csapadékot, mert nem esik elég eső. A csapvíz pedig elég sok szennyező anyagot tartalmaz tisztítás után is.

A hóágyúzás elviszi a háztartások vizét, a sípályák nyáron gazosodnak, télen minél vastagabb hóréteg kell?

Pró: A Sípark behavazásához szükséges víztároló medencét a csapadékban gazdag időszakokban töltik fel Mátraszentistvánon egy patakból, amely a sípályák felszínéről leszivárgó vizet is összegyűjti. Azaz az ott készült technikai hó folyamatosan a víz körforgásának része marad, mivel a hó nagy része elolvad, míg egy kisebb része elpárolog. Nyáron rendszeresen kaszálják a területet. Az optimális hóréteg 60-80 cm, mind a síelés, mind a gazdaságosság, mind a talajvédelem szempontjából, mondja Tóth Csaba.

Kontra: A Védegylet részéről ilyen tévhiteket még nem hallottak, ezért felmerül a kérdés, hogy csak azért kerültek be a listába, hogy legyen mi ellen érvelni.

A műhó drasztikusan megváltoztatja a sípályák növényvilágát, a növények később élednek?

Pró: Nyáron az egyre több aszályos időszak, télen az egyre kevesebb hó negatívan befolyásolja a hegyvidékek élővilágát is. Ezért a megfelelően vastag technikai hóréteg Tóth Csaba szerint nemcsak megvédi a növényzetet a hirtelen fagyok ellen, hanem mechanikai védelmet is nyújt, növeli a talaj vízháztartását. A mátrai síszezon még jóval a természetes téli szezon, az utolsó havazások és a hótakaró megmaradásának időpontja és a természet tavaszi „beindulása” előtt lezárul. Azaz nem tolják ki a vegetációs időszakot, mert a hóolvadás együtt mozog a hőmérséklettel, a tavasz érkezésével, közli Tóth Csaba.

Kontra: A Védegylet szerint a mesterséges hó – ha egész télen megmaradna a pályákon – több ok miatt is befolyásolná a terület növényvilágát. Egyrészt a természetes hónál nagyobb sűrűsége miatt nem engedi át a levegőt, másrészt tömörsége miatt lassabban olvad el, mint a természetes hó. A jégpáncél alatt maradó növények később tudják kezdeni a tavaszi éledést, amit egyes őshonos fajták rosszabbul viselnek. A gyorsuló felmelegedés miatt ez a probléma egyre kevésbé merül fel élesen, hiszen a „technikai hó” is egyre rövidebb ideig marad meg a pályákon. Mindenesetre elég sajátos érv a mesterséges hó mellett, hogy így öntözzük rétjeinket a száraz időkben – teszik hozzá.

A hópótlás károsítja a talajt, gyorsítja az eróziót?

Pró: Húszéves tapasztalat alapján Tóth Csaba azt állítja: a sípályákon a Mátrában, de a téli szezonok zárása és a hóréteg elolvadása után még egyszer sem találtak behavazásból származó eróziós nyomokat a pályákon. Hozzáteszi, hogy a tavasz érkezésével a sípályákat borító hóréteg nyomtalanul elolvad és a pályák füvesedését követően nincs látható nyoma a hóolvadásnak.

Kontra: Újszászi Györgyi szerint lehet, hogy az erózió a lankás magyarországi pályákon nem jelent gondot, de a meredekebb alpesi pályákon igen. Ennek viszonylag egyszerű oka az, hogy a mesterséges jégtakaró alatt a talaj tovább marad fagyos és a hirtelen keletkező, a tavaszi esőkkel keveredő olvadék nagyobb kárt tesz benne. Mivel a „technikai hó” tavasszal lefolyik a pályákról, a terület vízháztartására nincs és nem is lehet jelentősebb hatása.

A sípályák nyáron használhatatlanok?

Pró: Tóth Csaba szerint most is sok turista és túrakedvelő látogat el hozzájuk nyáron, és csodálja meg a Sípark alpesi stílusú hegyi kaszálóit vagy gyönyörködik a mátrai naplementében a Libegők Éjszakáján. A Sípark külföldi partnertapasztalatai alapján a sípályák fenntartható jövője Magyarországon is a négy évszakos működésben rejlik, ami folyamatos fejlesztéseket és egyedi attrakciókat jelent.

Kontra: Nyilvánvaló, hogy a téli bevételek csökkenése miatt a befektetők új bevételi lehetőségeket keresnek. Ez rendjén is van, ha olyan attrakciókat visznek a területre, amelyek nem teszik tönkre a környezetet, tartja a Védegylet.

Magyarországon nem érdemes a síturizmusra alapozni?

Pró: Napjainkban a síközpontok számtalan problémát kezelnek egyszerre, de ezt elmondható minden iparágra Tóth Csaba szerint. Úgy gondolja, hogy fenntartható üzleti modellel, turisztikai fejlesztésekkel, technológiai innovációkkal és modern hópótló berendezésekkel, a szezonalitás helyett a négy évszakos működésre alapozva a hazai síturizmusnak és téli sportoknak nemcsak múltjuk és jelenük, de jövőjük is van.

Kontra: Újszászi Györgyi megérti, hogy a síturizmusból élők szeretnék, ha befektetéseik megtérülnének. A klímaváltozás miatt azonban ez egyre nehezebb lesz. Az elmúlt években az állam nagy összegeket fordított a hazai síterepek fejlesztésére, de a felmelegedés miatt ez egyre kevésbé indokolható. Kérdés, hogy a magánbefektetők saját pénzükből meddig dacolnak az elemekkel. Ha józan fejjel gondolkoznak, nem sokáig.

Úgy véli, hogy a 21. században meg kell tanulnunk, hogy erőforrásaink végesek, és nagyon meg kell gondolni, mire használjuk őket. Képesek vagyunk mesterséges telet csinálni, csak az a kérdés, a föld erőforrásaiból mennyit szabad erre áldozni. Korunk gyermekeit el lehet azzal kápráztatni, hogy az enyhe télben is tudnak szánkózni, de előbb-utóbb rájönnek, hogy az ilyen huncutságoknak nagy ára van. Most már arra kell gondolni, hogy utódainknak már a puszta lét is nehéz lesz, ha nem osztjuk be okosan, amit a Föld adni tud.

A vita apropójaként szereplő normafai pályákat tavaly tél óta hóágyúzzák. A technikai hóval borított területen egy sífutó- és két szánkópálya működött, az elmúlt téli szezonban 60, illetve 75 napon keresztül. A mesterséges hóval feljavított szánkópályát decemberben lapunk riportere is tesztelte. A legnagyobb vitát kiváltó sílesiklópályát nem építették meg, az önkormányzat lapunknak adott válasza szerint az idei szezonban sem tervezik, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen letettek volna róla.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!