Az ukránok megölték az orosz flotta parancsnokhelyettesét Mariupolnál, telitalálatot kapott egy kijevi bevásárlóközpont

Az ukrán hírszerzés szerint Belarusz a következő napokban csatlakozik Oroszországhoz az ukrajnai invázióban, állítják az ukrán fegyveres erők.

Az ukrán hírszerzés egyébként már korábban is állított ilyet. Március 11-én is azt mondták, aznap Belarusz is megtámadja őket.

A belarusz vezetés következetesen tagadja, hogy belépnének a háborúba. A belarusz fegyveres erők vezérkari főnöke, Viktor Gulevics pár napja azt mondta, küldenek ugyan csapatokat a határhoz, de állítása szerint csak a már ott tartózkodó katonák leváltására. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bizonyos szempontból már megtették, hiszen bár hivatalosan nem részei a konfliktusnak, több orosz rakéta- és légi támadás is belarusz területről indult, és az orosz csapatok egy része is onnan lépett be Ukrajnába. Épp ezért számos nemzetközi szankció nemcsak Oroszországot, hanem Belaruszt is érinti. (Kyiv Independent)

Képek és videók jelentek meg a közösségi médiában olyan mai tüntetésekről, amelyek Herszonban, Kahovkában és Bergyanszkban zajlanak, ezek a városok mind az orosz csapatok ellenőrzése alatt állnak. A gyűlések békések, az orosz katonák még nem oszlatták fel őket, írja a BBC.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál által megosztott videókon ukrán zászlókat lengető tömeg látható Herszonban, amint azt skandálják, hogy „Haza!”, „Haza, amíg éltek!” illetve „Herszon: Ukrajna!”.

Volodimir Zelenszkij vasárnap aláírta azt a rendeletet, amely az összes országos tévécsatornát egy platformba tömöríti. Az ukrán elnök szerint a jelenlegi hadiállapotban erre az „egységes információs politika” fontossága miatt van szükség.

Az elnöki honlapra feltöltött közlemény egyelőre nem részletezte, hogy mikortól hatályos az új intézkedés. (Guardian, Nexta)

Tízmillió ember – a lakosság több mint egynegyede – menekült el otthonából Ukrajnában a háború miatt, mondta vasárnap az ENSZ menekültügyi főnöke.

Közülük már közel 3,5 milliónyian külföldre mentek, a többiek pedig bár elmenekültek az otthonaikból, az országon belül maradtak.

Az ENSZ szerint a menekültek közel 90 százaléka nő és gyerek. A 18 és 60 év közötti ukrán férfiak ugyanis a katonai behívóikkal nem hagyhatják el az országot. Az Unicef korábban azt mondta, legalább 1,5 millió gyereknek kellett elmenekülnie Ukrajnából, további 3,3 millió gyereknek pedig Ukrajnán belül kellett más lakóhelyet találnia.

Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete szerint szerdáig 162 ezer harmadik országbeli állampolgár menekült Ukrajnából a szomszédos államokba.

A háború előtt Ukrajnának 37 millió lakosa volt a kormány ellenőrzése alatt álló régiókban, az Oroszországhoz csatolt Krím és az oroszbarát szeparatista régiók nélkül. (Guardian)

A Nyugat naponta 700 millió dollárt fizet az orosz nyersolaj- és földgázszállításokért, és „Putyin ezt a pénzt is az Ukrajna elleni barbár invázióra fordítja” – mondta a The Sunday Times című konzervatív lapnak adott interjújában Boris Johnson, írja az MTI. A brit kormányfő szerint az ukrajnai háború a fogyasztók és az autósok számára is rettenetes következményekkel járhat, de a briteknek el kell fogadniuk „a Putyinnal szembeni kiállásból” eredő magasabb költségeket.

Azt mondta, hogy az egész világot meg kell győzni arról, hogy túl kell lépni az orosz nyersolaj- és földgázszállításokkal szembeni függésen, szerinte fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztését, és beruházásokat kell kezdeni az atomerőművek számának növelésére is.

A brit kormányfőt megdöbbentette, hogy Putyin nem látta előre az ukrajnai ellenállás várható mértékét. Az orosz elnök alapvető hibát követett el az invázió elrendelésével, „nagyon durván rálépett a gereblyére” – fogalmazott Johnson, aki úgy látja, hogy a jelek szerint Putyint már nem is foglalkoztatja az a gondolat, hogy Ukrajna csatlakozik-e a NATO-hoz.

