Amerika nem támogatja az Oroszországon belüli támadásokat

Válaszul egy újságírói kérdésre a Fehér Ház közölte, hogy nem támogatja az Oroszországon belüli támadásokat. Ezt azután szögezték le, hogy Moszkvában dróntámadás ért több épületet. A támadást az ukránok nem vállalták magukra, de nem is tagadták, hogy ők voltak.

„Általánosságban elmondható, hogy nem támogatjuk az Oroszországon belüli támadásokat”

– mondta Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője. Orosz tisztviselők közölték, hogy hétfőn kora reggel két drón csapódott nem lakóházként funkciónáló épületeknek Moszkvában. Az egyik drón a védelmi minisztérium közelében zuhant le a városközpontban. Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin szerint a támadásnak nem voltak áldozatai.

(Guardian)

Az Egyesült Államok „ukrán zászló alatt” kibertámadásokat hajt végre a létfontosságú orosz infrastruktúra ellen – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára.

„A Pentagon kibervédelmi parancsnoksága (US Cyber Command), az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), valamint a NATO Tallinnban működő kibervédelmi központja ukrán zászló alatt tervez és hajt végre kibertámadásokat országunk kritikus számítástechnikai infrastruktúrája ellen” – mondta Patrusev.

Állítása szerint ilyen támadásokban aktívan részt vesznek hekkercsoportok is. A kiemelt célok közé sorolta az rosz pénzügyi rendszert, a logisztikát, a távközlési és energetikai hálózatokat és a kormányzati portálokat is. „A Nyugat a kibertér militarizálásának és a kibertámadások tökéletesítésének útját választotta” – tette hozzá. Patrusev sürgette az internet felügyeletének nemzetközivé tételét, mivel szerinte Washington az internet szabályozásában játszott monopolhelyzetével visszaél.

(MTI)

Elfogadhatatlan lenne Ukrajna számára, ha szeptember 15. után is meghosszabbítanák az ukrán gabona behozatalára vonatkozó európai uniós tilalmat – mondta az ukrán elnök hétfőn, Telegramon közzétett bejegyzésében.

Hozzátette, hogy "Ukrajna hisz az Európai Bizottsággal kötött megállapodásokban", de készen állnak az ukrán gabonaexporttal kapcsolatos minden fejleményre. "Álláspontunk egyértelmű: a szárazföldi export blokkolása szeptember 15. után, amikor a vonatkozó korlátozások megszűnnek, semmilyen formában sem elfogadható. Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia közösen fordult az EU-hoz azzal a kéréssel, hogy szeptember 15. után hosszabbítsák meg az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalmat.

(CNN, MTI)

Megsérült az Agence France-Presse (AFP) újságírója egy dróntámadásban Bahmut közelében. Dylan Collins egy ukrán tüzérségi állásból tudósított, mikor a területet orosz dróntámadás érte.

A 35 éves újságíró, aki amerikai állampolgár, repeszsérüléseket szenvedett a Bahmut mellett található erdős területen. Egy közeli kórházba szállították, ahol már kezelik, az orvosok szerint állapota nem életveszélyes.

Collins 2018 óta dolgozik a nemzetközi hírügynökségnek, jelenleg a libanoni és szíriai videós csapat koordinátora. Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta rendszeresen utazik Ukrajnába is.

Májusban Bahmut közelében az AFP újságírója, Arman Soldin vesztette életét egy támadás során.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn Luminita Odobescu román külügyminiszterrel „a kollektív biztonságról, Ukrajna és Moldova rendíthetetlen támogatásáról” egyeztetett.

A két külügyminiszter azután beszélt egymással, hogy a román határtól nem messze, Ukrajna egyik Duna-parti kikötőjét támadták az oroszok. A biztonsági kérdések mellett szó volt a globális élelmezésbiztonságról, és a fekete-tengeri biztonságról is tárgyaltak – olvasható Matthew Miller külügyminisztériumi szóvivő közleményében.

