Oroszország szerint csak akkor kezdődhetnek béketárgyalások, ha Ukrajna leteszi a fegyvert

2023. augusztus 7. – 08:37

frissítve

Oroszország szerint csak akkor kezdődhetnek béketárgyalások, ha Ukrajna leteszi a fegyvert
Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Legkevesebb öt halottja és tizennyolc sebesültje van egy lakóépületet ért orosz rakétacsapásnak a donyecki Pokrovszk településen – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Telegram-oldalán.

„Öt halott és tizennyolc sebesült az eredménye egy pokrovszki lakóépületre mért két rakétacsapásnak. Az első csapásban négyen vesztették életüket, a másodikban pedig a mentőszolgálatok egyik tagja” – mondta Klimenko.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője nem sokkal korábban még csak két halálos áldozatról számolt be.

„Két rakétacsapás. Egy átlagos lakóépületet találtak el. Sajnos voltak áldozatok. A mentősök és a szükséges szolgálatok a helyszínen vannak. Az emberek mentése folyamatban van” – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy több támadó drónt kell gyártani az állami tulajdonban lévő hadiipari vállalatnak, a Rosztehnek.

Putyin a Roszteh vezetőjével, Szergej Csemezovval beszélgetett, és ekkor utasította, hogy gyártsanak többet az olyan drónokból, mint a Kub vagy a Lancet.

Az orosz elnök azt mondta, hogy mivel a külföldi gyártók kivonultak, most a hazai cégek tömhetik be az így keletkezett piaci rést.

Csemezov egy közleményben ugyanakkor azt jelentette be, hogy a Roszteh jövőre egy utasszállító repülőgép, az MC-21 modell gyártását kezdi meg.

(via Skynews)

Távollétében nyolc év börtönre ítélték az egyik legnépszerűbb orosz írót, Dmitry Glukhovskyt, mert az orosz bíróság szerint szándékosan hamis információkat terjesztett az orosz haderőről.

Dmitry Glukhovsky nyolc évet kapott távollétében az orosz hadsereg lejáratásáért – Fotó: Andre Pain / AFP
Dmitry Glukhovsky nyolc évet kapott távollétében az orosz hadsereg lejáratásáért – Fotó: Andre Pain / AFP

A Magyarországon is sokak által kedvelt, posztapokaliptikus környezetben játszódó Metró-trilógia szerzőjét azért találták bűnösnek, mert olyan szövegeket és videókat tett közzé a közösségi média csatornáin, amelyekben orosz katonákat vádoltak azzal, hogy Ukrajnában bűncselekményeket követtek el.

2022 áprilisában, amikor már Oroszországon kívül tartózkodott, Glukhovsky azt írta, hogy a Putyin által elszabadított ukrajnai háború „napról napra szörnyűbb és embertelenebb, és az ürügyek, amelyekkel elindították, egyre jelentéktelenebbnek és hamisabbnak tűnnek.”

Az bestseller szerző későbbi is nyíltan kritizálta az orosz vezetést, 2022 októberében ezért külföldi ügynöknek bélyegezték.

(via Abcnews)

A déli frontért felelős Olekszandr Tarnavszkij ukrán parancsnok szerint Oroszország vegyi fegyvereket vetett be, „az ellenség minden egyezményt figyelmen kívül hagyva továbbra is vegyi fegyvereket használ”, írta Tarnavszkij a Telegramon a Spiegel szerint.

A tábornok szerint az oroszok klórpikrint használnak, egy olyan vegyi hadianyagot, amelyet először az első világháborúban vetettek be, és amely a légzőrendszert támadja. Korábban érkeztek hírek arról, hogy Oroszország vethet be vegyi fegyvereket is Ukrajnában, például Mariupolban vagy Bahmutban, de ezekre a vádakra Oroszország nem reagált.

Kína külügyminisztere, Vang Ji hétfőn beszélt az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval, közölte a kínai külügyminisztérium. Az ukrajnai háborúról Vang azt mondta Lavrovnak, hogy Kína „független és pártatlan álláspontot” képvisel, aktívan kitart a béketárgyalások előremozgatása mellett.

