Az Erzsébet-kilátó ősverziója a Trónok harcába is beillett volna

2022. szeptember 27. – 10:37

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Ez a cikk több mint egy éve jelent meg, elképzelhető, hogy pár elavult infó is van benne. Ha ilyet látna, kérjük, jelezze.

A napokban volt 112 éves az Erzsébet-kilátó, amit 1910. szeptember 8-án adtak át a közönségnek. Ez így önmagában nem érne egy posztot, viszont két nagyon érdekes dolgot találtam a kilátóval kapcsolatban, amiről viszonylag kevesen tudnak. (A Szépkilátás blog korábbi posztja alapján.)

Az egyik, hogy az eredeti terv szerint a kilátó egyáltalán nem úgy nézett volna ki, mint ahogy most, hanem így:

Kép: Lőcsei József, a kilátó legutóbbi helyreállításában és restaulásában részt vevő szakember jóvoltából
Kép: Lőcsei József, a kilátó legutóbbi helyreállításában és restaulásában részt vevő szakember jóvoltából

A fenti (első) tervet Klunzinger Pál fővárosi mérnök készítette, és mutatta be 1906-ban. A kicsit templomra hajazó, és a Vajdahunyad várára emlékeztető torony kétségkívül nagyon látványos, de kilátónak valószínűleg kevésbé lett volna alkalmas, mint második verziója.

A jelenlegi, végső változat Schulek Frigyes műegyetemi tanár közreműködésével készült, aki nyitott teraszokká alakította a kúpban záródó tornyot. Így több ember szabadabb kilátást élvezhetett az épületről:

Fotó: Épitő Ipar, 1911 (35. évfolyam)
Fotó: Épitő Ipar, 1911 (35. évfolyam)

Az köztudott, hogy a kilátónak azért adta a főváros az Erzsébet nevet, mert 20-30 évvel korábban, az 1880-as években Erzsébet királyné szívesen sétálgatott a hegytetőn, élvezve a nagyszerű kilátást. Akkoriban még csak egy faszerkezetű messzelátó állt a hegy tetején, amiről szintén maradt fénykép, így nézett ki:

Forrás: az Élet című újság, 1910 július-december
Forrás: az Élet című újság, 1910 július-december

Azt viszont megint csak kevesen tudják, hogy a János-hegyet az 1800-as években még Pozsonyi-hegynek hívták, méghozzá azért, mert régi feljegyzések szerint nyári zivatarok után feltűnt és jól kivehető volt róla a pozsonyi vár négy tornyával. De miért nehéz elhinni azt, hogy a vár látszott a hegy tetejéről? Azért, mert a János-hegynek kb. háromszor magasabbnak kellene lennie, hogy fényelhajlás nélkül egyenes irányban el lehessen róla Pozsonyig látni.

Akkor a régi emberek csak lódítottak, vagy egyszerűen hallucináltak a szokatlanul friss levegőtől?

A választ Dr. Zách Alfréd meteorológus, kandidátus fejtette ki a Turista Magazin 1990/7-es számában. A kulcs az, hogy a várnak a fordított, fejjel lefelé álló képe jelent meg, mint Heller Ágost 1888-ban megjelent könyvében (kiadta a K. M. Természettudományi Társulat) is megemlíti. Zách Alfréd leírása szerint mindezt egy elég ritka jelenség, a légtükrözés tette lehetővé. A légtükrözés az egymás felett elhelyezkedő különböző sűrűségű légrétegekben létrejövő fényjelenség.

Az Erzsébet-kilátó panorámája – Fotó: Tenczer Gábor / Telex
Az Erzsébet-kilátó panorámája – Fotó: Tenczer Gábor / Telex

Egy-egy (hidegfront) zivatar után az alsó hideg sűrű és a felső meleg, ritkább levegő között egy teljesen visszaverő, tükröző határfelület alakul ki. Az alulról felfelé csökkenő légsűrűség esetében a sugártörés lefelé irányul és a tükörkép a tárgy képe felett válik láthatóvá. Így volt látható a János-hegyről a pozsonyi vár, írta Zách Alfréd.

A poszt végén természetesen nem hagyhatom elvarratlanul azt a szálat sem, hogy akkor miért hívják ma János-hegynek az egykori Pozsonyi-hegyet. Mint azt már egy korábbi bejegyzésben írtam, a csúcson a 19. század elején már állt egy Szent János-szobor. A János nevet vagy erről az egykori szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318–37 közti rektoráról kapta.

A kilátóhoz vezető túrát ebben a korábbi cikkünkben írtuk le: Leteszteltük Budapest legújabb túraútvonalát a Tündér-hegyi kőfejtőnél

Kilátómustra pontozás:

  • A helyszín: Budapest legmagasabb pontja – 10 pont
  • Szükségesség: a kilátó nélkül nem lehetne élvezni a körpanorámát – 10 pont
  • Forma, ikonikus jelleg: összetéveszthetetlen, szinte mindenki által ismert, jól látható – 10 pont
  • Dizájn: eredeti, műemlék – 10
  • Kilátás: körpanoráma – 10 pont
  • Magasság: 527 m + 23,5 m – 10 pont
  • Ár: ingyenes – 10 pont
  • Kivilágítás: van, jól megoldott – 10 pont
  • Megközelítés: csak gyalog
  • Anyaga: kő (nem pontozható tulajdonság)
  • Összérték: 10 pont

Cikkünk az Arcanumban feldolgozott és kereshető források felhasználásával készült.

Túrák további hazai kilátókhoz:

A Szépkilátás – A Telex túrarovata friss anyagokból, valamint a korábbi blog.hu-s Szépkilátás blog túraleírásainak az archívumából állt össze. Ez a poszt 2020-ban jelent meg, de hangulatában most is ugyanilyen végigjárni az útvonalat.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!