Átláthatósági eljárást indítottak a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen
2024. július 4. – 11:01
Átláthatósági hatósági eljárást indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben – írja 24.hu. A bejelentést szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem tett eleget az adatszolgáltatási és átláthatósági kötelezettségeinek, mivel nem tette közzé az ötmillió forintot meghaladó értékű szerződéseit, támogatásait vagy kifizetéseit.
A lap szerint Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke arról tájékoztatott, hogy a bejelentést megvizsgálva a hatóság hivatalból átláthatósági hatósági eljárást indított a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben.
Csak több mint négy hónappal az indulása után lett honlapja, elérhetősége és aktív a Facebook-oldala is a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak. A Telexen is írtunk arról, hogy az RTL februárban próbálta megkeresni a hivatalt, de akkor még nem volt honlapja, nyilvános telefonos elérhetősége, nem lehetett tudni, hányan dolgoznak ott, és azt sem, hogy kik a vezetői, leszámítva a miniszterelnök javaslatára kinevezett, ötmilliós fizetést bezsebelő Lánczi Tamás elnököt.
A hivatal elérhetetlensége és titokzatos működése azért is volt abszurd, mert a Szuverenitásvédelmi Hivatalt a hivatalos indoklás szerint azért hozták létre, hogy transzparenssé tegye a különféle szervezetek magyarországi tevékenységét.
A Transparency International és az Átlátszó lettek a Szuverenitásvédelmi Hivatal első célpontjai, miután
„egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot indít” a Szuverenitásvédelmi Hivatal a Transparency International Magyarország (TI) ellen – közölte a hivatal június 18-án a civil szervezettel. Az állami szerv hatoldalas levelében 62 kérdést tett fel a TI-nek, a „külföldről származó támogatás” felhasználásával kapcsolatban, mivel szerintük a TI a „választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytat.
A Transparency arra emlékeztetett közleményében, hogy a hivatallal az „a hatalom szándéka”, hogy „támadja a kritikát megfogalmazó polgárokat és civil szervezeteket, ellentétes Magyarország Alaptörvényével és az Európai Unió alapvető értékeivel”. Hozzáteszik, ezen az állásponton van az Európai Bizottság is,
ezért februárban kötelezettségszegési eljárást indított a kormánnyal szemben.