Johnson az interjúban azt mondta, hogy még az invázió előtt személyesen fejtette ki Putyinnak, hogy Ukrajna „nem lesz egyhamar” a NATO tagja, de az orosz elnök nem is igazán foglalkozott ezzel a gondolattal. Johnson szerint Putyint valójában „birodalmi ambíciók vezérlik”. A brit kormányfő bízik abban, hogy Kijevet soha nem sikerül bevenniük az orosz fegyveres erőknek.

Johnson azt is mondta, hogy nagy-britanniai menedéket ajánlott fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek és családjának arra az estre, ha az ukrán főváros mégis elesne, de Zelenszkij azt mondta, Ukrajnában a helye.

Ferenc pápa vasárnap „értelmetlen mészárlásnak” nevezte az ukrajnai konfliktust, és arra kérte a vezetőket, hogy állítsák le „ezt az undorító háborút” „Az Ukrajna elleni erőszakos agresszió sajnos nem lassul” – mondta a pápa vasárnapi beszédében a vatikáni Szent Péter téren. „Ez egy értelmetlen mészárlás, ahol minden nap öldöklések és atrocitások ismétlődnek” – mondta.

„Könyörgöm a nemzetközi közösség minden szereplőjének, hogy tegyenek valódi erőfeszítéseket, hogy véget vessenek ennek a visszataszító háborúnak. Ezen a héten rakéták és bombák találtak el civileket, időseket, gyerekeket és terhes anyákat” – mondta Ferenc pápa, majd arról beszélt, hogy meglátogatta a Rómában kezelt, sérült ukrán menekült gyerekeket: „Egyiküknek hiányzik a karja, egy másik a fején sérült meg. Ártatlan gyerekek”.

„Maradjunk közel ehhez a megvert néphez, öleljük át őket szeretettel, konkrét elkötelezettséggel és imával, és kérjük, ne szokjanak hozzá a háborúhoz és az erőszakhoz” – mondta. Ezután meghívott „minden hívőt és minden közösséget”, hogy csatlakozzon hozzá március 25-én, a keresztény örömhír napján, „az emberiség, különösen Oroszország és Ukrajna megszentelésének ünnepélyes aktusában”.

„Mindez embertelen, sőt szentségtörés is, mert az emberi élet szentsége ellen irányul. Különösen a védtelen emberi élet ellen, amelyet tisztelni és védeni kell, nem pedig kiirtani, és amely minden stratégia előtt áll, ne feledjük, kegyetlen, embertelen és szentségtörő” – zárta beszédét. (CNN)

Legalább 1,5 millió gyereknek kellett elmenekülnie Ukrajnából, további 3,3 millió gyereknek pedig Ukrajnán belül kellett más lakóhelyet találnia, állítja az Unicef.

„Mindegyikük egy-egy gyerek, akinek az élete darabokra szakadt, akinek a világa a feje tetejére állt” – mondta erről a gyerekvédelmi szervezet szóvivője.

Az ENSZ szerint a háború kitörése óta legalább 150 gyerek meghalt, 160 pedig megsebesült. Az ukrán parlament vasárnap ennél kicsit alacsonyabb számról beszélt: szerintük 115 gyerek halt meg, és körülbelül 140 sérült meg. (CNN)

56-ra nőtt az áldozatok száma, miután március 11-én az oroszok egy idősotthonra támadtak az Ukrajna keleti részén lévő Kreminna városában, állítja az ukrán kormány.

Az ukrán Különleges Kommunikációs Állami Szolgálat szerint az oroszok „tankból cinikusan és szándékosan” lőttek az épületre a Luhanszki területen. Azt állítják, tizenöt túlélő van, akiket az oroszok elvittek a szintén a Luhanszki területen lévő Szvatove város idősek otthonába.

Belgrádban tartják a fedett pályás atlétikai világbajnokságot. Az olimpiai bajnok magasugró, az olasz Gianmarco Tamberi az ukrán zászlót festette egyik karjára (a másikra az olaszt) illetve felírta rá az ukrán Bohdan Bondarenko korábbi magasugró világbajnok, és a szintén ukrán Andrij Protsenko nevét, egyik sporttársa sem jutott el a szerb fővárosba.

