Putyin: A lengyelek elfelejtették, hogy az országuk nyugati része csak Sztálin ajándéka

A bolgár parlament pénteken megszavazta a kormány javaslatát, amelynek alapján az ország mintegy száz páncélozott járművet, főként harckocsikat küld az Oroszország által indított háborúban védekező Ukrajnának.

Ez az első alkalom, hogy a balkáni ország, amelyet szoros történelmi kapcsolatok fűznek Oroszországhoz, közvetlen katonai segítséget nyújt Kijevnek.

A BTR típusú, szovjet gyártmányú harcjárművek, amelyeket Szófia az 1980-as években vásárolt, soha sem álltak hadrendben. „Bulgáriának nincs szüksége erre a felszerelésre, amely azonban értékes segítséget nyújthat Ukrajnának a függetlenségéért és a területi épségéért vívott harcban” – áll a parlamenti határozatban.

Az EU- és NATO-tag Bulgária jelentős mennyiségű egykori szovjet gyártmányú hadfelszereléssel és fegyverrel rendelkezik, és lőszereket is gyárt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július elején Szófiában járt, hogy tárgyaljon a szállításokról.

A bolgár gazdasági minisztérium adatai szerint az ország fegyveripari ágazatának exportja az ukrajnai háború kezdete óta ugrásszerűen megnőtt.

(MTI)

Németország ígéretet tett arra, hogy támogatja NATO-szövetségesét, Lengyelországot keleti szárnyának megvédésében, amennyiben a szomszédos Belaruszból Wagner-harcosok esetleg támadást indítanának ellene.

Boris Pistorius német védelmi miniszter pénteken Prágában tartott sajtótájékoztatóján arra a kérdésre válaszolta ezt, hogy Németországot aggasztja-e a Wagner-csoport jelenléte Belaruszban, és onnan egy esetleges támadás kockázata Lengyelország irányába.

„Mindannyian együtt vagyunk, mindig a legszorosabb koordinációban, nemcsak akkor, amikor fizikailag találkozunk védelmi miniszteri szinten, hanem egyébként is. Ha a legrosszabbra fordulna a helyzet, és lengyel barátainknak támogatásra lenne szükségük, megkapnák” – reagált Pistorius.

A Wagner harcosai múlt hónapban a Jevgenyij Priogozsin-féle oroszországi puccskísérlet után érkeztek Belaruszba. A belarusz védelmi minisztérium csütörtökön közölte, a belarusz erők közös hadgyakorlatot tartanak a Wagner-harcosokkal a lengyel határ közelében.

A PAP lengyel nemzeti hírügynökség pénteken a lengyel biztonsági bizottság vezetőjére, Zbigniew Hoffmannra hivatkozva arról számolt be, hogy Lengyelország az ország nyugati részéről az ország keleti részére helyezi át egyes katonai alakulatait.

(CNN)

Meglepődött a Tanács nyugati tagjainak cinizmusán – kezdte beszédét Oroszország képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsában péntek este. Vaszilij Alekszejevics Nebenzja arra utalt, hogy a nyugati országok aggodalmukat fejezték ki a fekete-tengeri gabonaegyezmény felmondása miatt, miközben szerinte

az ENSZ által közvetített kezdeményezés inkább „kereskedelmi”, mintsem humanitárius műveletté vált. Azt állította, hogy a legszegényebb országok a gabonaexportnak csak a töredékét kapták meg, és feltette a kérdés: mégis mire számítottak a nyugati hatalmak ezek után.

Barbara Woodward brit küldött ezzel szemben arról beszélt felszólalásában, hogy az ukrán kikötők elleni orosz támadások során megsemmisített gabonamennyiség 270 ezer ember egy éven át történő ellátására lett volna elegendő. Oroszország szerinte szándékos rombolást végzett a dokkoknál, megnehezítve ezzel a gabona hajókra rakodását, sőt „élelmiszereket égetett el és civil tengerészek meggyilkolásával fenyegetőzött”. Woodward közölte, hogy Moszkva intézkedései miatt akár 24 millió tonna ukrán élelmiszer nem juthat el a világpiacokra, és ostobaságnak nevezte Oroszország „úgynevezett indokait” a megállapodásból való kilépésre.