A CNN korábbi beszámolója szerint a háború kezdete óta ez lehetett a NATO-határhoz legközelebbi terület, amit orosz támadás ért. Az oroszok az Odessza megyében található dunai kikötővárost, Renit támadták. A Duna másik oldalán már a NATO-tagállam Románia fekszik, de nincs messze Moldova sem. Az orosz légicsapásokban heten megsebesültek, és a vízi útvonal mentén található infrastruktúrát is érintették. A dunai útvonal a fekete-tengeri gabonamegállapodás felmondása óta létfontosságú alternatívává vált az ukrán gabona számára.

(CNN)

Közel 30 hajó állt meg Ukrajna kulcsfontosságú, izmaili kikötője közelében a Dunán – derült ki a tengerészeti adatokból.

Az egyelőre nem világos, hogy pontosan miért gyülekeznek a kikötő közelében a hajók, de az eset azután történt, hogy az oroszok az Odessza megyében található dunai kikötővárost, Renit támadták. Az orosz légicsapásokban heten megsebesültek, és a vízi útvonal mentén található infrastruktúrát is érintették. A dunai útvonal a fekete-tengeri gabonamegállapodás felmondása óta létfontosságú alternatívává vált az ukrán gabona számára.

A MarineTraffic hajókövető cég adatai alapján mintegy 29 hajó, köztük vegyianyag-szállító tartályhajók álltak meg Izmail környékén.

Oroszország „kemény megtorló intézkedésekre” készül Ukrajna ellen, miután hétfőn hajnalban dróntámadás érte Moszkvát – közölte az orosz külügyminisztérium.

Moszkva azzal vádolja Ukrajnát, hogy éjszaka ők támadták drónokkal az orosz fővárost és az Oroszországhoz csatolt Krímet is. Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna hétfő éjszaka 17 drónnal támadta a Krímet, állításuk szerint ezeket az eszközöket megsemmisítették.

A Moszkvában történekről pedig azt mondták, hogy: „Megakadályoztuk a kijevi rezsim azon kísérletét, hogy két drónnal terrorcselekményt hajtsanak végre Moszkva város területén lévő objektumok ellen”. Az ukránok eddig nem tagadták, hogy ők állnának a támadások mögött.

Nem ez az első dróntámadás az orosz főváros közelében a hónapban. Július 4-én öt drón közelítette meg Moszkvát. Bár a várost egyik sem érte el, ideiglenesen le kellett állítani a légi forgalmat a moszkvai Vnukovo nemzetközi repülőtéren.

(Guardian)

Interjút adott az Euronewsnak egy volt Wagner-zsoldos, aki többek közt azt állítja, hogy civileket sosem bántottak, Bahmutnál pedig azért vették be őket, hogy megakadályozzák az orosz hadsereg tagjaianak szökését.

A neve megváltoztatását kérő férfi szerint azért volt szükség rájuk Bahmutnál, mert a reguláris orosz hadseregben szolgáló katonák fegyelmezetlenek voltak, és hiányzott belőlük a harci kedv. Arról beszélt, hogy gyakorlatilag második vonalként szolgáltak Bahmutnál, hogy az „alig 21 éves kötelező szolgálatot teljesítő katonák” ne vonuljanak vissza. „Motiválatlanok, gyengék, gyakorlatilag az utcán fogdosták össze őket, majd azt mondták nekik: menjetek háborúzni” – mondta. Arról már nem beszélt a Wagner-zsoldos, hogy alkalmaztak-e erőszakot orosz katonák ellen.

A férfi szerint az orosz-ukrán harc egy „testvérháború”:

„Ez a legrosszabb harc, ami lehetséges. Mi, oroszok és ukránok ugyanazt a nyelvet beszéljük. Ugyanúgy gondolkodunk, ugyanúgy cselekszünk. Hasonló gondolkodású embereket ölünk meg.”

Elismerte, hogy annyi a különbség köztük, hogy az ukránok agresszorként tekintenek rájuk, amiben szerinte részben igazuk is van, de ennek részleteibe nem akart belemenni. A visszavonult zsoldos szerint az áll a konfliktus háttérében, hogy az oroszok nem voltak hajlandóak elismerni, hogy Ukrajnának saját identitása, nyelve és kultúrája alakult ki.

