Egyre bonyolultabb a pontszámítás, ma este kiderül, kit vettek fel egyetemre

Szerdán este 8-kor hirdetik ki idén a felvételi ponthatárokat az egyetemek szeptemberben induló szakjaira. A jelentkezők ekkor tudhatják meg, hogy felvették-e őket valamelyik szakra, és ha igen, hova.

A képlet egyszerű: a különböző egyetemi szakokon különböző ponthatárokat állapítanak meg, és akinek ezeknél magasabb lett a pontszáma, azt felveszik az általa választott képzésre. A ponthatárokat a Felvi.hu oldalán teszik közzé, de a felvételizőket sms-ben is értesítik az eredményükről. Mindenkit csak egy helyre vehetnek fel, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt.

Ahogy minden évben, a Telexen idén is este 8 órakor közzétesszük néhány népszerű szak ponthatárát, így érdemes lesz nálunk követni a fejleményeket.

Több mint ötezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre, mint tavaly

Közel 121 ezren jelentkeztek idén valamely magyar egyetem alap, osztatlan vagy mesterképzésére. Ez közel 5500-zal kevesebb, mint egy évvel korábban, de még mindig több, mint 2022-ben és az azt megelőző években. A 2010-2011-es felvételi eljárásban még több mint 140 ezren szerettek volna bekerülni egyetemekre, ezután kezdett csökkenni a felsőoktatás iránti érdeklődés. A jelentkezők száma 2020-ban süllyedt soha nem látott mélypontra és 2011 óta csak tavaly haladta meg először a 120 ezret.

Az össznépességet tekintve Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a felsőfokú oktatásban tanulók aránya Európában az elmúlt években. A csökkenés oka a forráskivonás, a férőhelyek korlátozása, a központi ponthatárok emelése, az egyetemi szakok megszüntetése vagy összevonása lehetett – erről beszélt korábban Polónyi István oktatáskutató a Népszavának.

A drasztikus visszaesés után a kormánynak lépnie kellett, ha növelni szerette volna a felsőoktatásba jelentkezők számát. Polónyi szerint a kabinet rájött, hogy az „elitszemléletű” felsőoktatási politika nem volt sikeres, ezért több ponton lazítottak a bekerülés feltételein. Ez látszott a meghozott intézkedésekből: például eltörölték a minimumponthatárokat, a felvételihez szükséges kötelező emelt szintű érettségit, valamint a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsgát. Idéntől pedig a központi többletpontok helyett az egyetemi hatáskörben adható plusz 100 pont is lehetőséget ad az intézményeknek a kedvezőbb mérlegelésre.

Hol szeretnének tanulni a fiatalok?

A most felvételiző diákok közül mintegy 17 ezren az ELTE valamely szakját jelölték meg elsőként. A második helyen a Debreceni Egyetem áll az összesítésben, ahová közel tízezren adták be jelentkezésüket, a harmadik pedig a Szegedi Tudományegyetem lett, ahová 8395 jelentkezés érkezett, derül ki az Eduline összeállításából. Nem meglepő, hogy itt a legmagasabb a jelentkezők száma, hiszen ezek számítanak a legnagyobb egyetemeknek, itt hirdetik meg a legtöbb helyet.

A lap idén is összesítette, hogy melyik 10 szakra jelentkezett a legtöbb felvételiző. Az Oktatási Hivatal a nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait összesítette. A lista az alapján áll össze, hogy a felvételizők melyik szakokat jelölték be első helyen a jelentkezésnél. Ez mutatja ugyanis azt, hogy hova szeretnének a leginkább bekerülni:

• gazdálkodási és menedzsment (6801 jelentkező)
• pszichológia (4948 jelentkező)
• jogász (4178 jelentkező)
• ápolás és betegellátás (3641 jelentkező)
• kereskedelem és marketing (3581 jelentkező)
• mérnökinformatikus (3271 jelentkező)
• óvodapedagógus (3531 jelentkező)
• gyógypedagógus (2944 jelentkező)
• gépészmérnök (2656 jelentkező)
• általános orvos (2428 jelentkező).