(Sky News)

A francia nemzeti menekültügyi bíróság friss ítéletében kimondta, hogy az Oroszországot a mozgósítás miatt elhagyó orosz állampolgároknak, valamint az Ukrajnával vívott háborúban való részvételt megtagadó és dezertáló mozgósítottaknak joguk van menekültstátuszra Franciaországban – írja a moszkvai diktatórikus rezsimtől függetlenül működő orosz Meduza.

A bíróság ítéletében az Európai Unió menekültügyi jogelveire hivatkozott. A jogszabály lehetővé teszi, hogy egy ország menedékjogot adjon annak, akit üldöztetés fenyeget, mert megtagadta a részvételt egy olyan konfliktusban, amelyben bűncselekményeket követhetnek el.

A bírósági ítélet azt is kimondja, hogy Oroszország háborús bűnöket követett el Ukrajna lerohanása során. A bíróság emellett megjegyzi, hogy az orosz állampolgároknak a gyakorlatban nem volt lehetőségük arra, hogy megtagadják a hadseregbe való belépést, és helyette polgári szolgálatot vállaljanak, és maga a sorozás is számos jogsértéssel folyt.

A bíróság döntése szerint a menedékkérőnek a menekültstátusz megszerzéséhez bizonyítania kell, hogy erőszakkal besorozhatják az orosz hadseregbe. Pusztán az a tény, hogy a tartalékosok között van, nem tekinthető elegendő indoknak.

Recep Tayyip Erdoğan szerint közelgő tárgyalásai Vlagyimir Putyinnal az ENSZ által közvetített gabonaegyezmény helyreállításához vezethetnek. A török média beszámolói szerint a török elnök azt nyilatkozta:

„A fekete-tengeri gabonaegyezmény felmondása számos következménnyel járna, kezdve a globális élelmiszerárak emelkedésétől az egyes régiókban jelentkező hiányig, és potenciálisan új migrációs hullámokhoz vezetne. (…) Úgy vélem, hogy ha alaposan megvitatjuk az ügyet Putyin elnökkel, biztosíthatjuk ennek a humanitárius erőfeszítésnek a folytatását”.

Oroszország hétfőn lépett ki a tavaly júliusban köttetett fekete-tengeri gabonakezdeményezésből, visszavovta a biztonságos hajózására vonatkozó garanciákat is. Azóta egyetlen gabonaszállító sem futott ki ukrán kikötőkből. Az elmúlt egy év folyamán Ukrajna 32 millió tonna mezőgazdasági terméket exportálhatott az egyezmény révén a Fekete-tengeren keresztül. Moszkva kijelentette, hogy csak akkor tér vissza az egyezményhez, ha teljesítik azon követeléseit, hogy hogy saját élelmiszertermékeit könnyebben exportálhassa a világpiacra.

Erdoğan közreműködése korábban központi jelentőségű volt a megállapodás tető elá hozásában, és 2022 novemberében is sikerrel lépett fel, amikor Putyin kilépéssel fenyegetőzött.

(Sky News)

Ma délelőtt az orosz hatóságok letartóztatták Igor Girkin (más néven Sztrelkov) egykori FSZB-tisztet, háborús bűnöst és a megszállt Donyecki terület csapatainak egykori parancsnokát – állítja több forrás.

Az első forrás Girkin feleségének Telegram-csatornája volt, a nő azt írta ki, 11:30 körül, amikor ő nem volt otthon, eljöttek a férjéért és ismeretlen helyre vitték. Beszámolója szerint az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvének 282. cikke (szélsőségesség) alapján emelnek vádat Girkin ellen. Azóta az RBC orosz hírügynökség is beszámolt az eseményről rendőrségi forrásokra és férfi ügyvédjére hivatkozva. Úgy tudják, Girkint „a Wagner-csoport egy korábbi alkalmazottjának kérésére” vették őrizetbe, és az ügyészség kérésére szeptember 18-ig előzetes letartóztatásban marad.

Az FSZB-tiszt Girkint Hollandiában körözik, miután bírósági ítélet született arról, hogy két társával együtt felelősség terheli a Malaysia Airlines MH17-es utasszállító gépének 2014-es lelövéséért. A katasztrófában 298 ember meghalt, Girkint pedig életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a holland igazságszolgáltatás.