Tamberi 2021. augusztusában a nyári olimpiai játékokon a katari sportolóval, Mutaz Essa Barshimmal együtt holtversenyben győzött, miután mindketten 2,37 métert ugrottak. Tamberi és Barshim megállapodtak, hogy megosztják az aranyérmet. Döntésük és fantasztikus közös ünneplésük bejárta a világsajtót:

Az elmúlt napokban 300 nigériai, 208 kínai és 190 ecuadori állampolgár térhetett vissza hazájába magyar segítséggel, ami azt jelenti, hogy eddig összesen 12 nemzet 8813 polgárának segítettünk hazatérni, összesen 51 mentesítő járattal – írta legfrissebb Facebook-posztjában Szijjártó Péter. A külügyminiszter szerint Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik.

Szijjártó azt írta, hogy az Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködve a héten összesen 70 tonnányi tartós élelmiszert és higiéniai csomagot juttattak el Kárpátaljára, és célba ért az Országos Mentő Szolgálat adománya is, amit a Beregszászi Kórháznak küldtek.

Az Ukrajnai Egészségügyi Minisztérium betiltotta a Belaruszban gyártott gyógyszerek értékesítését és használatát. Erről a minisztérium hivatalos honlapján számolt be, írja a Nexta.

A belarusz vezetés következetesen tagadja, hogy belépnének a háborúba, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy bizonyos szempontból már megtették, hiszen bár hivatalosan nem részei a konfliktusnak, több orosz rakéta- és légi támadás is belarusz területről indult, és az orosz csapatok egy része is onnan lépett be Ukrajnába. Épp ezért számos nemzetközi szankció nemcsak Oroszországot, hanem Belaruszt is érinti.

Hivatalosan az orosz-ukrán háborúval indokolták a döntést, de az Azonnali szerint az oroszbarát magyar álláspont is közrejátszhatott. Cikkünk a témában>>>

A Németországba menekülő emberek száma a szövetségi kormány új helyzetértékelése alapján nagyságrendekkel meghaladhatja a első becslésékben jelzett 340 ezret, és elérheti az egymilliót – írja a Bild am Sonntag (BamS) című német vasárnapi lap, amit az MTI szemlézett. A lap szerint Annalena Baerbock külügyminiszter azt mondta, hogy ha még tovább tart az orosz erők egyre inkább lakóövezeteket is sújtó „bombazápora”, akkor jóval több ukrán állampolgár kényszerülhet a hazája elhagyására, és Németországban is sokkal több embernek kellene menedéket biztosítani.

A lap azt is írja, hogy a német nyelvterület egyik legelismertebb menekültügyi szakértője, Gerald Knaust, az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) vezetője a menekültek EU-s tagországok közötti elosztását sürgeti. Knaust szerint ki kell építeni egy légihidat a többi között Spanyolországba, Portugáliába, Franciaországba és Nagy-Britanniába, „különben március végéig nem egymillióan, hanem kétmillióan érkeznek Németországba és Ausztriába” – mondta a szakember.

Mariupol lakosainak ezreit „erőszakkal vitték” Oroszországba, az útleveleik nélkül, állítják továbbra is az ukránok. Mariupol polgármesteri hivatala vasárnap úgy nyilatkozott a New York Timesnak, akár 4500 civilt is átvihettek Taganrogba, egy délnyugat-oroszországi kikötővárosba. Mindannyiukat az útleveleik nélkül.

A Kreml korábban azt állította, hogy kedden Mariupolból menekülteket szállító buszok kezdtek érkezni Oroszországba, de közvetlenül nem foglalkozott az állításokkal, írja a Sky News.

Szombaton több mint négyezer embert tudtak kimenekíteni Mariupolból, autókkal és buszokkal vitték őket Zaporizzsja felé. A városban szombaton is heves harcok zajlottak, a folyamatos orosz támadások miatt akadozott a lebombázott mariupoli színházban rekedtek mentése. Közben vasárnap arról érkeztek hírek, hogy Mariupolban egy iskolát is lebombáztak, ahol négyszáz civil keresett menedéket.

Oroszország tagadta és fantáziálásnak nevezte, hogy az orosz űrhajósok azért viseltek sárga-kék kezeslábast a Nemzetközi Űrállomásra megérkezve, hogy így fejezzék ki szolidaritásukat Ukrajnával.

Az egyik űrhajós azt mondta, a legénység minden tagja körülbelül hat hónappal az indulás előtt választja ki a színeket, mivel a ruhákat egyedileg kell megvarrni. A sárga-kék színeket pedig azért választották, mert mindhárman a Bauman Moszkvai Állami Műszaki Egyetemen végeztek, ezek pedig az egyetem színei.