Peking a háború kitörése óta nem volt hajlandó elítélni Moszkvát Ukrajna inváziója miatt, ellenben felajánlotta saját béketervét, amelyre sem Ukrajnától, sem Oroszországtól nem kapott túl pozitív válaszokat. Az Egyesült Államok és a NATO is szkeptikus Kína békepártiságát illetően, elemzők szerint azonban lehetséges változást jelez Peking részéről, hogy hétvégén képviselőt küldött Szaúd-Arábiába.

Itt több mint 40 ország, köztük Kína, India és az USA, illetve több európai ország is részt vett, a téma az ukrajnai háború volt – a tárgyalásokon nem vett részt Oroszország. Ide Kína egykori orosz nagykövetjét, Li Huit küldte el, aki májusban körbeturnézott több európai várost is, hogy megtalálja „a választ az ukrajnai békére”. Kína békejavaslatára jelezte később Oroszország, hogy ő csak akkor enged, ha Moszkva megkapja az elfoglalt területeket, és ha Ukrajna leteszi a fegyvert.

(Reuters)

Vihar dúl a Fekete-tengeren, ami további veszélyt jelent Ukrajnában a partvidéken lakók számára: az ukrán haderő jelentése szerint a vihar több helyen aknákat sodort a partra, írja az Unian.

Tengeri akna sodródott a partra Mikolajiv megyében, ahol a honvédség szakemberei irányított detonációval semmisítették azt meg. Kedden Odessza partjaira is aknát sodort a víz, ez spontán robbant fel a tengeren. A régióban márciusban két aknát is partra sodort a víz, a part menti épületek megsemmisültek tőle.

Odesszában május elején is aknát sodort a vihar a partra, júliusban itt, illetve Mikolajiv partjainál is több ismeretlen eredetű akna felrobbant, ablakokat, épületeket megrongálva. A strandolókat egyébként ez nem zavarja, továbbra is sokan járnak ki a Fekete-tenger partjaihoz úszni.

Viharos időben jelentősen megnő az aknaveszély a parti vizeken és a Fekete-tenger partjának mentén. Csak idén több tucat aknát fedezett már fel a vizekben az ukrán honvédség. Arról ebben a cikkünkben írtunk, hogy évtizedekbe is telhet az Ukrajnát ellepő halálos csapdák eltakarítása: például tengeri aknák járulékos fenyegetése abból adódik, hogy a robbanótest viharban leválhat az őt helyén tartó horgonyról, és onnantól kezdve a tengeráramlások akár száz meg száz kilométerre is elsodorhatják őket.

Az orosz erők ágyútüzet zúdítottak a kelet-ukrajnai Harkiv megye egyik településére, Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének közlése szerint a nagyrészt orosz megszállás alatt álló Luhanszk megyéhez közel található Kupjanszk térségében fekvő Kucserivka faluban az oroszok eltaláltak egy családi házat, ez a támadás követelte az áldozatokat.

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója szintén bejelentette, hogy továbbra is folytatódnak a harcok a 2022 őszi harkivi offenzívában visszafoglalt Kupjanszknál, az ukrán hadsereg vasárnap Petropavlivkától keletre vert vissza egy orosz támadást.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában az elmúlt napokban mintegy 540 főt veszített, ezzel teljes embervesztesége meghaladta a 250 ezret. Ukrajna szerint egyedül vasárnap hét harckocsit, 12 tüzérségi rendszert és 28 drónt vesztettek az orosz inváziós erők. Természetesen az ellenségről közölt veszteségadatokat érdemes fenntartásokkal kezelni, de az Independent által felsorolt egyéb számítások – köztük az Oroszországban fiatalabb korosztályba tartozó halottak után megindított hagyatéki eljárások alapján készült becslés – is több tízezerre teszik az orosz halálos áldozatok számát, a modern háborús tapasztalatok alapján ehhez járul még hozzá 3-4-szer ennyi sebesült.