Girkin emellett kulcsfigurának számított Oroszország Ukrajna elleni háborújának elején, 2014-ben fontos szerepe volt a Donyecki területen található Szlovjanszk elfoglalásában. Az Ukrajna elleni teljes körű invázió óta azonban gyakran bírálta az orosz hadsereg háborús magatartását, és társalapítója volt a „Dühös Hazafiak Klubja” nevű keményvonalas nacionalista mozgalomnak, amely szélsőségesebb intézkedéseket sürgetett Ukrajna legyőzése érdekében.

(Kyiv Independent)

Az orosz állami tévében beszélt Vlagyimir Putyin azelőtt, hogy leült konzultálni a biztonsági tanácsával. Az orosz elnök ismét elmondta, hogy a Nyugat a háború folyamán végig Ukrajnát támogatva szította a „háború lángjait”, valamint megvádolta Lengyelországot azzal, hogy területi ambíciói vannak a volt Szovjetunió egyes részeihez kapcsolódóan.

A lengyel vezetők szerinte „elfelejtették”, hogy „Lengyelország nyugati része Sztálin ajándéka az országnak”.

Moszkva a Szovjetunió részét képező, közeli szövetséges Belarusz elleni bármilyen agressziót Oroszország elleni támadásnak tekintene – mondta Vlagyimir Putyin, majd figyelmeztetett, hogy a Kreml „minden rendelkezésünkre álló eszközzel” reagálni fog egy esetleges Belarusz elleni agresszióra. Putyin arra reagálva beszélt erről, hogy Lengyelország védelmi minisztere péntek reggel közölte, csapatokat vezényel a szomszédos Belarusz keleti határa felé. A lengyel lépés pedig arra volt válasz, hogy a Wagner-csapatok Jevgenyij Prigozsin vezetésével megkezdték a belarusz hadsereg kiképzését.

(Sky News)

A lengyel biztonsági bizottság vezetője, Zbigniew Hoffmann az állami médiában arról beszélt, hogy a belarusz hadsereg a Wagner általi kiképzése „kétségtelenül provokáció”. A védelmi miniszter a „lehetséges fenyegetések” (beleértve egyes Wagner-egységek leszakadását) elemzése után döntött úgy döntött, csapatokat csoportosít át.

Lengyelországnak 400 kilométeres közös határa van Belarussza. A mai kormánydöntés felgyorsítaná a hónap elején közölt törekvést, miszerint a lengyel hadsereg ezer katonai egységet küld a keleti határra.

(Sky News)

Váratlan gyorsasággal elbocsátotta Ukrajna londoni nagykövetét Volodimir Zelenszkij, nem sokkal azután, hogy a diplomata kritizálta az ukrán elnököt egy szarkasztikus videójáért – írta az Unian.

Vadim Prisztajko elbocsátásáról az elnöki hivatal tette közzé Zelenszkij rendelkezését.

A történtek előzménye, hogy a brit védelmi miniszter a vilniusi NATO-csúcson kijelentette, Ukrajnának hálásabbnak kellene lennie a neki nyújtott nyugati segítségért. Ben Wallace ezt azután mondta, hogy Zelenszkij abszurdnak nevezte, hogy Ukrajna nem kap világos feltételeket a NATO-csatlakozáshoz, miközben a katonai szövetség kimondja magának a csatlakozásnak a lehetőségét.

Zelenszkij Wallace nyilatkozata után egy köszönő videóüzenettel jelentkezett, amelyben rövid idő alatt tucatnyiszor mond köszönetet.

Prisztajko ezt nevezte szarkasztikusnak, ezt követte az egykori kormányfőhelyettes leváltása jelenlegi, nagyköveti posztjáról.

Mozgósítást elrendelni nem akar újra a Kreml, de láthatóan igyekszik arra, hogy szükség esetén minél többeket bevonhasson a hadseregbe. A parlament első olvasatban – tehát még nem végleges formában – elfogadta, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatra behívhatók korosztályát kiszélesítik, 18-tól 30 éves korig – írta a Ria Novosztyi. A felső korhatár korábban 27 év volt.

Külön sikerként számolnak be a képviselők arról, hogy az alsó korhatárt nem emelték fel 18-ról 21 évre, mondván, nagyon sokan akarnak 18 éves korukban jelentkezni.