Felidézte, hogy megtévesztő kampány zajlott, amikor az invázió korai szakaszában Oroszország majdnem vereséget szenvedett. Állítsa szerint a Wagner hozta vissza az orosz hadsereget a szakadék széléről. A Wagner-zsoldos egyébként Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy tisztelője. Azt mondta hogy, káosz volt a Wagner júniusi sikertelen lázadása körül, és ő már haza is tért addigra, amikor mindez történt.

Az Euronews nem tudta független forrásokból ellenőrizni az interjúban elhangzó állítások hitelességét.

Legalább 29 odesszai kulturális, nemzeti és helyi jelentőségű műemlék sérült meg az orosz támadásokban – közölte az Ukrán Legfelsőbb Tanács, megrongálódtak az UNESCO világörökségi listáján szereplő épületek is.

Az ország kulturális minisztériuma arra kéri a nemzetközi közösséget, hogy segítsen a helyreállításban. A támadásokban súlyosan megrongálódott a város legnagyobb ortodox temploma, az 1809-ben felszentelt Urunk szineváltozása székesegyház is.

Oroszország idén eddig több mint 100 millió dollárt költött kínai drónokra, 30-szor annyit, mint Ukrajna. Emellett az oroszok 225 millió dollár értékben vásárolták fel a testpáncélokhoz használt kerámiát, az ukránok ehhez képest 5 millió dollár értékben – derül ki a kínai és ukrán import-export adatokból, írja a Politico. A számokból az látszik: Oroszország nagy mennyiségben vásárol fel olyan kínai eszközöket, amik ugyan nem minősülnek egyértelműen fegyvereknek, de a háborúban hasznosak lehetnek. Oroszország főleg hőkamerákat, éjjellátókat, személyvédelmi felszereléseket, illetve drónokat vásárol Kínától. Moszkva kiemelt beszállítójának számít például a Shanghai H Win vállalat.

Az ilyen jellegű bizonyítékok azt mutatják, hogy Kína a pekingi békefelhívások ellenére katonailag hasznos felszerelést szállít Oroszországnak ahhoz, hogy érdemi hatást gyakoroljon Oroszország Ukrajnával zajló háborújára.

Hétfő éjjel dróntámadás érte Moszkvát. Bár az orosz hatóságok elég szűkszavúan nyilatkoztak az incidensről, annyit közöltek, hogy két épület megrongálódott. Azt nem lehet tudni, hogy ezekbe közvetlenül csapódott drón, vagy csak a törmelékek okoztak bennük kárt. A védelmi minisztérium azt írta, az elektronikus hadviselés hatástalanította a drónokat, amik így lezuhatnak. Tehát nem a légvédelem lőtte le őket.

A képek alapján egy magas toronyház felső szintjein törtek be az ablakok, és egy alacsonyabb épület teteje rongálódott meg. Az épületek pontos helyéről nem adtak tájékoztatást, de az orosz állami média azt írta, az egyik a védelmi minisztérium központjához közel található.

Az orosz védelmi minisztérium „ukrán terrorcselekménynek” nevezte a támadást. Ukrajna hivatalosan nem kommentálta, és nem is vállalta a felelősséget a támadásért.

A brit védelmi minisztérium hétfői hírszerzési jelentése szerint szeptembertől drónkezelést is taníthatnak az orosz középiskolákban.

A jelentés szerint az „Életbiztonság alapjai” nevű tantárgy átdolgozott tantervében már az szerepel, hogy

szeptember 1-jétől a 10.-es és 11.-es diákok a harci drónok kezelését, a gépkarabély és kézigránát használatát is elsajátítják a tanórán, valamint elsősegélynyújtást is tanulnak.

A leckék között szerepel a terepfelderítés és az is, hogyan kell hatástalanítani egy ellenséges UAV-t (pilóta nélküli légi jármű).

Ezt Artem Sheikin orosz szenátor jelentette be. A brit hírszerzés szerint azzal, hogy Oroszország ismét erősíti a fiatalok katonai nevelését, inkább a „militarizált hazafiság” kultúrájának ápolására helyezi a hangsúlyt, és nem a „valódi képességfejlesztés” a célja.

