Ukrán főügyészség: Közel 500 gyerek halt meg az orosz agresszióban

Egész Ukrajnában légiriadó van, az embereknek azt üzenik: menjenek le az óvóhelyekre, legyenek biztonságban, írja a SkyNews.

Közben legalább tíz ember megsérült egy orosz rakétacsapásban Dnyipróban – írta Szerhij Liszak kormányzó a Telegramon. A sebesültek között van egy 14 éves fiú is. Az ugyanakkor nem derült ki egyértelműen, hogy maga a rakétacsapás mikor történt, és van-e összefüggés a támadás és a légiriadó elrendelése között.

A keleti várost a hét elején is támadás érte, akkor egy rakéta megrongálta az ukrán titkosszolgálat egyik épületét és egy lakóházat.

Eddig 498 gyerek halt meg, több mint 1578 gyerek megsérült az orosz agresszióban – közölte az ukrán főügyészség, írja a SkyNews.

Ezek a számok nem véglegesek. A területek szerinti bontásból az látszik, hogy a legmagasabb számok Donyeckben vannak. Korábban a főügyészség kiemelte: az aktív harcok miatt Ukrajna területének egyes részein gyakorlatilag lehetetlen megállapítani a sérült gyerekek pontos számát. A kiskorú áldozatok, illetve az eltűnt és sérült gyerekek számát az ukrán kormány megbízásából létrehozott Children of War nevű honlapon gyűjtik, aminek célja a fiatalok nyomon követése.

„A háború fokozatosan visszaterjed Oroszországba, annak szimbolikus központjaiba és katonai bázisaira, ez egy elkerülhetetlen, természetes folyamat (...)” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután vasárnap három ukrán drónt lőttek le Moszkva felett, írja a Guardian.

Az egyik drónt a város külterületén lőtték le, míg a másik kettőt elektronikusan hatástalanították. Ezek egy irodaépületbe csapódtak, ahol egy biztonsági őr megsérült. Az irodaépületben állítólag kormányzati irodák vannak. Bár az orosz főváros több mint ötszáz kilométerre van a háborús övezettől, rendszeresen előfordulnak hasonló esetek.

Az ukrán elnök szerint ősszel és a téli időszakban Ukrajnának fel kell készülnie az energetikai infrastruktúra elleni újabb orosz támadásokra.

„Kormányzati és biztonsági szinten mindent megteszünk, ami csak lehetséges”

– mondta Zelenszkij, aki szerint a kormány, a biztonsági erők és az energetikai dolgozók azon dolgoznak, hogy megvédjék az energiarendszert a fizikai károktól, a különböző támadásoktól. Hozzátette: Ukrajna minden városának és településének készen kell állnia az energiaszektor vészhelyzeteinek kezelésére.

Megkezdődött a kijevi Motherland Monument, magyarul „Szülőföld” vagy „Haza” emlékmű egy részének lebontása – közölte az ukrán kulturális minisztérium, írja a SkyNews.

A Dnyipro folyó partján álló 102 méter magas szobor egy nőt ábrázol, aki egyik kezében egy kardot, a másikban egy pajzsot tart, amin a Szovjetunió címere látható.

A pajzsról eltávolítják a kalapács és sarló szimbólumát, helyére az ukrán háromágú szigony kerül – közölte a minisztérium egy Facebook-bejegyzésben.

A munkálatok várhatóan augusztus 24-re, a függetlenségi napjára fejeződnek be. A szobor Ukrajna Németország felett aratott második világháborús győzelmének állít emléket.

„Ha a következő négy évben nem lesz háború, miért kellene fegyverszállítmányokat finanszírozni?” – tette fel a kérdést Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, aki a Facebookon reagált a szlovák külügyminiszter Twitter-posztjára.

Menczer Tamás úgy fogalmazott, „Wlachovský miniszter úrnak vagy rossz a rövid távú memóriája – és ez a jóindulatú feltételezés – vagy hazudik”. Ugyanis az EU-s külügyminiszterek a legutóbbi tanácskozáson azt a javaslatot vitatták meg, amely szerint a következő négy évben évente ötmilliárd eurót kellene költeni arra, hogy az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat finanszírozzák. Menczer megjegyezte, hogy a szlovák külügyminiszter a javaslatot nem ellenezte.