Eközben a tartalékosok visszahívhatóságának korhatárát is jelentősen megnövelték – ezt a törvény végleges formájában a múlt héten fogadták el. Eszerint a különböző kategóriákba sorolt tartalékos tisztek visszahívhatóságának korhatárát minden csoportban öt évvel megemelték, legalsóbb szinten ezt 35 évről 40-re emelték.

Ez a Kreml tartalékmegoldásának tekinthető a mozgósítással szemben, amely nem csak népszerűtlen intézkedés volt, de rámutatott arra is, milyen ellentétben áll a katonai sikerpropaganda az orosz haderő harctéri valóságával.

A sorozás után tízezrek kerültek a frontra érdemi felkészítés és felszerelés nélkül.

Nem állt helyre a béke, csak időt akar nyerni az orosz elnök, hogy bosszút álljon a Wagner zsoldossereg vezetőjén a júniusi lázadásért. Jevgenyij Prigozsin lázadása alig egy napig tartott, de rámutatott Vlagyimir Putyin hatalmának gyengeségére. Elvégre az éttermi vállalkozásai révén előbb „Putyin séfjeként” később hadúrként ismertté vált Prigozsin több száz kilométert haladt ellenállás nélkül Moszkva felé – 13 orosz katona is életét vesztette, a zsoldossereg több orosz katonai helikoptert is likvidált – és végül szabad elvonulást kapott Belarusz felé.

A CIA vezetője szerint azonban szó sincs arról, hogy Putyin ne akarná megtorolni Prigozsin lázadását, amely formálisan nem az elnök, hanem kizárólag az orosz védelmi miniszter és a hadsereg vezérkari főnöke ellen irányult. Arról, hogy milyen presztizsveszteséget jelenthet Putyinnak a lázadás, itt olvashat bővebben.

„Putyin az a fajta ember, aki szerint a bosszú hidegen tálalva a legjobb” – idézte a BBC William Burns szavait. A CIA vezetője ezzel arra utalt, hogy ha Putyin most szabad utat is adott Prigozsinnak, nem jelenti, hogy egy alkalmas időben ne számolna le vele.

Ez azonban bonyolult művelet, Prigozsin kezében ugyanis a Wagner zsoldossereg komoly értéket és befolyásolási eszközt jelent, amelyet a Kreml nem megsemmisíteni, hanem Prigozsinról leválasztva megszerezni akar. Az ukrajnai háborúban akár 50 ezer embert is számláló – egy időben nagyrészt börtönben verbuvált – sereg nem csak Ukrajnában játszott szerpet, de már korábban Szíriában és Afrikában is. A zsoldosbiznisz ráadásul óriási üzlet is, nem önmagában a védelmi szolgálat díja révén, hanem azzal, hogy a megsegített fél hosszú távon jövedelmező üzleti érdekeltségeket is adhat – Szíriában ilyen volt például az olajüzlet, amelyből Prigozsinon keresztül az orosz hadsereg magas rangú vezetője, Szergej Szurovikin tábornok is részesült. A szíriai tevékenységéért az Armageddon becenevet kiérdemelt tábornok Ukrajnában is fontos megbízatást kapott a Kremltől, ám Prigozsin lázadása után a tábornokot lényegében eltávolítottk pozíciójából. Ez is arra utal, hogy Prigozsinnal az ügyet Putyin nem zárta le.

A zsoldossereg vezetője jelenleg Belaruszban van, nemrég egy videó is megjelent, amelyen vélhetően ő köszönti katonáit. Azt ígérte, hogy segítségükkel a belarusz sereget „a világ második hadseregévé” teszik. Emellett kritizálta az orosz hadsereg ukrajnai teljesítményét, amely miatt szükségesnek találta, hogy kivonja saját erőit a frontról.

70 rakétát és 90 drónt eresztett Ukrajna délnyugati térségére az orosz haderő az elmúlt négy napban – közölte Volodimir Zelenszkij. Az ukrán kormányfő szerint azonban az ukrán légvédelem kapacitása nem elég az orosz rakéták semlegesítésére. Csütörtökön az odesszai kikötőt is célozták az orosz támadások, ukrán források szerint azonban ezúttal 19 rakétából csak ötöt sikerült még a levegőben leszedni.

