Európai Számvevőszék: Az EU vesztésre áll az akkumulátorversenyben
2023. június 19. – 17:02
Az Európai Számvevőszék hétfői különjelentése szerint az Európai Unió hiába akar világszinten vezető szerepet az akkugyártásban, nem tartja az ehhez szükséges tempót.
Az uniós adófizetők érdekeit védő testület úgy látja, hogy az EU az elmúlt években sokat tett az akkumulátorokkal kapcsolatos iparpolitikája fejlesztéséért. Ugyanakkor továbbra is nehezen fér hozzá a nyersanyagokhoz, miközben az árak emelkedése és a fokozódó nemzetközi verseny is problémát jelent. Így a számvevőszék szerint nem lesz elég az uniós gyártási képesség a növekvő kereslet kielégítésére, és előfordulhat, hogy végül nem sikerül teljesíteni a 2035-re kitűzött uniós kibocsátásmentességi célokat.
Az Európai Bizottságnak nincs rálátása az ágazati közpénzből adott támogatásokra, ami miatt nehezebb elég célzottá és összehangolttá tenni ezeket. Az EU 1,7 milliárd euróval segített 2014 és 2020 között, de a tagállamok majdnem négyszer ennyi támogatást nyújtottak – túlnyomórészt Németország, Franciaország és Olaszország.
Az EU gyártókapacitása gyorsan nő, a 2020-as 44 gigawattóráról 2030-ra akár az 1200-at is elérheti, de ezt különböző geopolitikai és gazdasági tényezők veszélyeztethetik.
Eleve Kína adja a mostani termelés több mint háromnegyedét, de az akkumulátorgyártók elhagyhatják az EU-t, ha más régiók – nem utolsósorban az Egyesült Államok – komoly ösztönzőket kínálnak nekik. Az EU-val ellentétben az USA közvetlenül támogatja az ásványok kitermelését és az akkumulátorok gyártását, valamint a helyben gyártott alkatrészek felhasználásával gyártott elektromos járművek vásárlását. (Az Európai Bizottság a verseny mellett együttműködéssel próbál tompítani az Egyesült Államok intézkedéseinek élén.)
Az EU erősen függ a nyersanyagimporttól, ráadásul főként olyan országoktól, amelyekkel még nem kötött szabadkereskedelmi megállapodást. Bár van némi bányászható nyersanyagtartalék,
a feltárástól a kitermelésig legalább 12–16 év telik el, ami miatt nem lehet gyorsan reagálni a keresletnövekedésre.
A mostani szerződéses megállapodások jellemzően csak két vagy három évi termelésre biztosítják előre a nyersanyagellátást. A számvevők megjegyzik, hogy a helyzet kezelésére idén márciusban született javaslat (bővebben ebben a cikkünkben írtunk róla).
A függés azért is nagy baj, mert gyorsan drágulnak a nyersanyagok, például az elmúlt két évben majdnem kilencszeresére drágult a lítium. A testület kifogásolja a számszerűsített, időhöz kötött célok hiányát is.
A számvevők attól tartanak, hogy az EU hiába döntött az új belső égésű motoros járművek betiltásáról 2035 után, szélsőséges esetben muszáj lesz halasztania.
A Telex külön sorozatban foglalkozott az akkumulátorgyártás hazai helyzetével, amely ide kattintva elérhető.