Az orosz űrügynökség minderről így írt a Telegramon: „Nem kell rejtett jeleket vagy szimbólumokat keresni az egyenruhánkban. Egy szín egyszerűen csak egy szín. Semmilyen módon nem kapcsolódik Ukrajnához. Ezekben a napokban, bár az űrben vagyunk, együtt vagyunk az elnökünkkel és a népünkkel”. Ehhez pedig egy képet is csatoltak az egyetem kék-arany színű címeréről. (Guardian)

Oroszország és Ukrajna a „kritikus kérdésekben” közeledik a megállapodáshoz, állítja a török külügyminiszter. Azt viszont nem fejtette ki, hogy mit ért kritikus kérdések alatt, írja a Sky News.

Mevlut Cavusoglu részt vett az ukrán és orosz külügyminiszteri tárgyalásokon Antalyában, minderről azt is nyilatkozta egy török lapnak, hogy ők reménykednek a tűzszünetben.

Szergej Lavrov és Dmytro Kuelba a hónap elején találkozott Antalyában, de nem sikerült megegyezniük egy megoldásról. A megbeszélések hátteréről itt írtunk bővebben.

Putyin pénteken telefonon hívta Recep Tayyip Erdoğan török elnököt, és elmondta, milyen követelései vannak Ukrajnával szemben. Ezek között van például, hogy Ukrajna legyen semleges állam, és ne kérje a felvételét a NATO-ba; demilitarizálják az országot, hogy ne jelentsen fenyegetést Oroszországra nézve; hajtsanak végre egyfajta nácimentesítést; valamint adja fel a kelet-ukrajnai szakadár területek, azaz a Donyecki és a Luhanszki „Népköztársaságok” által uralt megyék feletti fennhatóságát.

Putyin ezekben a kérdésekben hajlandó személyesen is tárgyalni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki napok óta hangsúlyozza, hogy készen áll találkozni orosz kollégájával. Erdoğan török elnök fel is ajánlotta, hogy találkozhatna az orosz és az ukrán elnök egymással akár Isztambulban, akár Ankarában.

Ukrajna miniszterelnök-helyettese azzal vádolta Oroszországot, hogy „népirtást” követ el, miközben Ukrajnát támadja.

Olha Stefanishyna a Sky Newsnak azt is mondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök és a Kreml vezetői „háborús bűnösök”. Szerinte az orosz invázióban megölt és megsebesített civilek száma sokkal nagyobb, mint az ukrán katonaáldozatoké, és azt is állította, hogy orosz katonák „nőket erőszakoltak meg órákon át, majd gyilkoltak meg”.

A miniszterelnök-helyettes azt is mondta az interjúban, „Ukrajna addig fog ellenállni, amíg szükséges”, és az ukrán ügyészség már kétezer ügyet indított a háborús bűnökkel gyanúsított orosz csapatok ellen. Azt is hozzátette viszont, hogy „teljesen világos, csak az ukrán hadsereg és csak az ukrán elnök nem lesz képes egyedül ellenállni”, ezért aztán felszólította a világ politikai vezetőit, köztük az Egyesült Államok, az Európai Unió és Ázsia politikai vezetőit, hogy hozzanak létre egy háborúellenes koalíciót.

Stefanishyna szerint Ukrajna nem fog beleegyezni semmilyen olyan megállapodásba, amiben Oroszország területet követelne magának, de arról lehetnek tárgyalások, hogy „reintegrálják”, visszacsatolják az elmúlt nyolc évben „megszállt” szeparatista keleti régiókat. (Sky News, BBC)

Az Ukrajna ellen indított orosz háború egyik legtöbb halálos áldozattal járó rakétacsapását szenvedte el egy laktanya Mikolajivban. A frissen bevonult, fiatal és középkorú katonák azonosítása is megkezdődött, miközben még szombaton is folytak a mentőmunkálatok a romok körül. A város azonban tartja magát, pedig több támadás érte területét és a környékét is. A lakók jelentős része orosz anyanyelvű, de nem kér Putyinból, aki azt állítja, hogy meg kell őket menteni az ukrán nacionalistáktól.

Legfrissebb helyszíni riportunkat a mikolajivi laktanyáról itt olvashatja.