Ugyanakkor az, hogy az UAV-k kezelése a tantárgy központi részét képezi, rávilágít arra, hogy Oroszország is felismerte, hogy a taktikai drónok használata a modern háborúzás elengedhetetlen része.

Ukrajna azt állítja, hogy visszafoglalt egy kis területet a Bahmut régióban. Hanna Maliar védelmi miniszterhelyettes hétfőn közölte, hogy az orosz csapatok továbbra is elsősorban a Kupjanszk, Liman, Bahmut, Avdijivka és Mariinka környékére összpontosítják az erőiket, ezeken a területeken kemény harcok folynak.

A bahmuti front déli részén az elmúlt héten sikeres offenzívát hajtottak végre a csapataink, és most fokozatosan, de magabiztosan haladnak előre.

A miniszterhelyettes közleménye szerint egy hét alatt 4 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel. Bahmut északi részén folytatódnak a harcok, a helyzet változatlan – tette hozzá.

Múlt csütörtökön Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka a BBC-nek adott interjújában azt állította, hogy az ukrán csapatok újból nekiláttak Bahmut város visszafoglalásának, és már „félig bekerítették” az ottani orosz erőket.

„Számos területen, Kupjanszktól Limanig védekező műveleteket hajtunk végre. Bahmut környékén is védekező akciókat hajtunk végre. Most azonban aktív támadó akciókba kezdtünk, hogy javítsuk taktikai helyzetünket és fedezzük Bahmutot az oldalainkról, ezzel megteremtve a körülzárás feltételeit” -mondta.

(Guardian)

„Szeretném megnyugtatni önöket, hogy országunk kereskedelmi és ingyenes alapon is képes kiváltani az ukrán gabonát, főként, hogy idén újabb rekordtermésre számítunk” – jelezte Putyin egy, az afrikai média számára írt cikkben, amelyet a Kreml honlapján is nyilvánosságra hoztak vasárnap éjjel.

Az MTI a cikk alapján azt írja, hogy Oroszország – a nyugati szankciók ellenére – továbbra is azon dolgozik, hogy ellássa az afrikai országokat gabonával, élelmiszerrel, műtrágyával és egyéb árucikkekkel. Putyin emlékeztetett: Oroszország 2022-ben 11,5 millió tonna gabonát exportált Afrikába, míg az idei év első felében közel tízmillió tonna volt ez a mennyiség. Moszkva az Oroszország-Afrika csúcstalálkozóra készül, amely csütörtökön kezdődik Szentpéterváron.

Oroszország a közelmúltban közölte, hogy nem hosszabbítja meg a tavaly júliusban az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött gabonaegyezményt. A megállapodás lehetővé tette, hogy Ukrajna gabonát exportáljon a Fekete-tengeren keresztül, cserébe pedig az ígérték Oroszországnak, hogy a szankciók ellenére megkönnyítik, hogy élelmiszert és műtrágyát szállítson a nemzetközi piacra. A megállapodás lejárta után Oroszország heves támadást indított az ukrán gabonaszállításban kulcsfontosságú szerepet játszó dél-ukrajnai kikötővárosok, elsősorban Odessza ellen.

Az orosz elnök szerint az Ukrajnával kötött gabonaegyezmény elveszítette humanitárius jelentőségét, miután a megállapodás keretében leszállított közel 33 millió tonna gabonát elsősorban magas és közepes jövedelmű országokba exportálták. Putyin szerint az egyezményt „szégyentelenül kizárólag a nagy amerikai és európai vállalatok meggazdagodására használták, amelyek ukrajnai gabonát exportáltak és értékesítettek tovább”.

Az ENSZ ismételten a fekete-tengeri gabonaegyezmény helyreállítására szólított fel, és Kína is arra hívta fel az orosz és ukrán felet, hogy sürgősen indítsák újra a gabonaexportot. Sokan attól tartanak, hogy az orosz döntés tovább rontja a szegényebb országok élelmezési helyzetét. Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartoznak. (MTI)

Ukrán dróntámadás ért egy lőszerraktárat a krími Dzsankoj közelében – közölte a terület Moszkva által kinevezett kormányzója, Szergej Akszjonov hétfőn.