A pedagógusképzésbe idén 17 833-an nyújtották be jelentkezésüket – tehát a felvételi jelentkezésnél ennyien jelölték be ezt valahányadik opcióként. Ez csak kicsivel marad el a tavalyi számtól, amikor 18 673-an jelentkeztek valamilyen pedagógusszakra.

Van, amikor egy-egy intézmény képzési kínálata nem találkozik a diákok érdeklődésével. A legkevésbé népszerű helyek közé idén a Debreceni Egyetem szolnoki kampuszának turizmus-vendéglátás szaka, a Nyíregyházi Egyetem angol nyelvű gazdálkodás-menedzsment képzése tartozik, amelyekre csupán egy-egy diák jelentkezett első helyen. Szintén ebben a felsorolásban szerepelnek az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem angol nyelvű szőlész-borász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lengyelül zajló szlavisztika, illetve az ELTE földrajz–matematika és fizika–történelem szakos tanári képzései is.

Mi alapján számítják a pontokat?

Az idei pontszámítás kicsit bonyolultabb, mint az előző években, de kezdjük azzal, ami változatlan: idén is maximum 500 pontot lehet elérni, aminek az alapját a tanulmányi (200 pont) és érettségi (200 pont) eredmények, illetve a többletpontok adják.

A középiskolai tanulmányi eredményekért járó 200 tanulmányi pont egyik felét a középiskolai osztályzatok adják: az utolsó két év végén adott jegyet adják össze, majd szorozzák meg kettővel. A tanulmányi pontok másik felét az érettségi átlageredményéből számolják: ez a középiskolai érettségi bizonyítvány százalékos eredményeinek átlagából tevődik össze, maximum 100 pont lehet. Az egyetemek maguk határozhatják meg, hogy az egyes szakokra a kötelező négy alaptantárgy (matematika, magyar, történelem, idegen nyelv) mellett milyen ötödik tantárgy középiskolai és érettségi eredményét számítják be.

Az érettségi pontokkal további 200 pont szerezhető, ezt két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből számítják ki. 2024-től az egyetemek maguk határozzák meg, hogy melyik két tárgyat veszik figyelembe a felvételihez, és azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból milyen szintű érettségit kérnek: vagyis hogy közép-, vagy emelt szintű vizsgára van szükség. Az elmúlt évekhez képest az érettségi pont számítása esetében az emelt szintű érettségiért járó pontokat 100 százalékos értéken, a középszintű érettségiért járókat pedig 67 százalékos értéken számítják át.

A diákok körében népszerű duplázás továbbra is megmarad, ennek lényege, hogy az érettségi eredményeket szorozzák meg kettővel, és nem számítják be a tanulmányi pontokat. Nem kell előre eldönteni, ki mi alapján szeretné számolni a pontjait, a rendszer automatikusan a kedvezőbb opciót veszi alapul.

A legnagyobb változás a harmadik kategóriában, a többletpontokban van: az eddigi központi többletpontok helyett az egyetemek dönthetnek arról, milyen teljesítményre, körülményre adnak még további maximum 100 pontot a felvételizőknek. Ezt idéntől intézményi pontoknak nevezik. Így egyetemenként eltérő pontot érhet a nyelvvizsga, a tanulmányi versenyen szerzett helyezés, a hátrányos helyzet, a sportteljesítmény vagy a munkatapasztalat. Az önkéntes tartalékos katonai szolgálat (annak idejétől és tartalmától függően) 16, 32 vagy 64 pontot jelenthet, ezzel akár 500 feletti pontszám is összegyűjthető.