(via MTI)

A lengyel határőrség újabb ezer katona kivezénylését kérte a védelmi minisztériumtól a lengyel-belarusz határra – írja a Reuters. A belügyminiszter hétfőn azt mondta, a megemelkedett illegális határátlépések miatt van szükség a határőrség megerősítésére.

Tomasz Praga, a lengyel határőrség vezetője szerint idén már 19 ezren próbálták meg átlépni a határt Belarusz felől, míg tavaly összesen 16 ezren próbálkoztak.

A Lengyelország és Belarusz közötti feszültség azután nőtt, hogy az orosz Wagner-csoport zsoldosai megjelentek Belaruszban. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök augusztus elején arra figyelmeztetett, hogy a zsoldosok egy része illegális bevándorlókkal együtt megpróbálhat beszivárogni Lengyelországába.

Augusztus elsején Lengyelország közölte, hogy két belarusz helikopter megsértette az ország légterét. A lengyel külügyminisztérium felszólította Belaruszt, hogy „haladéktalanul és részletesen” adjanak magyarázatot az incidensre, amely szerintük a két ország közötti határfeszültség eszkalálódásának újabb elemének tekinthető.

A szlovák elnök, Zuzana Čaputová kilenc szlovák állampolgárnak engedélyt adott arra, hogy csatlakozzanak az ukrán hadsereghez, és Ukrajnában harcoljanak – írja a Sky News.

A szlovák törvények értelmében az ország állampolgárai csak akkor állhatnak egy másik ország hadseregének szolgálatába, ha arra külön elnöki engedélyt kapnak. Ha engedély nélkül állnak szolgálatba, vádat emelhetnek ellenük.

Összesen 35 kérelem érkezett az elnöki hivatalhoz, de arról nem adtak tájékoztatást, hogy ezek közül miért csak kilencet hagytak jóvá.

Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője egy hétfői nyilatkozatában úgy fogalmazott, csak akkor van esély a béketárgyalások megkezdésére, ha Ukrajna nem hajt több „terrorista cselekményt” és a nyugati országok nem szállítanak több fegyvert az országba.

„Meg kell erősíteni Ukrajna szuverenitásának alapjait – azt, hogy semleges, nem szövetkezik senkivel és nem nukleáris státuszú” – fogalmazott. Ezen felül Ukrajnának át kell adnia az elfoglalt területeket Moszkvának – jelentette ki.

(Guardian)

Letartóztattak egy nőt, aki merényletet készített elő Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat.

A nőt kikérdezték, bővebb információt egyelőre nem osztottak meg az ügy kapcsán a hatóságok.

Frissítés: A Sky News az ukrán hatóságok közleménye alapján azt írja, a nő azt próbálta meg kideríteni, hogy pontosan mikor és hol lesz Zelenszkij a mikolajivi látogatása során, hogy egy orosz légicsapást készítsen elő ellene. Az ukrán elnök legutóbb július 27-én járt a mikolajivi régióban, az nem tisztázott, hogy a nő pontosan mikor próbált meg információkat szerezni. A nő, aki korábban egy katonai bázison dolgozott egy boltban, videófelvételeket készített elektronikus hadviselési rendszerekről és fegyverraktárakról is. Akkor bukott le, amikor az összegyűjtött információkat megpróbálta átadni az orosz titkosszolgálatnak. Azt nem közölték a hatóságok, hogy a nő orosz vagy ukrán állampolgárságú. Ha elítélik, 12 éves börtönbüntetést is kaphat.

Az ukrán titkosszolgálat időben tudomást szerzett a tevékenységéről, folyamatosan megfigyelték, és extra biztonsági intézkedéseket is hoztak az elnök mikolajivi látogatása alatt.

(ABC News)

Továbbra is nagy erőkkel vetik be az orosz légierőt Ukrajnában, de egyelőre különösebb hatás nélkül – írja a brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentésében. A hatástalanság egyik oka, hogy az ukrán légvédelemtől tartva az oroszok továbbra is csak az orosz ellenőrzés alatt álló területek felett merik bevetni a légierőt.