A még működő ukrajnai kikötőkre azután irányultak intenzív támadások, hogy az orosz fél közölte, mégsem garantálja az Ukrajnából induló gabonaszállítmányok biztonságát, annak ellenére, hogy a Törökország közvetítésével létrejött megállapodást korábban két hónapra meghosszabbították. Július-augusztus a globális gabonaexportőr Ukrajnának az aratás kiemelten fontos időszaka, a szállítmányok esetleges elmaradása a globális gabonaárakra ismét kihathatnak, a bevételkiesés pedig súlyos anyagi veszteséget jelentene Ukrajnának.

Oroszország bejelentette, hogy nem garantálja a továbbiakban az ukrajnai kikötőkbe tartó hajók biztonságát. Az Egyesült Államok válaszul közölte, szoros figyelem alatt tartják az orosz aktivitást a Fekete-tengeren. A Fehér Ház szerint semmilyen jogi alapja nem lehet annak, hogy Oroszország polgári hajókat fenyegessen, amelyek élelmiszerszállítmányokért tartanak Ukrajna kikötőibe – írta az Unian.

Az elmúlt két napban csaknem két kilométert haladt előre az ukrán haderő az oroszok által elfoglalt Bahmut környékén – közölte az Egyesült Államokban működő Hadtudományi Intézet (ISW). A tanulmány szerint az egykor 70 ezres várostól északra – amelyet az orosz erők nagy veszteséggel, 10 hónap ostrom után, idén májusban foglaltak el – érzékelhető az ukrán előrelépés az ott koncentrált orosz erőkkel szemben. Elemzők korábban elmondták, a városnak önmagában nem volt stratégiai jelentősége akkor sem, amikor az orosz erők támadták, sem most, azonban arra alkalmas, hogy jelentős orosz erőket kössön le, más tehermentesítve az ukrán védelmi erőket a frontvonal más pontjain. Oroszország presztízskérdést csinált a város megszerzéséből, miután érdemi sikereket nem tudott felmutatni, így a város elvesztését ugyanezen presztízsokokból most nem is engedheti meg magának.

Az ISW szerint Ukrajna napi száz métert halad Zaporizzsjától délre, Orihivban is és hasonlóan minimális, ám hosszabb távon jelentős haladást ért el Zaporizzsja és Donyeck megye határán – idézte a főbb megállapításokat az Unian.

Az év végéig már kaphat F-16-os vadászgépeket Ukrajna – közölte a Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora. John Kirby szerint azonban ez önmagában nem hoz fordulatot az ukrajnai frontokon Oroszországgal szemben. „Elsősorban tüzérségi eszközökre, lőszerre, légelhárító rendszerekre és tankokra van szükség.” Kirby elmondta, hogy ezeket az Egyesült Államok példátlan gyorsasággal, nagy mennyiségben rendelkezésre is bocsátotta, és így tesz a jövőben is. Kitért arra is, hogy az Egyesült Államok kazettás bombákat is leszállított Ukrajnába, ahol ezeket már be is vetették.

A kazettás bombák használatát számos ország betiltotta már 2010 előtt, ezt az egyezményt azonban sem az Egyesült Államok, sem Oroszország, sem Ukrajna nem írta alá. Ukrajnában nagy tételben kazettás bombákat elsősorban Oroszország vetett be.

• Több ukrán kikötővárost rakétával támadtak az oroszok, a támadásokban legalább hárman meghalhattak.
• Drágult a búza a világpiacon, miután az oroszok felmondták a gabonamegállapodást.
• Először az oroszok, majd az ukránok is bejelentették, hogy minden, az ellenséges kikötőbe tartó teherhajóra úgy tekintenek, mint ami fegyvereket szállíthat.
• Az EU a következő négy évben évi akár 1900 milliárd forinttal támogathatja Ukrajna hadseregét. A döntést Szijjártó Péter döbbenetesnek nevezte.
• Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka azt állítja, Bahmut bekerítésére készülnek.
• Csehország idén első félévben egyáltalán nem importált földgázt Oroszországból.
• Már használhatják az amerikai kazettás bombákat az ukránok.

A csütörtöki eseményeket itt olvashatja el.