A kormányzó szerint az orosz légvédelem 11 drónt lőtt le vagy zavart meg az éjszaka folyamán. Egy lakóház megrongálódott.

A jelentése szerint a lőszerraktár 5 km-es körzetében evakuálják az embereket. Áldozatokról, sérültekről egyelőre nem érkezett hír. A vasúti és közúti közlekedést is leállították a környéken.

Az egyelőre nem világos, hogy a lőszerraktárat közvetlenül találta-e el egy drón, vagy a lehulló dróntörmelék rongálta meg.

Dzsankoj az Oroszország által megszállt Krím félsziget északi részén, a krími fővárostól, Szimferopoltól mintegy 93 kilométerre északra található. A város közelében található egy orosz légibázis is. A város emellett fontos vasúti és közúti csomópont, és az Ukrajna elleni háború egyes szakaszaiban központi szerepe volt a déli fronton harcoló orosz erők ellátásában. Ukrán tisztviselők és elemzők szerint is itt épült fel Oroszország legnagyobb katonai bázisa Krímben.

Ukrajna egyelőre nem erősítette meg a támadást.

(Reuters)

Drónokkal támadta az odesszai kikötőt az éjszaka folyamán Oroszország. A támadásban egy gabonaraktár megsemmisült, négy kikötői munkás megsérült – írja a Reuters az ukrán Déli Parancsnokság közleménye alapján.

A parancsnokság szerint három drónt semmisített meg a légvédelem.

Vasárnap egy ember meghalt és 19-en – köztük négy gyermek – megsebesültek a lakóépületekre és egy templomra mért csapásban Odesszában. A támadásokban súlyosan megrongálódott a város legnagyobb ortodox temploma, az 1809-ben felszentelt Urunk szineváltozása székesegyház.

Hétfőn kora reggel (helyi idő szerint hajnali négy körül) két drónt hatástalanított az orosz légvédelem Moszkva felett – közölte az orosz védelmi minisztérium a TASZSZ-szal.

„Megakadályoztuk a kijevi rezsim azon kísérletét, hogy két drónnal terrorcselekményt hajtsanak végre Moszkva város területén lévő objektumok ellen” – írta a védelmi minisztérium a Telegramon.

A minisztérium közleménye szerint a támadásnak nem voltak sérültjei, a törmelékek viszont két épületet is megrongáltak. A jelentés szerint az egyik UAV (pilóta nélküli légi jármű) az orosz védelmi minisztérium közelében zuhant le.

Ukrajna egyelőre nem kommentálta a támadást.

Nem ez az első dróntámadás az orosz főváros közelében a hónapban. Július 4-én öt drón közelítette meg Moszkvát. Bár a várost egyik sem érte el, ideiglenesen le kellett állítani a légiforgalmat a moszkvia Vnukovo nemzetközi repülőtéren.

• Brit hírszerzői jelentések szerint az oroszok csak jelentéktelen előrenyomulást érhettek el a front északi részén, Luhanszk és Harkiv megyében, miközben jelentős ukrán nyomással kell szembenézniük a déli Zaporizzsja környékén.
• Alekszandr Lukasenko belarusz elnök meglátogatta Moszkvában orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint, hogy „stratégiai partnerségük” továbbfejlesztéséről tárgyaljanak.
• Odessza legnagyobb ortodox templomára mértek légi csapást az oroszok, a támadásban egy ember meghalt, 19-en megsérültek, az 1809-ben felszentelt székesegyház pedig súlyosan megrongálódott. Oroszország az ukránokra hárította a felelősséget, szerintük nem az orosz rakéták tettek kárt a civil épületekben, hanem „a szakszerűtlen ukrán légvédelem”.
• Az odesszai támadás farvizén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben fordult a külvilághoz, hogy teljes értékű légvédelmet kérjen Ukrajnának.

A háború vasárnapi eseményeit itt lehet visszaolvasni.