Furcsaságok a pontok összesítésénél

A bonyolult rendszerben két héttel a felvételi előtt még sok felvételizőnek hiányzott az összpontszáma az erre szolgáló központi felületen. A Telexhez több olyan levél is érkezett, hogy a diákok az előre kalkuláltakhoz képest jelentősen kevesebb pontot kaptak, mert szerintük rosszul számolta a rendszer az érettségit vagy a nyelvvizsgát, esetleg nem számolt hozzá valamit a pontokhoz. Az is előfordult, hogy a két pontszámítási lehetőség közül a kedvezőtlenebbel számoltak, de olyanról is tudunk, akinek a reméltnél több pontot regisztráltak.

Egy héttel ezelőtt kérdéseket küldtünk erről az Oktatási Hivatalhoz, de választ nem kaptunk. A Hivatal honlapján hétfőn az volt olvasható, hogy a felsőoktatási intézmények a megszerezhető pontszámok jelentős körét maguk határozzák meg, a pontszámítás szabályai összetettebbé váltak, ugyanannak a jelentkezőnek egészen más felvételi pontszámai alakulhatnak ki ugyanazon szak más-más egyetemen, főiskolán folyó képzésén. Mint írták, alapvetően befolyásolhatja az eredményeket, hogy az egyetemek, főiskolák az intézményi pontok számítási szabályait mind maguk határozzák meg, vagy hogy a középszintű érettségi vizsgaeredményeket nem százalékos értékükben számítják át érettségi pontokká, hanem átváltási táblázat szerint. Hétfői állás szerint „a jelentkezések feldolgozása továbbra is zajlik egészen a ponthatárok kihirdetésének napjáig, addig a jelentkezői pontszámok nem tekinthetők véglegesnek”.

Nincs minimumponthatár, nem kötelező az emelt szintű érettségi

Amiatt senkinek nem kell izgulnia már, hogy azért nem veszik fel egy szakra, mert nem érte el a minimumponthatárt. A maximum 500 pontos felvételi rendszerben a 3-4 éves alapképzésre és az 5-6 éves osztatlan képzésre korábban nem lehetett bejutni 280 pont alatt, a felsőoktatási szakképzésre pedig 240 pontnál kevesebbel.

2023-tól nincs ilyen központi minimális elvárás, tehát elméletben azok is mehetnek egyetemre, akik nem érik el ezt a pontszámot. De az egyetemek maguk meghatározhatnak szakonként minimumpontszámot.

A reális képhez hozzátartozik, hogy az eddigi minimális 280 pontnál a legtöbb szak bőven magasabban húzta meg a bekerülési ponthatárt. Tehát ennek eltörlése önmagában nem jelenti azt, hogy a szakok automatikusan lejjebb viszik a ponthatáraikat.

2023-tól az alapképzésre és az osztatlan képzésekre jelentkezőknek nem kötelező emelt szintű érettségi vizsgát tenniük, az egyetemek elfogadhatnak középszintű érettségit is. Ettől függetlenül a keresett egyetemeken és szakokon sok helyen megmaradt ez a követelmény.

Mi határozza meg a pontokat?

A magasabb vagy alacsonyabb bejutási ponthatárok nem feltétlenül jelentik azt, hogy az egyik szak jobb vagy rosszabb a másiknál. A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, az általuk megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. A ponthatárokat tehát most alapvetően az határozza meg, hogy egy szakon hány hely van, és oda hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek. Magas lehet a ponthatár ott, ahova sok magas pontszámú jelentkező akar bejutni, de ott is, amelyre nagyon kevés (1–5) embert vesznek fel, és nagyon kevesen jelentkeznek rá magas pontszámmal.

Több olyan szak van, amelyre csak kevés hallgató képzését finanszírozza az állam, ezért ott eleve magasan húzzák meg a ponthatárt. A nagyobb létszámú szakok összehasonlításánál ezért érdemesebb a felvettek átlagpontszámát nézni, tehát azt, hogy átlagosan milyen magas pontszámmal érkeznek az új hallgatók.