A brit hírszerzés szerint a nyár folyamán az orosz taktikai harci repülőgépek jellemzően napi több mint 100 bevetést hajtottak végre, de szinte mindig csak az orosz ellenőrzés alatt álló terület felett. Ezt úgy próbálják meg áthidalni, hogy egyre gyakrabban alkalmazzák a hatótávolságot növelő siklófelszereléssel ellátott, szabadon zuhanó bombákat. A repülőgépek ezeket több kilométerre a célpontoktól is ki tudják lőni, de a pontosságuk nem garantálható.

A júniusi déli ellentámadás kezdetén az orosz harci helikopterek hatékonynak bizonyultak, az elmúlt hetekben azonban úgy tűnik, hogy Oroszország kevésbé volt képes hatékony taktikai légierőt létrehozni délen – írja a brit hírszerzés.

Meghalt egy volt ukrán parlamenti képviselő a frontvonalon harcolva Zaporizzsja térségében – írja a Sky News. Szerhij Szlabenko 2002 és 2006 között volt parlamenti képviselő, 2015 és 2020 között a Voliny megyei tanács tagja volt.

Helyi médiabeszámolók szerint Szlabenko múlt hét pénteken, harc közben vesztette életét.

Orosz támadás érte éjjel Herszon városát. „Nehéz éjszaka a Herszonban... Az orosz hadsereg folytatta a herszoni lakosok házainak ágyúzását a város központi részén” – írta Olekszandr Prokugyin, a Herszoni Területi Katonai Adminisztráció vezetője a Telegramon. A lövedékek egy magán- és egy lakóházat értek, tűz ütött ki.

Azt írta, az ágyúzás éjfél körül kezdődött, egy többemeletes lakóházat ért, egy mozgáskorlátozott személy megsérült. A mentés közben két tűzoltó is sérülést szenvedett, őket is kórházba kellett szállítani.

Fél órával később folytatódott a támadás, egy magánházat értek lövedékek. Egy 59 éves nő meghalt a romok alatt, egy 60 éves férfi pedig megsérült.

Éjjel negyed négykor ismét ugyanazt a többemeletes házat támadták, akkor egy 93 éves nőt kellett kórházba szállítani.

A Moszkvát délnyugatról határoló Kaluga régióban lőtt le az orosz légvédelem egy pilóta nélküli légi járművet (UAV) – írja az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ.

A gépet éjjel fél háromkor Ferzikovszkij körzet felett lőtték le, a régió kormányzója a Telegramon azt írta, sem személyi sérülések, sem károk nem történtek.

Ukrajna nem kommentálta a támadást, és nem is vállalt felelősséget érte.

Vasárnap a moszkvai polgármester állította, hogy megsemmisítettek egy ukrán drónt, ami az orosz főváros felé haladt. Emiatt egy ideig a légi közlekedés is szünetelt az egyik moszkvai repülőtéren.

  • Zelenszkij szerint vérellátó központot bombáztak az oroszok.
  • Éjszaka legalább hetven támadást indítottak az oroszok az ukránok szerint.
  • A brit hírszerzés szerint a 30 ezer orosz ejtőernyősből legalább 15 ezren meghaltak vagy megsérültek.
  • Felkerült az ukrán címer Kijev legmagasabb pontjára.
  • Moszkva polgármestere szerint a légvédelem megsemmisített egy ukrán drónt, ami az orosz főváros felé közeledett.
  • Medvegyev szerint Ukrajnának térden csúszva kell kegyelemért könyörögnie a béketárgyalások előtt.
  • Kína támogatja az ukrajnai béketárgyalásokat.
  • Ukrajna rakétákkal támadta a krími hidat.
  • A szaúd-arábiai megbeszélések sem hoztak konkrét béketervet.

A vasárnapi híreket ide kattintva érheti el.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!