Ukrajna vasárnap hét humanitárius folyosó megnyitásában bízik, köztük a heves támadások alatt álló Mariupolból.

Mariupolt hetek óta ostromolják az orosz erők, a folyamatos, könyörtelen bombázás mellett pedig sokáig szinte lehetetlennek tűnt a város evakuálása. A múlt héten több ezer embernek sikerült végre elmenekülnie a fekete-tengeri kikötőből, miután számos sikertelen tűzszüneti kísérletet tettek. Szombaton is sikerült több mint négyezer embert kimenekíteni a városból, autókkal és buszokkal vitték őket Zaporizzsja felé. Az elmúlt napokban egy óvóhelyként használt színházat bombáztak le, vasárnap pedig arról érkeztek hírek, hogy egy iskolát is lebombáztak, ahol négyszáz civil keresett menedéket.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a vasárnapi humanitárius folyosók Kijev, Harkiv és Donyeck megyékben vannak. (Kyiv Independent)

„Európa egyik legnagyobb kohászati üzemét tulajdonképpen lerombolják” – mondta az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Vadim Denysenko vasárnap.

A szombati hírek szerint heves harcok zajlottak Ukrajna egyik kulcsfontosságú ipari létesítményének, a Mariupolban található Azov acélüzem ellenőrzéséért. Az óriási acélmű közvetlenül Mariupol városközpontjától keletre fekszik. Ha az irányítása orosz kézre kerülne, az jelentős csapást jelentene a város megtartására irányuló ukrán erőfeszítésekre.

Egy ukrán parlamenti képviselő egy videót is megosztott a Twitterén, amin állítása szerint épp az üzem robbanása látható.

Az Azov vezérigazgatója megerősítette, hogy a vas- és acélművet találat érte, de a kár mértékét nem erősítette meg, írja a Sky News.

A hadműveletek jelentős természeti pusztítással és környezetkárosítással is járnak, és olyan hatásokkal, amelyek jelen pillanatban is veszélyeztetik az emberek egészséget. Bármi is legyen az orosz-ukrán háború kimenetele, Ukrajnának évtizedekig tartó környezeti hatásokkal is számolnia kell. Minderről itt írtunk bővebben.

Az Ukrajna elleni orosz invázió egyik, az orosz és oroszbarát médiában gyakran hangoztatott indoka volt, hogy Ukrajnában titkos amerikai biofegyver-kutató laborok működnek, és ezek felszámolására indult a „speciális katonai művelet”. Hogy ebből mennyi igaz, azt egy fact-check cikkben már kiveséztük; most pedig a Daily Beast cikke arra mutatott rá, hogy ezt az összeesküvés-elméletet már nem először használja az orosz dezinformációs gépezet. Ugyanerre a sémára felhúzva terjesztettek állhíreket az elmúlt években Tbilisziben, Georgiában, illetve Kazahsztán-szerte telepített szupertitkos amerikai laborokról. A teljes cikket itt lehet elolvasni.

Az ukrán parlament szerint a háborúban eddig 115 gyerek halt meg, több mint 140 pedig megsebesült.

„Ezek nem csak számok, hanem a gyász mértékét és ukrán családok százainak összetört sorsát mutatják” – írják a hivatalos Twitter-oldalukon.

A harcok elől menekülők megpróbáltatásai akkor sem érnek véget, ha biztonságos országba érnek: fokozottan ki vannak téve különféle fertőző betegségeknek, amelyek megelőzése és kezelése a fogadó országokra is nagy terhet ró a rég nem látott méretű menekülthullám közepette. A menekültek között sok a gyerek, Ukrajna pedig a gyerekkori oltások terén békeidőben sem állt jól, ezért fontos minél többek érkezőt minél előbb beoltani, hogy ne kaphasson szárnyra a kanyaró és a járványos gyermekbénulás. Az érintetteket Magyarországon is oltják, és az EU is segítene. Minderről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Oroszország a hétvégén robotrepülőgépeket lőtt ki Ukrajnára a Fekete-tengeren és a Kaszpi-tengeren lévő hajókról, amik a hangsebesség ötszörösével haladnak, állítja az orosz védelmi minisztérium.

A minisztérium szóvivője szerint ezek Ukrajna katonai infrastruktúráját célozták, például egy üzemanyagtárolót és egy olyan üzemet, amiben megsérült ukrán páncélozott járműveket javítanak.