„Én nem emlékszem olyan vitára, ahol azt mondtuk volna, a háború még négy évig folytatódik” – írta korábban Wlachovský. Szerinte a háború akár holnap véget érhet, „Oroszország a probléma”. Majd magyarul zárta a bejegyzést:

„Ruszkik haza! Legyen béke! 1956”

Ha Ukrajna sikerrel járna az ellentámadással, Oroszország atomfegyvereket vetne be, mondta Dmitrij Medvegyev volt elnök, jelenleg az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke, aki immáron nem először beszél arról, hogy Moszkva kénytelen lesz nukleáris fegyvereket is használni, ha Oroszország védelme a tét. Januárban például azt írta Telegram-csatornáján, hogy ha egy atomhatalom elveszít egy hagyományos háborút, az könnyen nukleáris háborúhoz vezethet.

A Kreml kritikusai korábban azzal vádolták Medvegyevet, hogy szélsőséges kijelentéseket tesz, hogy ezzel próbálja lebeszélni a nyugati országokat arról, hogy továbbra is fegyverrel lássák el Ukrajnát.

„Képzeljék el, ha az ukrán offenzíva, amit támogat a NATO is, sikeres lenne, és elveszítenénk az országunk egy részét.

Ilyen esetben, az orosz elnök rendeletének szabályai szerint kénytelenek lennénk atomfegyvereket bevetni. Egyszerűen nem lenne más lehetőség.

Ellenségeinknek azért kellene imádkozniuk, hogy a harcosaink sikerrel járjanak és ezáltal megakadályozzanak egy globális atomtámadást is”

– mondta a volt orosz elnök, akit ma a Kreml egyik legvadabb megmondóemberének tartanak, erről itt írtunk bővebben. Az országuk egy részével feltehetően azokra a megszállt ukrajnai területekre célzott, amelyeket Oroszország egyoldalúan annektált.

Putyin múlt szombaton azt mondta, hogy Kijev ukrán területek visszafoglalását célzó ellentámadása „nem járt sikerrel”, és az orosz védelem áttörésére tett kísérletek kudarcot vallottak. Ezzel szemben Kijev azt állítja, hogy az ukrán haderő ér el sikereket, csak a vártnál lassabban.

(Reuters)

Ferenc pápa a fekete-tengeri gabonamegállapodás helyreállítására szólította fel Oroszországot. A katolikus egyházfő szokásos vasárnapi üzenetében arra kérte Moszkvát, tegye lehetővé Ukrajna számára, hogy tengeri kikötőiből gabonát exportáljon.

„Azért fordulok testvéreimhez, az Orosz Föderáció hatóságaihoz, hogy a fekete-tengeri kezdeményezés folytatódjon, és a gabonát biztonságosan lehessen szállítani”

– mondta Ferenc pápa.

Oroszország július 17-én jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg az egyezséget. A fekete-tengeri gabona exportjáról tavaly júliusban született megállapodás. Az alku értelmében három fekete-tengeri kikötőből biztonságos folyosókon keresztül lehet gabonát exportálni, és a megállapodás végrehajtását Törökország koordinálja. A megállapodást legutóbb május 17-én hosszabbították meg hatvan nappal. (Guardian)

Harminc új hajóval bővül idén az orosz hadiflotta, jelentette be az orosz elnök az orosz haditengerészet napján megtartott szokásos éves parádén Szentpéterváron.

Vlagyimir Putyin, akit az eseményre elkísért Szergej Sojgu védelmi miniszter és Nyikolaj Jevmenov tengernagy is, a Néva folyón, egy hajóról tekintette meg a parádét.

„Oroszország ma teljes határozottsággal valósítja meg tengeri politikáját és következetesen fejleszti haditengerészete erejét” – mondta. az elnök méltatta továbbá a tengerészeket és a flottát, „mely Nagy Péter cár óta töretlenül, évszázadok óta őrzi Oroszország határait”. (MTI)

Rakétatámadás érte a dél-ukrajnai Zaporizzsja városát, legalább ketten meghaltak, egy ember megsebesült, közölte a zaporizzsjai városi tanács titkára. Anatolij Kurjev elmondta, a becsapódás során egy oktatási intézmény, egy bolt és egy emeletes ház rongálódott meg. Az északkeleti Szumi körzetéből szintén orosz rakétatámadást jelentettek, a helyi hatóságok szerint a támadásban egy ember életét vesztette.