Moszkva azt is állítja, hogy csapást mértek egy ukrán katonai felkészítő központra, ahol a kijevi erőkhöz csatlakozó külföldi harcosok állomásoztak.

Oroszország továbbra is tagadja, hogy civileket bombáznának. (Sky News)

A Fortnite videójáték fejlesztője, az Epic Games vasárnap közleményben jelentette be, hogy az a bevétel, amit a Fortnite március 20-a és április 3-a között, tehát két hét alatt termel, az ukrajnai háborúban érintett emberek humanitárius segélyezésére fordítja, írja a Nexta.

A Fortnite a világ egyik legnépszerűbb videójátéka, három év alatt bő 14 milliárd dollárnyi forgalmat generált. A háború kitörésekor egyébként a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter úgy fogalmazott, „ez nem a Fortnite, ez nem egy videójáték, hanem háború zajlik, ahol emberek élete kerülhet veszélybe”.

Fehér zászlók és a Vöröskereszt jele: ezeket tették azokra a buszokra, amik a civileket menekítik ki a heves támadások alatt álló Mariupolból. A helyi városi tanács egy videót osztott meg ezekről:

Szombaton több mint négyezer embert tudtak kimenekíteni Mariupolból, autókkal és buszokkal vitték őket Zaporizzsja felé. A városban szombaton is heves harcok zajlottak, a folyamatos orosz támadások miatt akadozott a lebombázott mariupoli színházban rekedtek mentése. A Kyiv Independent arról is írt, hogy a mariupoli városi tanács közlése szerint az orosz erők helyi lakosok ezreit költöztetik át önkényesen Oroszországba. Közben vasárnap arról érkeztek hírek, hogy Mariupolban egy iskolát is lebombáztak, ahol négyszáz civil keresett menedéket. (Guardian, CNN)

Erre jutott a háború 24. napjának végére az amerikai Institute for the Study of War kutatóintézet. Ha összehasonlítjuk az ukrajnai front aktuális állását bemutató friss térképüket az egy héttel ezelőttivel, ebben nincs is sok okunk kételkedni.

A március 19 késő esti állapot:

Ez pedig az egy hetes, március 12-i:

Az ukrán lapok és hírügynökségek szerint ezek történtek még szombatról vasárnapra virradó éjszaka:

• A Kyiv Independent szerint Rubizsne városában három ember halt meg, köztük két gyerek. A terület kormányzója szerint az elmúlt egy napban 24 házat és lakóházat romboltak le Rubizsne és Szeverodonyeck városokban.
• Az Interfax a Harkiv megyei rendőrségre hivatkozva írja, hogy Harkivban egy éjszakai támadásban öten meghaltak, köztük egy kilencéves fiú is meghalt.
• Az ukrán hírügynökség azt is írja, Oroszország vasárnap robotrepülőgépekkel csapott le Ukrajnára a Fekete- és a Kaszpi-tengeren lévő hajókról. (Guardian)

Magyarország területére szombaton 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6245 fő, a román-magyar határszakaszon 7701 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság vasárnap.

A BRFK közlése szerint Budapestre 1770 ember, köztük 548 gyermek érkezett vonattal szombaton. A legtöbben információt kértek, majd egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 89 ember, köztük 55 gyermek elhelyezését és odaszállítását oldották meg a hatóságok – olvasható a rendőrségi közleményben.

Egy mariupoli művészeti iskolát bombáztak az oroszok, ahol 400 civil lakos keresett menedéket, állítja a város vezetése.

A mariupoli tanács szerint az iskolában nők, gyerekek és idősek tartózkodtak, és „még mindig a romok alatt vannak”. Arról egyelőre nincsenek információk, vannak-e áldozatok.

Szerdán egy szintén menedékhelyként használt színházat bombáztak le Mariupolban, még nem tudni, azt hányan élték túl.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta, Mariupol ostroma „a háborús bűnökért való felelősségvállalás történelmébe fog bekerülni”.

Szombaton több mint négyezer embert tudtak kimenekíteni Mariupolból, autókkal és buszokkal vitték őket Zaporizzsja felé. A városban szombaton is heves harcok zajlottak, a folyamatos orosz támadások miatt akadozott a lebombázott mariupoli színházban rekedtek mentése. A Kyiv Independent arról is írt, hogy a mariupoli városi tanács közlése szerint az orosz erők helyi lakosok ezreit költöztetik át önkényesen Oroszországba. (Guardian, CNN)