Az Ukrinform ukrán hírügynökség jelentése szerint az utóbbi 24 órában támadás érte Herszon és Harkiv megyét is, többen megsérültek, és anyagi károk is keletkeztek, pontos számokat azonban nem közölt. (MTI)

Egy július 19-én készült műholdas felvétel azt igazolja, hogy a Wagner-csoport háromszáz sátorból álló katonai tábort állított fel Belaruszban, Tsel település közelében, derül ki a brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentéséből. Körülbelül kétszáz járművük van, ezek többsége teherautó és kisbusz, de páncélosaik is vannak. A hírszerzési források szerint nem világos, mi történt az Ukrajnában bevetett nehéz harci járművekkel, feltételezik, hogy ezeket vissza kellett adniuk az orosz reguláris hadseregnek. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szombaton arról beszélt, hogy magukat migránsnak kiadó Wagner-zsoldosok bejutnak az Európai Unió területére a belarusz–lengyel határon keresztül. (Guardian)

Magyar kollégájának üzent a Twitteren Miroslav Wlachovský szlovák külügyminiszter, miután Szijjártó Péter azt állította, hogy az Európai Unió szerint az orosz-ukrán háború még négy évig folytatódni fog. „Kedves Péter, kérlek, ne mondd meg, hogy mások mit gondolnak, mielőtt megkérdeznéd őket” – írta Wlachovský.

„Én nem emlékszem olyan vitára, ahol azt mondtuk volna, a háború még négy évig folytatódik” – írta Wlachovský. Szerinte a háború akár holnap véget érhet, „Oroszország a probléma”. Majd magyarul zárta a bejegyzést:

„Ruszkik haza! Legyen béke! 1956”

Szijjártó Péterrel az esztergomi MCC-feszten készítettünk rövid videóinterjút, amit itt lehet megnézni>>>

(Napunk / Dennikn.sk)

Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy „nem utasítja el” a béketárgyalások ötletét, és egy afrikai és kínai kezdeményezés ezek alapjául szolgálhat. Erről az után beszélt szombaton késő este, hogy afrikai vezetőkkel találkozott Szentpéterváron.

Az Ukrajna ellen tavaly február végén inváziót indító Putyin az ukránok ellentámadására utalva azt mondta, nehéz úgy tűzszünetet bevezetni, hogy az ukrán hadsereg széleskörű offenzívát folytat. Az orosz elnök azt is kijelentette, hogy jelenleg nem tervezik a hadműveletek fokozását az ukrajnai fronton.

Ukrajna korábban már jelezte, hogy csak akkor lehetne a békéről beszélni, ha visszaállítják az 1991-es állapot szerinti országhatárokat, Oroszország viszont azt hangoztatta, hogy a kijevi vezetésnek szembe kell néznie az „új területi realitásokkal”.

Putyin arról is beszélt, hogy megelőző csapásokat hajtottak végre a krími hidat ért támadás után. Az oroszok által megszállt Krím félszigetet Oroszországgal összekötő kercsi híd július közepén sérült meg. (BBC, Reuters)

Feltételezhetően három ukrán drónt hatástalanítottak Moszkva fölött vasárnapra virradóra, közölte az orosz védelmi minisztérium. A hatóságok szerint egy ember megsérült a támadásban, amelyet Ukrajna egyelőre nem vállalt magára.

Az egyik drónt a város külterületén lőtték le, míg a másik kettőt elektronikusan tettek hatástalanná. Ezek egy irodaépületbe csapódtak, ekkor egy biztonsági őr megsérült, jelentette a TASZSZ hírügynökség. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a Telegramon azt írta, hogy az épületek homlokzataiban kisebb károk keletkeztek.

Bár az orosz főváros több mint ötszáz kilométerre van a háborús övezettől, rendszeresen előfordulnak hasonló esetek. Július 4-én például öt drón közelítette meg Moszkvát. Bár a várost egyik sem érte el, ideiglenesen le kellett állítani a légi forgalmat a moszkvai Vnukovo nemzetközi repülőtéren. (Guardian)

• Öten megsérültek a dnyiprói rakétatámadásban
• Blinken kétli, hogy az orosz védelmi miniszter nyaralni ment volna Észak-Koreába
• Intenzívebbé váltak a harcok Dél-Ukrajnában
• Ha kell, Washington még több pénzt ad Ukrajnának
• Befejeződött az orosz–afrikai csúcs
• Prigozsin egy állítólagos interjúban arról beszél, hogy a Wagner-csoport újra Afrikára fókuszálna
• Rendszeresen kínozzák a zaporizzsjai atomerőmű egyik mérnökét, állítják az ukránok
• Ukrán rakétát lőttek le egy dél-oroszországi város fölött
• A lengyel határnál mozgolódik a Wagner-csoport
• Az ukránok azt állítják, hogy észak-koreai rakétákat zsákmányoltak az oroszoktól

A háború szombati híreit itt lehet elolvasni.